A generatív mesterséges intelligencia gyorsuló térhódításával egyre több informatikai vezető vizsgálja kritikus szemmel vállalatának meglévő technológiai infrastruktúráját, de 43 százalékuk növekvő aggodalommal keresi módját, hogy azt felkészítse az AI alkalmazások bevezetésére és kiszolgálására - mutatott rá idei felső vezetői jelentésében (2024 CxO Study) az IBM Institute for Business Value. Az elemzés alapjául szolgáló felmérésben 2500 informatikai, technológiai és pénzügyi igazgató, valamint vezérigazgató vett részt a világ 36 országából.
Válaszaikból kiderült, a technológiai felső vezetők kevesebb mint fele, mindössze 47 százaléka gondolja úgy, hogy IT szervezetük akár az alapvető informatikai szolgáltatások terén képes hatékonyan kiszolgálni az üzlet igényeit - míg ez az arány az évente rendszeresen elkészülő felmérés szerint 2013-ban még 69 százalék volt. Idén ráadásul a vezérigazgatók bő harmada (36 százaléka) és a pénzügyi igazgatók fele jelentette ki csupán, hogy megbízik a vállalatánál működő alapszolgáltatások hatékonyságában, ami a 2013-ban mért 64, illetve 60 százalékhoz képest szintén jelentős csökkenést mutat.
A megkérdezett technológiai vezetők az utóbbi hat hónapban ezért a vállalatuknál meglévő technológiai infrastruktúra optimalizálására összpontosítottak, különös tekintettel a generatív AI skálázására. Elmondásuk szerint jelenleg még 29 százalékkal többet költenek hibrid felhőre, mint mesterséges intelligenciára, de arra számítanak, hogy a következő két évben már teljes IT költségvetésük felét hibrid felhőre és AI-ra fogják fordítani.
Szándék és cselekvés közti szakadék
Miközben a technológiai felső vezetők prioritást adnak a generatív AI-ra kész infrastruktúra kialakításához szükséges beruházásoknak, a megkérdezett vezérigazgatók kétharmada az informatikai és a pénzügyi igazgatók szoros együttműködését kulcsfontosságúnak ítéli az üzleti sikeresség szempontjából.
A gyakorlat azonban mást tükröz - a technológiai igazgatók mindössze 39 százaléka mondhatta el például, hogy a pénzügyes kollégákkal együttműködve technológiai mérőszámokat épít be a tervezett beruházások üzleti indoklásába, és a pénzügyi igazgatók csupán 35 százaléka jelentette ki, bekapcsolódik az IT-tervezésbe, hogy már a munka korai szakaszában segítse a stratégiai elvárások kijelölését és figyelembe vételét. A felmérés készítői a legjobban teljesítő technológiai felső vezetők válaszai alapján megállapították, hogy az informatikai beruházásaikat mérhető üzleti eredményekkel összekapcsoló szervezetek 12 százalékkal nagyobb bevételt érnek el, mint a gyakorlatot nem követő vállalatok.
- Napjainkban a technológiai vezetők egyszerre többféle üzleti igény kiszolgálásával küzdenek, amit a generatív mesterséges intelligencia térnyerése még bonyolultabbá tesz - mondta Mohamad Ali, az IBM Consulting vezető alelnöke. - Az informatikai infrastruktúra korszerűsítése és a generatív mesterséges intelligencia skálázása során adódó kihívásokat azonban meg kell válaszolniuk, hogy az üzletet versenyelőnyhöz segítsék. A gyorsan fejlődő technológiai környezetben az informatikai és a pénzügyi igazgatók együttműködése minden eddiginél fontosabbá vált, mert a vállalatok a technológiai költés és az üzleti eredmények összekapcsolásával tudnak AI beruházásaikból is valós értéket nyerni.
A felmérés a mesterséges intelligencia felelősségteljes alkalmazását illetően is hasonló eltérést mutatott ki a két területen uralkodó szándék és gyakorlat között. Jóllehet a vezérigazgatók többsége (80 százaléka) egyetértett abban, hogy az újgenerációs technológiák, közöttük a generatív mesterséges intelligencia transzparens alkalmazása kulcsfontosságú a bizalom erősítéséhez, a legtöbb technológiai vezető elismeri, hogy vállalati szinten a felelősségteljes AI-használat alapkövetelményeit sem teljesítik maradéktalanul.
Mindössze felük mondta például, hogy az AI megmagyarázható működéséhez szükséges képességeket kiépítették, a magánélet védelméhez (46 százalék), az átláthatósághoz (45 százalék) és a méltányossághoz (37 százalék) szükséges képességek meglétéről pedig még ennél is kevesebben számolhattak be. Érthető, hogy a technológiai vezetők 41 százaléka aggodalommal figyeli a vonatkozó törvényi szabályozás szigorodását, és úgy véli, a megfelelési követelmények a következő hat hónapban a generatív AI térhódítását is lassíthatják. Többségük (70 százalékuk) ezzel együtt lehetőséget lát a törvényi szabályozás változásában, míg véleményüket a vezérigazgatók csupán fele osztja.
További ellentmondás, hogy a technológiai vezetők 63 százaléka szerint vállalatuk további versenyképessége a legtehetségesebb munkaerő megnyerésén, fejlesztésén és megtartásán múlik, 58 százalékuk mégis azt mondja, még a kulcsfontosságú technológiai szerepkörökben is nehezen tudja betölteni az állásokat. Válaszaikból ítélve a következő három évben a felhő, a mesterséges intelligencia, a biztonság és az adatvédelem terén várható a szakemberhiány további jelentős mértékű növekedése.
A technológiai vezetők több mint fele (54 százaléka) a szűkebbre szabott pénzügyi keretet okolja toborzási nehézségeiért, 69 százalékuk pedig az ebből eredő problémák áthidalásához a vállalat üzleti partnereitől kölcsönöz speciális tudással bíró szakembereket.
AI előny és a hat vakfolt
Napjaink gyorsan fejlődő digitális környezetében a technológia már sokkal több puszta támogató funkciónál, az üzleti siker hajtóereje, ezért a vállalatok a generatív mesterséges intelligenciától is versenyképességük növekedését várják - hatalmas feladat elé állítva technológiai vezetőiket, akiknek egyszerre kell gondoskodniuk a mind összetettebbé váló IT alapszolgáltatások megbízható működéséről és elősegíteniük a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek eredményes kiaknázását - mutatott rá friss jelentésében (6 blind spots tech leaders must reveal) az IBM Institute for Business Value - és ehhez hat vakfoltot is meg kell szüntetniük.
A technológiai vezetőknek - miként az idei felső vezetői felmérés más fejezeteiből kiderül - hat területnek különösen nagy figyelmet kell szentelniük az ellentmondások feloldásához és a hiányosságok felszámolásához. A vállalatok ugyanis támogató funkcióként kezelik a technológiát, pedig az működésükben mindennek lényeges eleme. A területek azt állítják, együttműködnek, de kapcsolatuk felszínes. A generatív AI-ban varázspálcát látnak, de az összeroppanthatja a szervezetet. Megbízható alkalmazásra esküsznek a vállalatok, mesterséges intelligenciájuk mégis felelőtlen lehet. Adataikról vagyonként beszélnek, de azok kötelezettséget jelenthetnek. Csapataikat pedig erősnek hiszik, de továbbra is a tegnap toborzási csatáit vívják.
Ha meg akarják szüntetni ezeket a vakfoltokat, akkor a technológiai vezetőknek egyszerre kell technológiai stratégiát alkotniuk, multidiszciplináris csapatokat építeniük, és új megközelítéseket találniuk, hogy erősíthessék együttműködésüket más területek vezetőivel a vállalati szinten jelentkező, jobb eredmények eléréséhez. Mindehhez a szervezeti célok mélyreható ismeretére, valamint arra is szükség lesz, hogy a technológia szerepét, integrálásának értékét is hathatósan kommunikálják a többi terület felé, hívták fel a figyelmet a felmérés készítői.
Jelentésükben részletes útmutatást adnak a technológiai vezetőknek ahhoz, hogy létfontosságú szakértelmükkel miként segítsék a vállalati döntéshozást, és pozicionálják területüket jobban a sikeres működés előmozdításához. A pénzügyi vezetőkkel kialakított együttműködésüket elmélyíthetik például azzal, hogy párbeszédet kezdeményeznek a legnagyobb versenyelőnyt adó technológiai beruházások azonosításához, majd az átláthatóság és az elszámoltathatóság jegyében ezeket a beruházásokat a kijelölt üzleti célokkal összevetve rendszeresen kiértékelik.
Elkerülhetik továbbá a szervezet összeroppanását a generatív mesterséges intelligencia terhe alatt, ha meglévő infrastruktúrájuk állapotfelmérésekor abból indulnak ki, hogy az AI mindenütt elérhető lesz, AI transzformációs ütemtervüket a kritikus fontosságú üzleti problémák megoldásához szükséges fejlesztések mentén alakítják ki, felhő infrastruktúrájukat pedig nagy adatkészleteket feldolgozó és elemző AI munkaterhelések futtatására optimalizálják.
Nem utolsósorban tehetséges szakembereket is sikeresebben toborozhatnak és tarthatnak meg csapataikban a technológiai vezetők, ha az átképzéssel és továbbképzéssel egyúttal karrierépítésre adnak lehetőséget, vállalati AI akadémiát vagy kompetencia-központot hoznak létre, ahol a kollégák maguk is fejleszthetik képességeiket, továbbá partnereket a könnyebb feladatok elvégzésére vonnak be, a legértékesebb tudást pedig házon belül tartják.
