A megkérdezett informatikai vezetők 85 százaléka mondta, hogy vállalati AI stratégiájuk megvalósításában 2024-ben előreléptek, és 47 százalékuk a mesterséges intelligencia (AI) bevezetését célzó beruházásaik kedvező megtérüléséről is számot adott a jelentés (ROI of AI) szerint, amelyet az IBM megbízásából a Morning Consult készített, a Lopez Research közreműködésével. Az alapul szolgáló, online felmérésben Amerikától kezdve Európán át Ázsiáig tizenkét országból összesen 2413 IT döntéshozó vett részt, legalább száz főt foglalkoztató vagy ennél nagyobb létszámú vállalatok színeiben. Térségünket egyesült királyságbeli, francia, német és spanyol válaszadók képviselték.
A begyűjtött adatok szerint a mesterséges intelligenciára épülő megoldásaik fejlesztéséhez nyílt forráskódú AI eszközöket használó vállalatok beruházásai pénzügyileg is életképesebbek. Az open source AI eszközökkel dolgozó vállalatok 51 százaléka számolt be ugyanis beruházásainak pozitív megtérüléséről, míg az ilyen eszközöket mellőző szervezetek körében ez az arány csupán 41 százalékot ért el.
Ezzel együtt az összes válaszadó közel kétharmada (62 százaléka) mondta, hogy vállalata 2025-ben tovább növeli AI beruházásait, közel felük (48 százalékuk) pedig azt is jelezte, hogy a mesterséges intelligencia bevezetését nyílt forráskódú ökoszisztémák szoftvereivel fogják optimalizálni. Az open source megoldásokra eddig nem építő vállalatok táborából öt megkérdezett döntéshozó közül kettő mondta, hogy idén már nyílt forráskódú eszközök használatát is tervezik AI beruházásaik megvalósításához.
Szokványostól eltérő mérőszámok
A felmérésben részt vevő szervezetek közel kétharmada (62 százaléka) tervezi, hogy 2025-ben növeli, több mint negyedük (27 százalékuk) pedig szinten fogja tartani AI beruházásait. A nagyobb ráfordításra készülő vállalatok csaknem kétötöde (39 százaléka) 25-50 százalékkal növelné mesterséges intelligenciával összefüggő költését, ennél nagyobb mértékű keretbővítést mindössze 5 százalékuk helyezett kilátásba.
A megkérdezett döntéshozók többsége az IT üzemeltetést (63 százalék), az adatminőség kezelését (46 százalék), valamint az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztését emelte ki az AI beruházások legfontosabb fókuszterületei között. Az idei évre tervezett stratégiai változtatásokra vonatkozó kérdésre a válaszadók elmondták, AI beruházásaikat menedzselt felhőszolgáltatásokkal (51 százalék), speciális szaktudással rendelkező kollégák toborzásával és nyílt forráskódú szoftverek használatával (egyaránt 48 százalék) optimalizálnák.
Tíz informatikai döntéshozó közül hat mondta, hogy vállalatánál már jelenleg is használnak open source ökoszisztémákból választott AI eszközöket. A megkérdezettek 41 százaléka jelezte, hogy idén még több AI megoldást építenek nyílt forráskódú szoftverre - míg ez az arány a tavalyi felmérésben 37 százalékot ért el. A mostani jelentés szerint a szervezetek több mint 80 százalékánál az AI megoldások vagy platformok legalább negyede már open source alapú, és minél nagyobb egy vállalat, annál valószínűbb, hogy ez az arány meghaladja az 50 százalékot.
A begyűjtött válaszok alapján a nyílt forráskódú ökoszisztémák előnyeit kiaknázó szervezetek nagyobb valószínűséggel (51 százalék) érnek el pozitív megtérülést AI beruházásaikon, mint a nyílt forráskódra nem támaszkodó vállalatok (41 százalék). Az előbbi tábort képviselő vezetők 38 százaléka mondta, hogy vállalatánál 2025-ben huszonegynél több AI próbaprojekt indítását tervezik, míg az utóbbi csoportba tartozó társaik mindössze 26 százaléka tudott ugyanerről beszámolni.
Kiderült a felmérésből, hogy a szervezetek több mint négyötöde (85 százaléka) előre tudott haladni AI stratégiájának megvalósításában, ennek ellenkezőjét a megkérdezett IT döntéshozók mindössze 9 százaléka jelezte. A válaszadók 58 százaléka mondta, hogy vállalatánál a próbaprojektek szakaszából jellemzően egy évnél rövidebb idő alatt eljutnak az AI megoldások éles indításáig.
A vállalatok 31 százalékánál az AI beruházásokat inkább az innovációs törekvés, 28 százalékánál pedig a megtérülés elvárása vezérli, 41 százalékuk azonban mindkét tényezőt azonos mértékben fontosnak tartja, és számításba veszi az eredmény kiértékelésekor. A beruházásmegtérülés (ROI) számításának legfontosabb mérőszámai között az IT döntéshozók a gyorsabb szoftverfejlesztést (25 százalék), a gyors innovációt (23 százalék), valamint a nagyobb termelékenységgel elért időmegtakarítást (22 százalék) emelték ki. A pénzben kifejezhető és számszerűsíthető megtakarítás mindössze 15 százalékkal a negyedik helyen szerepel ezen a listán.
A felmérésben részt vevő vállalatok 47 százaléka jelentette ki, hogy AI beruházásain pozitív megtérülést ér el, 33 százalékuk nullszaldósra hozza ki projektjeit, és csupán 14 százalékuk mondta, hogy a megtérülés egyelőre várat magára. Utóbbiak közel fele (44 százaléka) várja, hogy a következő egy-két év távlatában az első, pénzben kifejezhető előnyök is megmutatkoznak, és szinte mindegyikük (92 százalékuk) arra számít, AI beruházásai három éven belül nyereségessé válnak.
Képességhiány és eszközburjánzás
A mesterséges intelligencia képességeit kiaknázni igyekvő vállalatok generatív AI alkalmazások építésével, testre szabásával, tesztelésével és telepítésével bízzák meg fejlesztőiket, de gyakran alábecsülik az ehhez szükséges technológiák és eszközök, valamint a fejlesztési folyamat összetettségét és nehézkességét - derült ki a felmérésből (Enterprise AI Development: Obstacles and Opportunities), amelyet az IBM megbízásából szintén a Morning Consult készített az Egyesült Államokban. Az interjúk során több mint ezer, különféle szerepkörökben - többek között alkalmazásfejlesztőként, szoftvermérnökként vagy adatkutatóként - dolgozó AI fejlesztő nyilatkozott a feladat kihívásairól.
Válaszaik alapján az AI fejlesztőként vagy adatkutatóként bemutatkozó fejlesztők többsége a generatív mesterséges intelligencia szakértőjének vallja magát, azonban a fennmaradó hét szerepkör valamelyikében dolgozó fejlesztőkről ez már nem mondható el - például a megkérdezett alkalmazásfejlesztők kevesebb mint negyede (24 százaléka) tartja magát a generatív AI szakértőjének.
A szükséges készségek hiányát súlyosbítja, hogy a vállalatok gyakran azt sem teszik egyértelművé, mely keretrendszereket és eszköztárakat tekintik megbízhatónak. A válaszadók harmada (33 százaléka) a szabványos fejlesztési folyamatok hiányát, valamint a mesterséges intelligencia etikus és megbízható alkalmazásához szükséges, transzparenciát és adatkövethetőséget biztosító AI életciklus kidolgozását emelte ki a munka legnagyobb kihívásai között.
Frusztrálják a fejlesztőket emellett a rendelkezésükre álló eszközök is. A megkérdezettek közel fele a teljesítményt (42 százalék), a rugalmasságot (41 százalék), a könnyű kezelhetőséget (40 százalék), valamint az integrációt (36 százalék) nélkülözhetetlennek tartja az AI eszközök esetében. Több mint harmaduk tapasztalata szerint ugyanakkor pontosan ezek a képességek és tulajdonságok hiányoznak a legtöbb eszközből. A válaszadók többsége (72 százalék) ezért 5-15 különböző eszközt használ a vállalati AI alkalmazások elkészítéséhez, de 13 százalékuk még ennél is több eszközzel dolgozik.
Az ügynöki mesterséges intelligencia további térnyerése mindezen kihívásokat növelni fogja, az agentic AI fejlettebb képességei és nagyobb önállósága ugyanis a bizalmon, a megbízhatóságon és a többi IT rendszerrel kialakított integráción múlik, mutattak rá a jelentés készítői. A felmérésben részt vevő fejlesztők szinte mindegyike (99 százaléka) részt vesz AI ügynökök fejlesztésében vagy ennek előkészítésében, és az ügynöki AI megbízhatóságában látja a legfőbb okot az aggodalomra.
Kódoló AI asszisztensek
A felmérés eredményei ugyanakkor rávilágítanak arra is, hogy a vállalatok miként kezelhetik hatékonyabban az AI fejlesztés bonyolultságát, és ebben milyen eszközök lehetnek a segítségükre. Különösen a generatív mesterséges intelligencia rohamos fejlődése mellett a fejlesztőknek mindenképp gyorsan birtokba vehető eszközökre van szükségük. Mindössze harmaduk mondta például, hogy két óránál hosszabb időt is hajlandó egy-egy új AI eszköz megismerésére fordítani. Az egyszerű kezelhetőség és a felhasználói élmény ezért kulcsfontosságú, amikor a vállalatok új technológiákat vezetnek be az AI fejlesztés támogatására.
Hatékonyságát szinte minden fejlesztő mesterséges intelligenciával támogatott kódíró eszközzel növeli - 99 százalékuk mondta ugyanis, hogy az AI fejlesztéshez valamilyen formában kódoló asszisztenst használ. A válaszadók 41 százaléka számolt be arról, hogy ezekkel az eszközökkel naponta 1-2 órát megtakarít, míg 22 százalékuk akár 3 órát vagy annál is több időt nyer ezzel a támogatással.
Nem csupán a fejlesztők feje fájhat azonban a komplexitás miatt. Bár üzleti oldalon viszonylag kevesebb szó esik róla, az AI technológiák és eszközök összetettsége és gyors változásuk kezelése nagyon is kihat az eredményekre, amelyeket a vállalatok a mesterséges intelligencia használatával elérhetnek, hívta fel a figyelmet az IBM. Itt az idő, hogy az AI stacket is olyan egyszerűvé és intuitívvá tegyék, mint amilyen alkalmazások készítését várják fejlesztőiktől.
