A gazdasági nehézségek, a szakemberhiány és az akadozó beszállítói láncok hármas szorításában a vállalatok minden eddiginél gyorsabb megtérülést, mérhető üzleti eredményeket várnak, miközben IT költségvetésük a világszinten várható 6,5 százalékos inflációnál lassabban, átlagosan 5,1 százalékkal növekedhet 2023-ban - derült ki a Gartner friss felméréséből (CIO and Technology Executive Survey), amelyben 81 ország kétezernél több IT vezetője vett részt.
Térségünkben, az európai, közel-keleti és afrikai régióban az elemző előrejelzése szerint a teljes informatikai költés jövőre 1,3 billió dollár lesz, ami éves alapon még visszafogottabb, 3,7 százalékos növekedést vetít előre. A CIO-knak ezért sürgősen lépniük kell, hogy a vezetői-tulajdonosi elvárásoknak megfelelően felgyorsítsák az értékteremtést, és digitális beruházásaikkal előmozdítsák a vállalati növekedést.
A felmérés kiértékelése szerint az IT vezetők ezt négy módon érhetik el: jó digitális kezdeményezéseket indítanak a megfelelő fontossági sorrendben, felállítják a mérőszámok hierarchiáját, informatikai szakembereiket az üzleti oldallal közösen létrehozott csapatokba delegálják, a szakemberhiány áthidalására pedig nem szokványos erőforrásokat is mozgósítanak.
Fenntartható AI, szuverén felhő
Jövő évre és az utána következő időszakra vonatkozó, stratégiai előrejelzéseiben (Top Strategic Predictions for 2023 and Beyond - Seizing Uncertainty) a Gartner további támpontokat is ad az üzleti és az informatikai vezetőknek az értékteremtés felgyorsításához, a bizonytalansággal teli gazdasági környezetben jelentkező kockázatok kezeléséhez és a feltáruló üzleti lehetőségek megragadásához.
Ha nem alakul ki a mesterséges intelligencia alkalmazásának fenntartható gyakorlata, akkor 2025-ben az AI már több energiát fog fogyasztani, mint az emberi munkaerő, jelentősen hátráltatva a kibocsátásmentes működés elérését.
Az egyre elterjedtebbé váló mesterséges intelligencia a gépi tanulás (ML) mind összetettebb modelljeire épül, egyre több adatot, számítási erőforrást és energiát használ. Ha a jelenlegi AI gyakorlat nem változik, akkor az ML modellek tanítása, az ehhez szükséges adattömeg tárolása és feldolgozása 2030-ra a világ villamosenergia-fogyasztásának akár 3,5 százalékát is kiteheti.
Felismerték ezt a trendet a mesterséges intelligencia felhasználói is, ezért többek között olyan megoldásokkal és módszerekkel csökkentik szénlábnyomukat, mint a kevesebb energiát fogyasztó, speciális hardver alkalmazása, a nagyobb energiahatékonyság elérésére optimalizált szoftverek fejlesztése, a transzfertanulás (a már tanított modellek újrahasznosítása más problémák megoldásában), a kis adatkészletekkel történő tanítás technikái, valamint az egyesített (federated) tanulás, amelyhez az elosztott, például peremhálózati környezetekből az adatokat nem kell összegyűjteni, keletkezési helyükről elmozdítani. Ha széles körben elterjed ez a gyakorlat, akkor a fenntartható mesterséges intelligencia akár öt-tíz százalékkal csökkentheti a világ széndioxid-kibocsátását.
A polgárok által indított túlterheléses (citizen-led denial of service, cDOS) támadás, amely a vállalatoknál bevezetett virtuális asszisztenseket használja a szolgáltatások leállításához, 2026-ra a tiltakozás leggyorsabban terjedő, digitális formájává válik.
Három év múlva már az ügyfelek 37 százaléka fog virtuális asszisztenst utasítani, hogy az a nevében lépjen kapcsolatba vevőszolgálatokkal. Az ilyen jogszerű interakciók azonban utat nyitnak majd a digitális tiltakozás új formájának is. Az elemző szerint 2024-ig a polgárok legalább egy, Fortune 500-as listán szereplő vállalat kapcsolattartó központját elérhetetlenné teszik virtuális asszisztensekkel indított túlterheléses támadásukkal.
A legnagyobb felhőszolgáltatók ökoszisztémáiban zajló konszolidáció 2025-re 30 százalékkal szűkíteni fogja a szállítók körét, így csökken az ügyfelek választási lehetősége, és kevésbé tudják majd irányítani bevezetett szoftvereik sorsát.
Preferált, független szoftverszállító (ISV) partnereikkel közösen kínálnak előre integrált és kész elemekből összerakható szolgáltatásokat a nagy felhőszolgáltatók (CSP), így ökoszisztémájukkal egyszerűbbé teszik a szolgáltatások bevezetését, jelentős hatékonyságnövekedéshez segítve ügyfeleiket. Minél érettebbé válnak azonban ezek az ökoszisztémák, a szolgáltatóknak annál kevesebb, harmadik féltől származó eszközre van szükségük. A felhőalapú fejlesztés agilitása folytán ugyanis az új képességeket maguk is gyorsan hozzá tudják adni szolgáltatásaikhoz.
A világméretű és helyi szolgáltatók szabályozó hatóságok által szentesített (adat)szuverenitási együttműködése 2024-re növelni fogja a nagy felhőmárkák iránti bizalmat, és elősegíti az informatika további globalizációját.
Minthogy a hálózatba kapcsolt társadalmak egyre nagyobb mértékben függnek az informatikai rendszerek, a digitális információk elérhetőségétől, mind több jogszabály születik az ellenőrzés erősítésére, a polgárok nagyobb védelmére, a kritikus szolgáltatások folyamatos rendelkezésre állásának biztosítására. A legutóbbi geopolitikai események is hozzájárulnak a szuverén felhőmegoldások iránti igény tapasztalható továbbfejlődéséhez.
Ember a mérőszámok mögött
Jelentős üzleti veszteséget fog elkönyvelni 2025-ig a szervezetek 40 százaléka a munkaerő ingatagsága miatt - figyelmeztet a Gartner humán vonatkozású előrejelzései között -, és arra kényszerül, hogy tehetségstratégiáját a megszerzésről a rugalmas állóképesség erősítésére hangolja át.
A világjárvány idején az Egyesült Államokban indult nagy kilépési hullám, a kiégés és a puha felmondás - amikor az alkalmazott szigorúan csak a szerződésében előírt minimumot teljesíti - továbbra is nagy kihívásokkal szembesíti az üzleti vezetőket, amikor képzett és rátermett szakembereket igyekeznek megnyerni, alkalmazásba venni és megtartani vállalatuknál. A munkaerő ingatagsága mindinkább kihat a meglévő termékek és szolgáltatások támogatására, valamint újabbak fejlesztésére és kibocsátására, ezáltal a vállalat teljesítményét és pénzügyi eredményét is közvetlenül befolyásolja. A rugalmas állóképesség erősítése ezért az elemző szerint nem lehet pusztán a HR osztály feladata, azzal vezérigazgatói, igazgatótanácsi szinten is foglalkozniuk kell a szervezeteknek.
Harminc százalékkal csökkenteni fogják a nők lemorzsolódását 2025-re a nemek közötti, dokumentált bérkülönbséget felszámoló szervezetek, így a szakemberhiányból eredő problémákat is enyhíthetik.
A Gartner adataiból következetesen kiolvasható, hogy a javadalmazás a tehetségvonzás és -megtartás egyik legfontosabb tényezője, mégis mindössze a munkavállalók 34 százaléka tartja fizetését méltányosnak. Az egyenlő bérezés kiszámítására azonban nincs általánosan elfogadott módszertan, ami megnehezíti a munkaadóknak a nemek közötti bérkülönbségek azonosítását és kezelését. Mostanában jelentek meg az erre szakosodott szállítók első szoftvereszközei, amelyek a probléma megoldásához szükséges adatok elemzését és modellezését ígérik.
Három év távlatában, 2025-ig a növekedést célzó, legjobb beruházási döntések 30 százalékában az olyan munkavállalói értékmérők, mint a jólét, a kiégés és a márkaelégedettség többet nyomnak majd a latban, mint a megtérülés.
A munkavállalók és az ügyfelek élményét javító kezdeményezések, beruházások közvetlen pénzügyi megtérülést hozhatnak a bevételnövekedés és a költségcsökkentés révén. A márkaértékre és -megítélésre, valamint a munkavállalók és az ügyfelek megszerzésére és megtartására gyakorolt hatásuk pedig még ennél is nagyobb lehet. Mindez azonban nehezen számszerűsíthető, aligha mérhető rövid távú pénzügyi előnyökön, mert az ilyen ráfordítások hosszabb távon növelik a vállalati értéket.
Nem utolsósorban a Gartner szerint 2027-re a teljesen virtuális munkakörnyezetekhez kötődő beruházások teszik majd ki a vállalatok metaverzum-technológiákra fordított költésének 30 százalékát. Ebből ítélve a metaverzum mint vállalati együttműködést és produktivitást hatékonyan támogató környezet egy ideig még valószínűleg több kockázatot fog kínálni, mint lehetőséget.
