A technológiai döntéshozók háromnegyede szembesül azzal, hogy a technikai adósság, amelyet vállalatánál halmoznak, 2026-ra az üzemeltetést és a további fejlesztéseket közepes vagy nagy mértékben hátráltató tényezővé válik - mutatott rá éves technológiai előrejelzésében (Predictions 2025) a Forrester. A mesterséges intelligencia (AI) rohamos fejlődésével ugyanis tovább növekszik a vállalati informatikai környezet összetettsége, így a rövid távú előnyök elérését favorizáló, múltbeli IT döntések hátulütői is hamarabb megmutatkoznak.
Hogy megfékezzék a technikai adósság további felgyülemlését, az IT vezetők idén megháromszorozzák az AIOps platformok bevezetésére irányuló erőfeszítéseiket. Az IT üzemeltetést AI képességekkel támogató platformok ugyanis az incidensek automatikus kezelésén túl kontextusérzékeny adatokkal javítják az emberi ítélőképességet, és segítik a jobb üzleti eredmények elérését. Bár a jövő az AIOps, a platform bevezetése mellett az IT vezetők a vállalati kultúra, az adatkörnyezet és az architektúra, valamint a kibervédelem fejlesztéséről sem feledkezhetnek meg, mindebbe szükséges beruházniuk, hogy valóban fokozhassák az informatikai terület hatékonyságát, és gyorsabb növekedéshez segíthessék az üzletet, fejtette ki az elemző.
Előrejelzései között a Forrester felhívja a figyelmet arra is, hogy sok döntéshozó ismeri fel, vállalatuk AI beruházásai a vártnál lassabban térülhetnek meg, ezért megtörténhet, hogy túl korán vesz vissza a fejlesztésekből, ami hosszú távon hátrányosnak bizonyulhat.
Annak ellenére, hogy a szervezetek 2023-ban dollármilliárdokat költöttek az AI infrastruktúra építésére és a generatív AI bevezetésére, az elemző adatai szerint tavaly mindez csupán 20 százalékuknál hozott bevételnövekedést. A lassú megtérülés láttán idén a nagy szállítók, felhőszolgáltatók akár 25 százalékkal csökkenthetik AI infrastruktúra beruházásaikat, ami az egész piacra ki fog hatni, prognosztizálja a Forrester - felhasználói oldalon a vállalati IT vezetők például arra készülhetnek, hogy az AI szolgáltatások és infrastruktúra erőforrások némelyikéhez még nehezebben jutnak majd hozzá.
További előrejelzés, hogy az Európai AI Hivatal az adatvédelmi hatóságokkal együttműködve 2025-ben már meg fogja bírságolni a generatív AI szolgáltatók valamelyikét az unió mesterséges intelligenciáról szóló törvényének megsértése miatt. A tavaly augusztusban hatályba lépett EU AI Act az unió általános adatvédelmi rendeletéhez, a GDPR-hoz hasonlóan az itt tevékenykedő szervezetek mellett székhelytől függetlenül mindazon szereplőkre vonatkozik, amelyek AI rendszereket szállítanak vagy AI modelleket szolgáltatnak az Európai Unióba, emlékeztet rá az elemző.
Viruló magánfelhők
Idén a nyilvános felhőben elérhető AI szolgáltatások tovább fejlődnek és bővülnek, de - a tavaly indult, összetett iparági folyamatok következtében, amelyek hatása 2025-ben fog kiteljesedni - a magánfelhő is virulni fog. A felhőpiac nyilvános szegmense ugyanis olyan, egyelőre szűnni nem akaró kihívásokkal küzd, mint az ellátási nehézségek, valamint a minőséggel és az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak, amelyek a Forrester szerint a szolgáltatói és a felhasználói oldal szereplőit is új utakra terelhetik. A hiperskálázott felhőszolgáltatók például az új szolgáltatások indításához elsősorban az AI modellek minőségén igyekeznek javítani, és még több grafikus processzort próbálnak hadrendbe állítani, beruházásaik tervezésekor így fenntarthatósági céljaik elérését is részben későbbre halaszthatják. Felhasználói oldalon pedig még több vállalat keres majd magánfelhőben bevezethető AI megoldásokat.
Az elemző néhány további, felhőpiaci előrejelzése szerint 2025-ben a RAG (retrieval-augmented generation) szolgáltatások kerülnek az érdeklődés középpontjába, amelyek releváns forrásokból lekért adatokkal javítják a generatív AI modellek pontosságát és megbízhatóságát. Tavaly a felhőszolgáltatók még AI infrastruktúrájukkal és alapmodelljeikkel igyekeztek kitűnni a mezőnyből, idén azonban RAG szolgáltatásaikkal próbálják majd felhíni magukra a figyelmet. Várható, hogy ebben az időszakban minden hiperskálázott szolgáltató RAG-vonatkozású megoldásokkal bővíti kínálatát.
Reneszánszukat élik a helyben bevezethető megoldások, mivel a vállalatoknak adatszuverenitással és biztonsággal, valamint költségekkel összefüggő kihívásokat is meg kell válaszolniuk. A Forrester szerint azonban kicsi a valószínűsége, hogy a magánfelhőt újonnan bevezető vagy meglévő környezetüket bővítő felhasználók ismét a szegmenst uraló szállító, a VMware megoldásait választják, miután az 2024 első felében változtatott csomagajánlatain és árazásán. A felhőpiac nyilvános szegmensében a legtöbb szolgáltató növelni fogja magánfelhős beruházásait, és az olyan lehetőségek, mint a Nutanix kínálata, valamint a nyílt forráskódú OpenStack platformra épülő megoldások idén még több vállalat figyelmét keltik fel.
További előrejelzés, hogy a platformspecialisták megoldásai kiszorítják a natív felhőplatformok biztonsági képességeit. Az olyan szállítók, mint a Cisco, a Fortinet és a Palo Alto Networks jelentősen továbbfejlesztették felhőalapú biztonsági megoldásaikat, kínálatukat többek között felhő- és konténerbiztonsági helyzetkezeléssel, valamint központi, generatív mesterséges intelligenciával támogatott szabálykezeléssel, észleléssel, válaszadással és jelentéskészítéssel bővítették. Idén az olyan hiperskálázott szolgáltatók, mint az AWS, a Microsoft és a Google felhőalapú munkaterheléseket védő biztonsági (CWS) képességeiket is tovább fejlesztik, de a különálló megoldásokat kínáló szereplőkkel nem lesz könnyű versenyezniük. Az elemző szerint 2025 végére csupán a vállalatok 60 százaléka vagy annál is szűkebb tábora fogja előnyben részesíteni a hiperskálázott felhőplatformok natív CWS képességeit, fennmaradó, legalább 40 százalékuk a platformspecialisták közül választ majd CWS-szállítót.
Önkiszolgálás a service desken
A generatív mesterséges intelligencia és más, új technológiák elterjedését kísérő kockázatok kezeléséhez a szabályozó hatóságok tavaly világszerte számos, kiberbiztonságra és adatvédelemre vonatkozó törvényt, jogszabályt terjesztettek elő, fogadtak el, illetve léptettek hatályba. Minthogy 2025-ben a kiberbűnözők által okozott kár összértéke meghaladhatja a 12 billió dollárt, a hatóságok várhatóan még aktívabb szerepet vállalnak a fogyasztói adatok védelmében, a vállalatok és más szervezetek pedig proaktív kiberbiztonsági intézkedésekkel igyekeznek tompítani a támadások potenciális pénzügyi hatását, prognosztizálja a Forrester.
Az elemző adatai szerint tavaly világszinten a kiberbiztonságért felelős, illetve informatikai vezetők 35 százaléka prioritásnak tartotta, hogy az irányítása alá tartozó területen a generatív AI bevezetésével javítsa az alkalmazottak hatékonyságát. A kézzelfogható, számszerűsíthető eredmények kiábrándító elmaradása, valamint a vállalatoknál rendelkezésre álló pénzügyi keret korlátai miatt azonban ez az arány idén 10 százalékkal csökkenhet. Bár a piac nagy lelkesedéssel fogadta a generatív mesterséges intelligenciával automatizált, önvezérlő biztonsági műveleti központ (SOC) ígéretét, annak gyakorlati megvalósításától így inkább távolodni fog.
További előrejelzés, hogy az adatbiztonság sérülésével kapcsolatos csoportos keresetek költségei 2025-ben meghaladják a hatóságok által kirótt bírságok összegét. A kiberbiztonsági törvények a múltban nem voltak elég szigorúak ahhoz, hogy érdemben védjék a vállalati ügyfelek és alkalmazottak érdekeit, akik így csoportos perek útján kezdtek kártérítést követelni - különösen az Egyesült Államokban, bár az ilyen keresetek száma Európában is növekszik. Az adatbiztonság sérülését követően a vállalatoknak ezért a hatósági bírság és a helyreállítás költségén túl ma már a csoportos perek tetemes költségével is számolniuk kell.
Minthogy az értékes adatok megszerzéséért indított támadások gyakran a szoftverellátási láncot veszik célba, az elemző szerint idén legalább egy nyugati kormány tiltani fogja bizonyos harmadik féltől származó vagy nyílt forráskódú szoftverek használatát. A világ nyugati felén a kormányzati szféra szereplői beszerzéskor mindinkább megkövetelik beszállítóiktól, hogy a szoftverek komponenseiről részletes darabjegyzéket adjanak át. A gyakorlat kedvező módon növeli az átláthatóságot, ugyanakkor az olyan szoftverelemek azonosítását is megkönnyíti, amelyeket a kormányok nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva letilthatnak. A megfeleléshez a beszállítóknak ilyenkor el kell távolítaniuk az érintett komponenst, funkcionalitását pedig más szoftverrel pótolniuk.
Végül egy üzemeltetéssel és biztonsággal is összefüggő, biztatóbb előrejelzés szerint a service desken az önkiszolgálás válik a támogatáskérés és problémamegoldás preferált első csatornájává, amelyen eddig az esetek többségében IT szakemberek, elemzők és technikusok segítettek a hozzájuk forduló alkalmazottaknak. A Forrester arra számít, hogy 2025-ben a vállalatok 50 százaléka már az önkiszolgáló service desket fogja első kapcsolattartási pontként kínálni. A digitális alkalmazotti élményt érintő, automatizált végponti hibaelhárításnak és a szolgáltatásmenedzsment által formalizált folyamatoknak köszönhetően az önkiszolgálás lehetőségei sokat fejlődtek, így a generatív AI képességeivel felruházva az automatizált service desk ma már olyan összetett feladatokkal is megbirkózik, mint az eszközök hibaelhárítása.
