Szinte bármelyik vállalati dolgozót rá lehetne venni gazdasági bűncselekményre, például sikkasztásra vagy csalásra a magyarok szerint - mutatott rá a Ragány Ügyvédi Iroda és az Europion közös reprezentatív felmérése. A legtöbben 500 ezer és 5 millió forint közé teszik azt az összeget, amiért egy munkavállaló megfontolná, hogy visszaélést kövessen el a munkahelyén, vagy hagyná, hogy megvesztegessék. Lebukás esetén, a válaszadók többsége egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számítana egy ilyen ügyben a bíróság részéről.
A magyarok közel fele (48%) szerint gyakoriak a gazdasági bűncselekmények a hazai cégeknél. Sőt, a megkérdezettek több mint harmada (35%) véli úgy, hogy szinte mindennaposak lehetnek a hasonló jellegű törvénysértések. A válaszadók véleménye alapján a vállalkozások leggyakrabban sikkasztást (45%), költségvetési csalást (43%), pénzmosást (39%), gazdasági csalást (pl. adócsalás, hitelcsalás, piramisjáték - 33%), hűtlen kezelést (27%) és vesztegetést (26%) követhetnek el.
Tízből kilenc ember gondolja úgy, hogy egy vállalati dolgozót rá lehetne venni gazdasági visszaélésre, például sikkasztásra vagy csalásra. A többség szerint 500 ezer és 5 millió forint között lehet az az összeg, amennyiért egy munkavállaló már törvényt szegne (51%), illetve engedné, hogy megvesztegessék (58%).
A megkérdezettek kétharmada (68%) egytől öt évig terjedő börtönbüntetésre számítana a bíróságtól egy gazdasági bűncselekmény, például egy vesztegetés elkövetéséért Magyarországon. Minden ötödik (19%) résztvevő szerint ennél is szigorúbb szabadságvesztéssel járna a lebukás, míg tízből egy (12%) válaszadó kevesebb mint egy év letöltendővel számolna ilyen esetben.
"A bíróság által kiszabott büntetés nagysága számos tényezőtől függ, mint például a bűncselekmény súlyossága, a vádlott korábbi büntetett előélete, az elkövetés körülményei, valamint a vádlott együttműködési hajlandósága" - emelte ki dr. Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember szerint az ítélet kimenetelében meghatározó lehet az is, hogy ki képviseli a vádlottat a tárgyaláson. Egy tapasztalt védő nem csak a folyamat elhúzódásától kímélheti meg a gyanúsítottat és a családját, de nagyobb eséllyel képviselheti ügyfelét sikerrel a bíróságon.
ComputerTrends: Mi állhat annak a hátterében, hogy a megkérdezettek nagy része szerint "szinte bárki" rávehető sikkasztásra vagy csalásra? Ez a bizalom hiányát vagy a rendszerszintű problémákat tükrözi?
Ragány Zoltán: A kutatás eredményei elsősorban azt mutatják, hogy a társadalom hogyan érzékeli a gazdasági bűncselekmények kockázatát és a jogkövető magatartás határait. Az, hogy a megkérdezettek jelentős része úgy véli, hogy 'szinte bárki' rávehető sikkasztásra vagy csalásra, nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez a valóságban így is van. Inkább egyfajta társadalmi attitűdöt tükröz, amelyben a jogi és etikai normák érvényesülésébe vetett bizalom, valamint a rendszerszintű átláthatóság és ellenőrzés szerepe is meghatározó tényező.
Fontos azonban kiemelni, hogy bárkiből lehet büntetőügy terheltje - akár saját hibájából, akár egy félreértés vagy alaptalan gyanú miatt. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy mindenki tisztában legyen a saját jogi helyzetével, illetve a felelőssége határaival, és szükség esetén időben szakértő jogi segítséget kérjen. Egy megalapozott jogi védelem nemcsak a tisztességes eljárás biztosítéka, hanem a jogtalan vagy aránytalan felelősségre vonás elleni védelem eszköze is.
CT: Az emberek mekkora része érzi úgy, hogy ezek a bűncselekmények "elfogadhatóbbak" vagy kevésbé súlyosak, mint például a klasszikus vagyon elleni bűncselekmények?
Ragány Zoltán: A gazdasági bűncselekmények megítélésében sokszor megfigyelhető egy sajátos kettősség, amely mélyen gyökerezik a történelmi és társadalmi hagyományainkban. Magyarországon az állammal vagy nagyobb intézményekkel szembeni szabályszegés, "csínytett" sokszor nem elítélendő, hanem dicsőséges tett volt sokak szemében. Gondoljunk csak a török hódoltságra vagy a kuruc-labanc szembenállásra. A szocializmus időszaka tovább erősítette ezt a mentalitást: a 'közösből' való apróbb eltulajdonítás vagy az állami szabályok megkerülése sokak szemében nem volt valódi bűn, inkább egyfajta igazságtétel vagy kényszerű alkalmazkodás a körülményekhez.
Mindez hatással lehet arra, hogy a társadalom egy része a gazdasági bűncselekményeket - különösen, ha azok állami vagy intézményi szereplők kárára történnek - ma is kevésbé súlyosnak ítéli meg, mint a klasszikus vagyon elleni bűncselekményeket, például a lopást vagy rablást. Ugyanakkor a jogrendszer nem tesz ilyen különbséget: a gazdasági bűncselekmények is jelentős jogi és erkölcsi következményekkel járnak.
CT: Milyen szerepet játszhatnak a vállalatok saját belső ellenőrzési rendszerei a gazdasági visszaélések megelőzésében? A korrupció és a pénzügyi visszaélések visszaszorítására egyre több vállalat alkalmaz compliance-rendszereket és belső etikai szabályokat. Mennyire hatékonyak ezek Magyarországon?
Ragány Zoltán: A vállalatok által bevezetett compliance-rendszerek és belső etikai szabályok kétségkívül hozzájárulnak a korrupció és a pénzügyi visszaélések megelőzéséhez, és egyre több cég fordít rájuk figyelmet. Az elmúlt években Magyarországon is megfigyelhető, hogy a vállalatok egyre komolyabban veszik ezeket a mechanizmusokat, azonban a hatékonyságuk nagyban múlik a végrehajtás minőségén.
A szándék tehát sok esetben megvan, de a megvalósítás nem mindig megfelelő. Gyakran csak akkor derül ki, hogy egy compliance-rendszer sérülékeny vagy hiányos, amikor már bekövetkezett a probléma. Az is előfordul, hogy bár formálisan léteznek szabályok és eljárások, a gyakorlatban ezek nem kellően hatékonyak, vagy a munkavállalók nincsenek tisztában azokkal. Ahhoz, hogy ezek a rendszerek valóban eredményesek legyenek, nem elég őket bevezetni - folyamatos fejlesztésre, rendszeres ellenőrzésre és a szervezeti kultúrába való mélyebb integrálásra van szükség.
A legjobban működő vállalatok nemcsak a jogszabályi megfelelésre törekednek, hanem arra is, hogy a munkavállalók és vezetők valóban átlássák a kockázatokat és aktívan hozzájáruljanak a szervezet integritásához. A hatékony compliance tehát nem pusztán egy adminisztratív kötelezettség, hanem egy olyan szemléletmód, amely erősíti a vállalat ellenálló képességét és hosszú távú fenntarthatóságát.
CT: A felmérés alapján az emberek többsége 1-5 éves börtönbüntetésre számítana gazdasági bűncselekmény esetén. Mennyire reálisak ezek az elvárások a tényleges bírósági gyakorlat tükrében?
Ragány Zoltán: A bíróság által kiszabott büntetés mértéke számos tényezőtől függ, így az emberek által feltételezett börtönbüntetés nem minden esetben tükrözi a tényleges bírósági gyakorlatot. A döntés során a bíróság figyelembe veszi többek között a bűncselekmény súlyosságát, az okozott kárt, a vádlott büntetett előéletét, az elkövetés körülményeit, valamint azt, hogy az elkövető mennyire működik együtt a hatóságokkal.
A gyakorlat azt mutatja, hogy a kevésbé súlyos gazdasági bűncselekmények esetében gyakran elkerülhető a letöltendő szabadságvesztés, és a bíróság inkább felfüggesztett büntetést szab ki. Ugyanakkor a nagyobb volumenű csalások, sikkasztások vagy korrupciós ügyek esetén már reális lehet a letöltendő börtönbüntetés is, különösen, ha jelentős vagyoni hátrányt okoztak vagy visszaeső elkövetőről van szó.
A bírósági eljárás kimenetelét jelentősen befolyásolhatja az is, hogy ki képviseli a vádlottat a tárgyaláson. Egy tapasztalt védőügyvéd nemcsak az eljárás gyorsabb és hatékonyabb lefolytatásában segíthet, hanem abban is, hogy a védelem minden releváns körülményt megfelelően bemutasson a bíróság előtt. Ez különösen fontos lehet, hiszen egy jól felépített védekezés csökkentheti a kiszabott büntetés mértékét, vagy akár alternatív szankciók alkalmazására is lehetőséget teremthet.
CT: Mit tehet egy vállalat, ha belső visszaélést fedez fel? Milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy jogi úton is megfelelően kezeljék az ügyet?
Ragány Zoltán: Amennyiben egy vállalat belső visszaélést fedez fel, kulcsfontosságú, hogy az ügyet gyorsan, szakszerűen és jogilag megalapozott módon kezelje. Az első lépés mindig egy alapos belső vizsgálat, amely feltárja a jogsértés mértékét, az érintettek körét és az esetleges bizonyítékokat.
Ezt követően érdemes egy büntetőjogi szakértővel egyeztetni, hogy a vállalat pontosan megértse a jogi lehetőségeit és kötelezettségeit. Egy tapasztalt jogász nemcsak a jogi eljárások helyes lefolytatásában segíthet, hanem abban is, hogy az ügyet a lehető legkedvezőbb módon kezeljék, minimalizálva a cég jogi és reputációs kockázatait.
Ha a visszaélés büntetőjogi kategóriába esik, egy jól előkészített, szakszerűen megfogalmazott feljelentés benyújtása elengedhetetlen. Az ügyvédi támogatás nemcsak a feljelentés megfelelő jogi megalapozásában, hanem az eljárás során a vállalat érdekeinek képviseletében is döntő szerepet játszik. Emellett fontos, hogy a cég belső kontrollmechanizmusait is felülvizsgálja, hogy hasonló visszaélések a jövőben megelőzhetők legyenek.
CT: Magyarországon mennyire működik hatékonyan a gazdasági bűncselekmények felderítése és szankcionálása? Vannak-e olyan területek, ahol javulásra lenne szükség?
Ragány Zoltán: A gazdasági bűncselekmények felderítése és szankcionálása Magyarországon folyamatosan fejlődik, de számos területen van még lehetőség a hatékonyság növelésére. A jogszabályi környezet adott a visszaélések elleni fellépéshez, azonban az eredményességet nagyban befolyásolja a hatóságok kapacitása, a vállalatok együttműködési hajlandósága és a megelőzésre fordított figyelem.
A felmérés eredményei szerint a vállalkozások körében leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmények közé tartozik a sikkasztás, a költségvetési csalás, a pénzmosás, a gazdasági csalás - például adócsalás -, a hűtlen kezelés és a vesztegetés. Ez azt mutatja, hogy ezek a területek kiemelt kockázatot jelentenek, ezért a vállalatoknak érdemes tudatosan figyelniük ezek megelőzésére és kezelésére.
CT: A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődése hogyan változtatja meg a pénzügyi visszaélések lehetőségét? Könnyebben kiszűrhetővé válnak, vagy új típusú kockázatokat hoznak magukkal?
Ragány Zoltán: A mesterséges intelligencia és a digitalizáció kettős hatással van a pénzügyi visszaélések világára: miközben új lehetőségeket teremtenek a csalók számára, egyben hatékonyabb eszközöket is biztosítanak a hatóságok és a vállalatok számára a visszaélések felderítésére és megelőzésére.
Az MI technológia új módszereket adott a bűnözők kezébe, például a hamisított tranzakciók, deepfake technológiával végzett személyazonosság-lopások vagy automatizált csalási rendszerek formájában. A kiberbűnözők kifinomultabb technikákat alkalmaznak, amelyekkel gyorsan és nagy volumenben tudnak támadásokat végrehajtani, kihasználva az adathalászat, a pénzügyi manipuláció és a mesterségesen generált dokumentumok nyújtotta lehetőségeket.
Ugyanakkor a hatóságok és a pénzügyi intézmények is egyre fejlettebb MI-alapú rendszereket alkalmaznak a gyanús tranzakciók és mintázatok kiszűrésére. A pénzmosás elleni hatóságok és a pénzügyi szabályozók már ma is mesterséges intelligenciát használnak az adatelemzésre, lehetővé téve, hogy az emberi kapacitásokat meghaladó sebességgel és pontossággal azonosítsák a kockázatos pénzügyi műveleteket.
A digitalizáció tehát nemcsak új kihívásokat jelent, hanem erősebb védelmi mechanizmusokat is biztosít. A vállalatok és a hatóságok számára a legnagyobb feladat az, hogy folyamatosan lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel.
CT: Hogyan lehetne hatékonyabban növelni a vállalatok átláthatóságát, és ez milyen előnyökkel járna az üzleti környezet számára?
Ragány Zoltán: A vállalatok átláthatóságának növeléséhez elengedhetetlen egy jól kidolgozott és megfelelően végrehajtott compliance-rendszer, amely nem csupán papíron létezik, hanem a mindennapi működés szerves részévé válik. Ha a vállalat belső szabályai egyértelműek, és azokat következetesen betartják, az nemcsak a jogi megfelelőséget erősíti, hanem hozzájárul a hatékonyabb döntéshozatalhoz és működéshez is. Az átlátható vállalatirányítás iránti elkötelezettség hosszú távon növeli a cég iránti bizalmat, amely kulcsfontosságú mind a partnerek, mind a befektetők számára. Egy jól működő rendszer csökkenti a jogi és reputációs kockázatokat, miközben elősegíti a fenntartható üzleti növekedést. Az átláthatóság versenyelőnyt is jelent, hiszen a megbízhatóbb, kiszámíthatóbb működés előnyt biztosít a piacon. Mindez azt mutatja, hogy a vállalati átláthatóság nem csupán megfelelési kérdés, hanem olyan stratégiai tényező, amely erősíti a vállalat hosszú távú sikerességét.
