A vállalatok pénzügyi eredményei mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tevékenységüket kísérő környezeti, társadalmi és környezetvédelmi hatásokról készült riportok. Ez az ESG-jelentés, ami tulajdonképpen egyfajta válasz a befektetői oldalnak arra az elvárására, hogy szeretnék minél jobban megérteni a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket.
Olyan ez, mint amikor biciklis futárt rendelünk, hogy hozza át nekünk a VIII. kerületből a csomagunkat a III. kerületbe. De kit bízzunk meg vele? Ha van 3 jelöltünk, válasszuk a legolcsóbbat - mondja a tipikus beszerzés. De kiderül, hogy az egyiknek lapos a kereke, így csak másnap tudná elhozni, pedig nekünk ma van rá szükségünk. Így a maradék kettőből kell a legolcsóbbat választani. Bejön a képbe, hogy az egyik egy anyuka, aki egyedül neveli a gyerekét és így tartva fenn magát, másik pedig egy igazgató, aki hobbiból (mert így sportolás közben is fizetnek neki) vállal fuvarokat. Melyiket választanánk? Ebből a példából is látszik, hogy az információknak nagy döntési értéke van, de ezek gyakran csak korlátozottan érhetők el a pénzügyi adatokon felül. A jövő efelé mutat, a befektetők, a vásárlók és partnerek is egyre inkább megkövetelik a fenntarthatóságra vonatkozó megalapozott vállalati stratégiákat és programokat.
A fenntarthatósági információk közzététele gondos előkészítést igényel a vállalat működésének számos területén. Az ESG értékelés a kerékpáros példában a befektetők által elvárt értékelése a teljes folyamatnak, ami mutatja, hogy mennyire fontos ezen értékelésben jól szerepelni.
Egy sikeres ESG értékeléshez a következő 8 lépést kell megtenni:
1. Az értéklánc felmérése és a fenntarthatósági hatások ennek mentén történő azonosítsa
Az ellátási láncok fő szempontjai közé tartozik a műszaki minőség, a költséghatékonyság, a szállítási sebesség és a megbízhatóság. A fenntarthatósági tényezők azonban egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert olyan területeken, mint például a környezetszennyezés, a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos incidensek, valamint a korrupció és a megvesztegetés. Az ilyen kockázatok nem megfelelő kezelése súlyosan befolyásolhatja a vállalati működést és megzavarhatja az egész ellátási láncot. A fogyasztók és a befektetők bizalmának elvesztése után az incidensek és az azokból eredő médiahatás az értékesítés és a finanszírozás csökkenéséhez is vezethet, valamint akadályozhatja a tehetségek bevonzását, mivel a munkáltatókról alkotott közvélemény egyre fontosabbá válik.
A potenciális kockázatok azonosításához kulcsfontosságú a vállalat termékeinek és szolgáltatásainak környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak megértése a teljes életciklus mentén. A beszállítókra vonatkozó alapvető teljesítménymutatók szintén segítenek e kockázatok megértésében és kezelésében. A fenntartható ellátási lánc az innováció és a piaci megkülönböztetés lehetőségét is feltárhatja.
Látogasson el szeptember 23-án a Computerworld - ZöldPálya - SustainIT 2022 konferenciára, ahol Szücs-Winkler Róbert, a Denxpert EHSS Software Kft. ügyvezetője nemcsak a 8 lépésről fog beszélni, hanem annak hatékony működtetéséről is a digitális korban. A részvétel ingyenes, csak regisztrálni kell >>>
2. A stakeholderek azonosítása, valamint elvárásaik és követelményeik tisztázása
Az érdekeltek közé tartoznak mindazok, akik a vállalattal kapcsolatban állnak, legyen szó magánszemélyekről, más vállalatokról, befektetőkről, kormányzati szereplőkről, nem kormányzati szervezetekről, helyi közösségekről stb. Egy teljes körű ESG-stratégia kidolgozásához fel kell térképezni a stakeholdereket, fel kell mérni az érdekelt felekkel való kapcsolatot, különösen a fenntarthatóság szempontjából. Ezt követően a vállalat készen áll a számára releváns ESG-témák értékelésére.
3. A fenntarthatósági kérdések relevanciájának értékelése az érdekeltek számára a kettős lényegesség megközelítését alkalmazva
A lényegességi elemzés (materiality assessment) az ESG-stratégia sarokköve, ami biztosítja, hogy minden szervezet maximális hatékonysággal törekedjen a fenntarthatóságra. Megfelelő értékelés nélkül ad hoc döntések születhetnek, konszenzus és konkrét célok nélkül. Mivel a vállalat tevékenységeitől függően nem tud minden ESG-kérdésre egyforma mértékben összpontosítani, a lényegességi elemzés azonosítja számára a legfontosabb ESG-kérdéseket és az üzleti háttértől függő cselekvési lehetőségeket. A lényegességi elemzés már nemcsak a vállalat belső, üzleti (pénzügyi) hatásait veszi figyelembe, hanem a természeti és társadalmi környezetére gyakorolt hatásait is. Ezt nevezik kettős lényegességnek. A lényegességi elemzés és annak eredményei minden vállalat esetében egyediek, mivel a fenntarthatósági prioritások többek között a vállalat iparágától, tevékenységétől, természeti és társadalmi környezetétől, vezetésétől és más érdekelt felektől függnek.
4. A teljesítménymutatók (KPI-k) meghatározása a legfontosabb fenntarthatósági kérdésekre vonatkozóan
Részben ezek az adatok képezik az ESG-értékelések alapját. A jelentéstételi szabványok útmutatást adnak a KPI-k lehetséges körére vonatkozóan, de alapvető fontosságú egy olyan mérési rendszer kidolgozása, amely:
- A lehető legjobban kifejezi a vállalat fenntarthatósági teljesítményét
- A jelentés által lefedett időszakra vonatkozik
- A fenntarthatóság minden relevánsnak ítélt területére kiterjed
- Olyan mérőszámokon alapul, amelyek a lehető legkevesebb ráfordítással állíthatók elő
- Szabványos módszerekkel határozható meg
- Harmadik fél által tanúsított vagy tanúsítható és hosszú távon rendszeresen előállítható.
Egy vállalat fejlődése egyértelműen kimutatható egy kijelölt bázisévhez viszonyítva. Miután a vállalat tisztázta a kulcskérdéseket, fel kell mérnie a jelenlegi helyzetet: milyen programok működnek, milyen mérőszámokkal rendelkezik, és milyen kötelezettségvállalásokat tett a múltban. A vállalaton belüli fenntarthatósági kérdések sokfélesége miatt többek között a HR, a környezetvédelem, a pénzügy, a beszerzés, a logisztika és az energia területe is érintett lehet. Miután tisztázódott a vállalat jelenlegi helyzete, jobban felmérhetők az ESG-vel kapcsolatos céljai és a vállalat képességei a céljai elérésére.
5. Adatgyűjtési rendszer létrehozása a KPI-k kezelésére
A pénzügyi adatokhoz hasonlóan a fenntarthatósági adatok folyamatos kezelésére és nyomon követésére is szükség van, amelyhez azonban megfelelő eszközök kellenek. Minden ilyen adatgyűjtési rendszernek auditálhatónak kell lennie, ezzel biztosítva a gyűjtött adatok hitelességét. Csak a jó megoldás gondoskodik arról, hogy a különböző adatgyűjtési struktúráknak és szabványoknak (pl. GRI) eleget téve minél egyszerűbb legyen a folyamat.
6. Tudományosan megalapozott, reális és ambiciózus környezetvédelmi célok meghatározása és elfogadtatása igazgatósági szinten
A világos célok kitűzése minden sikeres program vagy stratégia kiindulópontja, így van ez az ESG esetében is. Bár a nagyobb fenntarthatóság, a jobb társadalmi igazságosság és az etikusabb üzleti gyakorlatok céljai mindannyiuk számára közösek, az ESG megnyilvánulási módjai, a kitűzött célok és a siker mérése eltér a társadalmi felelősségvállalásétól (CSR). Az ESG-célok konkretizálása és mérhetővé tétele biztosítja, hogy azok beépüljenek a szélesebb körű stratégiába, és alapértelmezett működési móddá váljanak, ne pedig egy utólagos, rácsatlakozó gondolattá.
7. Fenntarthatósági jelentést közzététele - akár tanúsítással
A fenntarthatósági jelentés létfontosságú a vállalat, az ügyfelek és a munkavállalók számára. Aki viszont fenntarthatónak tüntette fel magát a piacon, annak információkat is kell biztosítania ennek alátámasztására. Az ügyfelek, a potenciális alkalmazottak, a befektetők, a vállalkozók, és a versenytársak ugyanis mind figyelemmel kísérik a fenntarthatósági jelentéseket vagy azok hiányát. Mindemellett az ESG-jelentések megakadályozzák a zöldrefestést.
8. A legjobb minősítés megszerzése a KPI-k és programok alapján a vállalat számára legmegfelelőbb ESG-értékelő szervezettől
Ahhoz, hogy egy vállalat ESG-értékelést kapjon, kapcsolatba kell lépnie egy ESG-értékelő szervvel. Számos ilyen létezik, a legjelentősebbek közülük az MSCI, a Sustainalytics és az S&P Global. Ezek a szervezetek a vállalat nyilvánosan elérhető teljesítménymutatói alapján végeznek értékelést, bár módszereik eltérhetnek, így az értékelés eredménye is eltérő lehet. A befektetőkön múlik, hogy melyik értékelést veszik figyelembe.
Denxpert ESG megoldás
A Denxpert segít a vállalatoknak összehangolni üzleti elképzeléseiket az ESG-követelményekhez az intuitív megfelelés, a jelentésvezérelt adatok révén.
- Szakértői felkészítés
A Denxpert szakember-csapata lépésről lépésre, útmutatást nyújtva teremt rendet a káoszban az ESG-út során.
- Az összes ESG művelet egy helyen
A Denxpert intuitív ESG kezelőszoftverével a megfelelőség, az adatgyűjtés és a jelentéskészítés zökkenőmentes lesz.
- Versenyképesség a fenntartható növekedéssel
A Denxpert segít megtalálni a versenyelőnyt a profit, a környezet és a társadalom egyensúlyának megteremtésével.
