A digitalizáció és az AI nemcsak a vállalatok hatékonyságát növelheti, hanem új lehetőségeket is teremthet a versenyképesség és a folyamatoptimalizálás terén. A vállalatoknak érdemes kihasználniuk ezeket a technológiákat, hogy a jövőben is versenyképesek maradjanak. Salga Pétert, a Dyntell Magyarország Kft. ügyvezetőjét arról kérdeztük, hogyan lehet választ adni a hazai cégek kihívásaira.
ComputerTrends: Hogyan indult a Dyntell? Mi inspirálta önöket a vállalat alapítására, és milyen célokkal indultak el?
Salga Péter: Matematika-biológia szakon végeztem a Debreceni Egyetemen, ahol már korán megszerettem a tudományos kutatást. A matematikai játékelmélet biológiai rendszerekben való alkalmazását vizsgáltam egy etológiai kísérlet keretében, és bár ez sikeres publikáláshoz vezetett, nem éreztem jelentős áttörésnek. Olyan területet kerestem, ahol úttörőként alkalmazhatom a matematikai elméleteket, ahol értéket tudok ezzel teremteni.
Ezután talált meg egy külső lehetőség, ahol a feladat egy gyártó vállalat működésének modellezése és szoftveres támogatása volt, amiben az elemzés mellett a szoftver megalkotása is rendkívül vonzott, és persze az üzleti vénám is bizsergett. Belevágtunk, és így született meg a mai Dyntell elődje. Ennek már lassan huszonöt, kihívásokban és, azt merem mondani, sikerekben gazdag éve.
CT: Milyen területeken fejlesztenek vállalatirányítási rendszereket? Milyen iparágakban alkalmazzák a Dyntell megoldásait előszeretettel, és milyen problémákat oldanak meg?
Salga Péter: A Dyntell vállalatirányítási rendszere (és egyébként az üzleti intelligencia Dyntell BI is) rendkívül sokrétűen alkalmazható, hiszen nem csak leveszünk a polcról egy dobozt, átadjuk a vevőnek és hagyjuk, hogy csináljon amit akar. Ehelyett már a kialakítás során felmérjük, mire van igazán szüksége, hogyan lehet a cége kihívásait megválaszolni a Dnytell ERP-vel, és ehhez ajánlunk best practice alapon megoldásokat. Ahol pedig valami izgalmas, új kihívás merül fel, a 45 fős fejlesztői csapatunk egyedi testreszabásokkal szállítja le az illeszkedő modult vagy funkciót.
Jelenleg az ügyfeleink kb. 60%-a gyártó cég, de ez sem egy homogén massza: itt is hatalmas szórás van a szektorok között. Nyilván nem mindegy, hogy az ember vadhúsfeldolgozó üzemet épít vagy egyedi hajógyártásban utazik, teljesen máshogy épülnek fel a folyamatok, más helyen van a fókusz, mások a mérőszámok. A Dyntell rugalmasságát bizonyítja, hogy minden típusú gyártástechnológiai folyamatra megoldást tudunk szállítani.
CT: Miért fontos a közösségi élet a cég számára? Miért szerveznek konferenciákat és workshopokat, és hogyan járulnak hozzá a szakmai közösség fejlődéséhez?
Salga Péter: Személyesen nagyon fontosnak érzem a közösség kialakítását, hiszen egy jól működő, egymást kölcsönösen támogató közösségben (ha egy pillanatra felvehetem a matematikus sapkámat) nem csak összeadódnak az erősségek, hanem összeszorzódnak, vagy akár négyzetre is emelkednek. Ezt a filozófiát alkalmazom a cégkultúra kialakításában, az üzletkötésben, és ez hívta létre az eseményeinket, legyen szó a havonta megrendezett, online tudásmegosztó webináriumról, kerekasztal-beszélgetésekről, vagy a nagyobb ívű projektekről. Szervezünk gyárlátogatásokat, ahol az innovációban elől haladó partnereink nyitják meg a kapukat az érdeklődők előtt, és engednek bepillantást a kulisszák mögé, bemutatják azokat a best practice-eket, amiket mások is alkalmazhatnak a Dyntell ERP-ben vagy BI-ban, és amik valós hatékonyságnövelést jelentenek.
Mindezek minden évben a Dyntell Next Konferencia és Partnertalálkozóban csúcsosodnak ki, ez a személyes esemény az, ami egyfajta módon összefogja az összes ilyen irányú törekvéseinket: mi ilyenkor teret adunk az innovációs úttörőknek, hogy számos előadáson át tanácsokkal lássák el az érdeklődőket, valós esettanulmányokat mutassanak be vagy együtt gondolkodásra buzdítsák a többieket. Nem egy helyről kaptunk már visszajelzést a Dnytell Next kapcsán, hogy a közösség ereje, az együtt ötletelés varázsa éves lemaradásokat hozott be a cégeknél pár nap alatt.
Ez pedig rendkívül fontos, hiszen Magyarország termelékenységi mutatója roppant aggasztó, nemhogy az uniós átlagot nem érjük el, hanem a sor végén kullogunk. Úgy gondolom, hogy ez nem pénzkérdés, nem feltétlenül a tőke hiányzik, sokkal inkább a hozzáállás vagy a know-how: itthon még mindig lasszóval kell fogni azokat a cégvezetőket, akik megértik és fel tudják mérni a digitalizáció hatását a termelékenységre, és így a profitra. A legtöbb cég számára nem lenne pénzügyi akadálya egy ERP vagy BI rendszer bevezetésének a már nem adekvát Excellel vagy dobozos programokkal szemben, egyszerűen csak nem tudják, hogy mekkora kincset is jelent az a rengeteg adat, ami jelenleg kihasználatlanul hever a vállalkozásban. A mi célunk erre rámutatni és elvezetni a cégeket azokhoz az eszközökhöz, amikkel akár régiós szinten is labdába tudnak rúgni.
CT: Milyen terveik vannak az októberi konferenciával kapcsolatban? Milyen témákat fognak feldolgozni és milyen előadókat várnak? Kiknek ajánlják?
Salga Péter: Tavaly a mesterséges intelligencia volt a kulcsszó, de azóta már csak az nem hallott az AI szerepéről a vállalatirányításban, aki nem akart. Ezért idén egy másik területre szeretnénk irányítani a reflektorfényt: a digitális transzformációra.
Úgy gondoljuk, hogy minden vállalatnak szüksége van olyan belső emberekre, akik ismerik a digitalizációs és AI technológiákat, ennek a tudásnak a felhasználásával pedig azt, hogyan lehetséges a folyamataik optimalizálása. Ez a belső támogatás vezet el ahhoz a költséghatékonysághoz, amit például a BMW gyárban is láthatunk (ráadásul testközelből, hiszen abban a megtiszteltetésben részesültünk, hogy mi támogathatjuk a debreceni BMW-gyár gyártásdigitalizációját).
Visszakanyarodva a konferenciára: október 17-én két tematikus teremben zajlanak majd az események, mindegyik előadás, bemutató, workshop vagy kerekasztal-beszélgetés másik oldaláról kapcsolódik majd a digitális transzformáció központi témájához. Ehhez olyan gyártókat, döntéshozókat, partnereket kerestünk meg, akikről tudjuk, hogy területükön úttörők és osztják a mi filozófiánkat a tudásmegosztás értékéről. És hogy kinek ajánlom? Kinek nem? Meg merem kockáztatni, hogy nincs ma olyan gyártó, kereskedő vagy szolgáltató cég Magyarországon, amelyik ne tudna profitálni a digitalizációból, vagy abból, hogy megismeri, mások hogyan javítanak a folyamataikon.
CT: Milyen újításokat hoz a mesterséges intelligencia a Dyntell termékeiben? Milyen AI-alapú megoldásokat fejlesztenek, és ezek milyen előnyöket jelentenek a felhasználóknak?
Salga Péter: Bátor jóslat lesz, de én azt mondom, hogy a klasszikus egér-billentyű alapú munkavégzésnek pár éven belül leáldozik, helyette élőszóban kommunikálunk majd a szoftvereinkkel. Persze ez nem azt jelenti, hogy kidobhatjuk a perifériáinkat az ablakon, de fel kell készítenünk a saját termékeinket is arra(például az AI erejével), hogy valós időben tudjon kommunikálni a felhasználóval, valós időben biztosítsa a döntéstámogatást. Már ma aranyat ér, ha egy szoftver figyeli a megadott paraméterek alapján a gyártást, forgalmat stb., és fennakadást vagy furcsaságot észlelve azonnal jelez. Gondoljunk csak bele: ha hiba történik a gyártósoron, akkor a nap végén akarjuk megtudni, hogy egész nap selejtet gyártottunk, vagy azonnal? Ha az egyik eszköz hatékonysága visszaesik, elég-e a havi zárásnál elkezdeni keresni a problémát, vagy jobb, ha abban a pillanatban cselekszünk. De tovább megyek: milliós különbséget jelenthet, ha egy gép meghibásodás miatt kiesik a gyártásból vagy ha előre tudjuk (vagyis a szoftver tudja helyettünk), hogy ez meg fog történni, és megelőzzük. Vagy tervezett karbantartással vagy azzal, hogy rögtön tudjuk, hogyan kell újraszervezni a folyamatokat, hogy a lehető leghatékonyabb maradhassunk. A Sentinel nevű kamerakép-elemző megoldásunk például ipari kamerák képét tudja valós időben vizsgálni, ami nem csak arra jó, hogy mindenfajta szép grafikonon ábrázoljuk a hatékonyságot (bár kétségtelen, rendkívül fontos felhasználása ez is), de veszélyhelyzet észlelésére is elengedhetetlen eszköz, ha például egy oda nem való munkás a rakodási területre tévelyeg.
Napestig sorolhatnám még a példákat a HR-től a futószalag hatékonyságnövelésen át a marketinges felhasználásig, de most csak annyival zárom rövidre, hogy a digitalizációt és így az AI-megoldásokat nem véletlenül nevezik a következő ipari forradalomnak. Hosszabban pedig beszélhetünk majd róla egész nap a Dyntell Next idei eseményén, október 17-én.
Cikkünk a ComputerTrends magazin 2024. július 10-ei nyomtatott lapszámában jelent meg.
