A NISZ Zrt. kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy az általa nyújtott szolgáltatásokkal, valamint a társaságnál foglalkoztatott professzionális szakembergárdával hozzájáruljon Magyarország globális digitális térben betöltött pozíciójának megerősítéséhez.
Vajon melyek az államigazgatási informatika, illetve konkrétan a NISZ Zrt. előtt álló jelenlegi kihívások? Erről beszélgettünk Dr. Kovács Zoltánnal, a társaság vezérigazgatójával.
ComputerTrends: Milyen digitális érettségi szinten van jelenleg az állami informatika?
Dr. Kovács Zoltán: Az állami informatika digitális érettségi szintje Magyarországon az elmúlt 10 évben jelentős fejlődésen ment keresztül, de ezen a területen sosem lehet megállni, mindig fejlődésre van szükség. Magyarország jól áll az internet-hozzáférés terén, különösen a szélessávú internetelérés tekintetében. A központi e-ügyintézési portál (magyarorszag.hu), valamint az elektronikus azonosítási (pl. Ügyfélkapu) és kézbesítési szolgáltatások jelenleg a legkiemelkedőbb digitális szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy elektronikusan intézzék ügyeiket. A magyarorszag.hu folyamatosan bővül, egyre több ügytípus válik elérhetővé az online platformon. Emellett a Kormányzati Adatközpont (KAK) létrehozása is jelentős lépés volt a digitális kormányzás felé, mivel lehetővé tette az állami adatok központosított kezelését és az erőforrások hatékonyabb kihasználását.
Magyarország Nemzeti Digitalizációs Stratégiája (2021-2030) fontos iránymutatásokat tartalmaz a jövőbeni fejlesztésekre vonatkozóan. A stratégia fő céljai közé tartozik a digitális infrastruktúra fejlesztése, amely kulcsfontosságú a nagyobb adatátviteli sebesség és az e-közigazgatás fejlesztése szempontjából. A mesterséges intelligencia (MI) integrációja az állami informatika területén szintén nagy potenciállal bír. Az MI alapú megoldások bevezetése gyorsabb és hatékonyabb szolgáltatásokat eredményezhet, például az adatelemzés, az automatizált ügyintézés és a prediktív analitika terén, ám annak minden biztonsági aspektusára tekintettel kell lenni az állami szférában. Emellett az állami szektorban dolgozók folyamatos továbbképzése és a digitális kompetenciák fejlesztése is kulcsfontosságú, ahogy a kiberbiztonság terén az állami rendszerek és adatok védelme is. A kiberbiztonsági intézkedések folyamatos fejlesztése és az új fenyegetésekre való gyors reagálás elengedhetetlen a biztonságos digitális környezet fenntartásához. Ebben a témakörben is elsősorban a felhasználók képzésének fokozását említeném, de a kiberbiztonsági szempontból fejlett IT környezet szintén elengedhetetlen.
Összességében Magyarország állami informatikai rendszerei jó alapokkal rendelkeznek, de a folyamatos fejlesztés és az innováció kiemelten fontos ahhoz, hogy lépést tartsunk a globális technológiai fejlődéssel és kihasználjuk az új lehetőségeket. A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (2021-2030) keretében kitűzött célok és irányelvek biztosítják a jövőbeni fejlődést és segítenek abban, hogy hazánk előkelőbb helyet foglaljon el az EU digitális érettségi rangsorában.
CT: Mennyire népszerűek az elmúlt időszakokban indított digitális szolgáltatások?
Dr. Kovács Zoltán: A szolgáltatások népszerűsége jelentősen növekedett az elmúlt időszakban és ez különösen igaz a NISZ Zrt. által biztosított infrastruktúrán működő rendszerekre. Az elektronikus szolgáltatások lehetővé teszik az állampolgárok és a vállalkozások számára, hogy kényelmesen, otthonukból, székhelyükről intézzék hivatalos ügyeiket, ez pedig szinte elengedhetetlen volt a COVID-19 járvány idején és lényegében akkor kapott további lendületet, amikor a személyes ügyintézési lehetőségek korlátozottak voltak. Ilyen népszerű szolgáltatások egyike az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), amely lehetővé teszi az egészségügyi adatok elektronikus megosztását és az azokhoz történő gyors, biztonságos hozzáférést, javítva ezzel az ellátás minőségét és hatékonyságát.
Az összesített statisztikák és a felhasználói visszajelzések egyaránt azt mutatják, hogy a digitális szolgáltatások népszerűsége és elfogadottsága folyamatosan növekszik. A Kormány által 2022 decemberében elfogadott Nemzeti Digitális Állampolgárság Program - amely újra értelmezi az állam és a polgárok közötti digitális kapcsolatot - megteremti az egyszerű, kényelmes és hatékony ügyintézés feltételeit. A 2026-ig terjedő első stratégiai szakasz végére szinte minden közigazgatást érintő ügyet online el lehet majd intézni. A program megvalósításért a Digitális Magyarország Ügynökség felel. A NISZ Zrt. által biztosított korszerű, felhasználóbarát és megbízható infrastruktúra pedig nélkülözhetetlen pillére a digitális átalakulásnak. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy vezető szerepet töltsünk be a digitális közigazgatás fejlődésének és bővülésének előmozdításában.
CT: Melyek az államigazgatási informatika, illetve konkrétan a NISZ előtt álló jelenlegi kihívások?
Dr. Kovács Zoltán: Az államigazgatási informatika és a NISZ Zrt. előtt álló kihívások számos összetett és sokrétű feladatot tartalmaznak, amelyek megoldása elengedhetetlen Magyarország digitális fejlődése, versenyképessége és a lakosság számára nyújtott szolgáltatások minőségének javítása érdekében.
Ebben a gyorsan fejlődő technológiai környezetben kiemelten fontos az új, innovatív megoldások alkalmazása. Ide tartozik a mesterséges intelligencia, a felhőalapú szolgáltatások és a big data technológiák bevezetése, melyek növelhetik a rendszerhatékonyságot és a szolgáltatások minőségét, a kiberbiztonsági szolgáltatások biztosítása mellett. Emellett az IT infrastruktúra elavult elemeinek korszerűsítése vagy cseréje és a modern technológiák integrálása is alapvető a hatékonyság és a biztonság megőrzése szempontjából.
A források hatékony felhasználásához a beruházások ütemezését és a működési költségeket racionalizálni szükséges, hiszen a kiszámítható és eredményorientált gazdálkodás nyilvánvalóan segíti a hosszú távú fenntarthatóságot. Az egységesítési törekvések központi szerepet játszanak a költséghatékonyság és a NISZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások minőségének javításában.
A NISZ Zrt. előtt álló kihívások összetettsége és sokrétűsége a folyamatos innováció és fejlődés szükségességét tükrözi. Biztos vagyok abban, hogy a stabil finanszírozás, az új technológiák bevezetése, az elavult infrastruktúra megújítása, a szolgáltatási modellváltás, valamint a kibervédelem erősítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a digitális államigazgatás modern, hatékony és biztonságos legyen.
CT: Mi a konkrét célja a szolgáltatási modellváltás megvalósításának?
Dr. Kovács Zoltán: Az átalakítás célja az ügyfél-szolgáltató viszony erősítése, a közös tervezés megvalósítása, továbbá a mérhető és racionális szolgáltatás felhasználás elősegítése. Ez az együttműködés a jövőben lehetővé teszi a valós igények mentén történő folyamatos szolgáltatás kapacitás tervezést, fenntartást és fejlesztést.
A modellváltás eredményeként a NISZ Zrt. egy, a piacon megszokott szolgáltató-igénybe vevő (felhasználó, előfizető) viszonyrendszeren alapuló működési modellre tér át 2025. január 1-től.
A működési modell változása a szolgáltatási és belső működési folyamatok fejlesztését igényli és elsődleges cél egy sokkal inkább szolgáltatói szemlélet meghonosítása. Az új modellben elhatárolásra kerülnek alap (ezen belül megkülönböztetünk norma szerinti és norma feletti felhasználást) és emelt szintű szolgáltatási tételek.
Az alapszolgáltatások kapcsán bevezetendő normaértékek segítik a szolgáltatások minőségének fenntartását, takarékosságra és a közszolgáltatások racionálisabb használatára ösztönöznek. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy az adott intézmények feladatainak ellátásához elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások meglétét és azok meghatározott normaértékig történő felhasználását továbbra is az állam központi finanszírozásból biztosítja, míg a norma szerinti alapszolgáltatások feletti igénybevételről a felhasználók igényeik és a rendelkezésre álló forrásaik figyelembevételével dönthetnek.
Az alap- és emelt szintű szolgáltatások tartalmának kidolgozásánál a piaci szektorban alkalmazott megoldásokat is figyelembe vettük. A modell biztosítja azt a rugalmasságot, amelyet a kormányzati működés sajátossága megkíván, de a működőképességének fontos alapfeltétele a pontos tervezés úgy a NISZ Zrt., mint az ügyfelek oldalán.
CT: Milyen más nagyobb, futó projektek zajlanak jelenleg a cégnél?
Dr. Kovács Zoltán: A NISZ-nél jelenleg is számos kiemelt projekt fut, melyek közül talán leginkább említésre méltó a Digitális Magyarország Ügynökség irányítása alatt működő vállalatok által üzemeltetett kormányzati célú hírközlési hálózatok konszolidációja vagy a foglalkoztatáspolitikai területet érintő strukturális reform előkészítése az elektronikus közigazgatás területén.
Emellett fontos még megemlíteni az Európai Unió Tanácsa soros, 2024. második félévi magyar elnökségével összefüggő teendőket is, melynek keretében a NISZ Zrt. biztosítja a magyar elnökség lebonyolításának biztonságos módon történő informatikai támogatását, valamint az Európai Uniós Ügyek Minisztériumához (EUM) belépő új és meglévő munkatársak részére a munkavégzéshez szükséges eszközöket, infrastruktúrát és azok telepítését.
CT: A tavalyi évben is számos e-ügyintézéshez kapcsolódó projekt zárult, melyekben a NISZ is részt vett. Ezek közül kiemelne néhányat?
Dr. Kovács Zoltán: A tavalyi év során számos informatikai fejlesztést valósítottunk meg. Sikeres projektzárásainknak köszönhetően mára tovább bővült és megemelt sávszélességgel működik a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat, befejeződött a Kormányzati Adatközpont, valamint a KAK Felhő kiépítésére irányuló projektünk.
CT: Milyen mennyiségű licenccel dolgoznak, az IT erőforrások mekkora részét köti le a licenckezelés?
Dr. Kovács Zoltán: Központi kormányzati szolgáltatóként a NISZ az egyik legnagyobb magyarországi licencfelhasználó. Az elmúlt években a NISZ Zrt. jelentős lépéseket tett a költségmegtakarítás érdekében. Licencracionalizációt végeztünk számos szoftvergyártó tekintetében, melynek továbbvitele, az optimalizációs lehetőségek feltérképezése és kiaknázása az elmúlt egy évben is jelentős szerepet kapott. Ennek kapcsán bizonyos rendszereknél például adatbáziskonszolidáció révén közel 50%-os megtakarítást értünk el az eddigi költségekhez képest.
Jelenleg is nálunk található a legnagyobb licencállomány. Célunk, hogy a meglévő licencekkel a jövőben is a lehető leghatékonyabban gazdálkodjunk, szükség esetén összevonjunk bizonyos tételeket vagy ha egyes funkciókra nincs szükség, akkor alacsonyabb csomagokat alkalmazzunk bizonyos eszközökre. Ha ezeket a szempontokat mind figyelembe vesszük, további jelentős megtakarításokat érhetünk el.
CT: A NISZ-nél számos mesterséges intelligencia megoldást alkalmaznak, többek között az ügyfélkiszolgálás területén. Melyek az eddig elért eredmények, mi a jövőkép?
Dr. Kovács Zoltán: A közigazgatást érintő folyamatos változások és az elmúlt évek történései következtében felértékelődő elektronikus ügyintézés miatt a NISZ Zrt. is a mesterséges intelligenciával támogatott fejlesztések felé fordult, amelyeket indulásként az ügyfélszolgálati tevékenység folyamatába vezettünk be. Ilyen megoldás a mesterséges intelligenciával támogatott MIA hibrid chatrobot, amely egyszerűsíti és biztonságossá teszi a kommunikációt és amely ma már 13 weboldalon, 12 különböző témakörben segíti az állampolgárok gördülékeny tájékoztatását, de említhetném pl. az Arcképes azonosítás szolgáltatást is, amely videótechnológián keresztül történik és a személyes ügyintézés érzetét nyújtja. Emellett fontos mérföldkőként a 1818 Közigazgatási Ügyfélvonal e-mail csatornáján idén februárban bevezettük az A.N.I.T.A. e-mail előválogató rendszert, amely a jövőben fontos eszköz lehet az ügyfélszolgálataink írásos csatornáinak automatizálásában. A kiberbiztonság területén pedig már évek óta alkalmazunk mesterséges intelligenciával támogatott védelmi megoldásokat, amelyek köre, tudása folyamatosan bővül.
CT: A NISZ számos rendszert és alkalmazást üzemeltet. Hogyan tudják biztosítani ezek zavartalan működését?
Dr. Kovács Zoltán: Az informatika rendszerek nagy biztonságú adatközpontokban foglalnak helyet. A NISZ Zrt. által összesen használt géptermek 3.558 négyzetméternyi területet fednek le, melyek közül a társaság által üzemeltetett géptermek (ahol a géptermi infrastruktúrát, úgymint erősáram, klíma UPS a NISZ működteti) összes területe eléri a 2716 négyzetmétert. A géptermek által nyújtott fizikai biztonság mellett a kibertérből érkező támadások megelőzésére és kivédésére is nagy hangsúlyt fektetünk. Ez utóbbiban kiemelt szerepet játszik a NISZ Kiberbiztonsági Operatív Központja (NISZ SOC).
CT: Mi a NISZ SOC fő feladata? Tervezik-e a központ funkcióinak, szolgáltatásainak kiterjesztését, illetve milyen új technológiákat alkalmaznak az incidensek detektálásában és kezelésében, valamint a kibervédelmi képesség javítása és az új védelmi képességek kialakítása érdekében?
Dr. Kovács Zoltán: A NISZ SOC tervezésekor és később az indulásakor elsődleges cél volt a NISZ Zrt. által üzemeltetett informatikai rendszerek védelme. Ugyanakkor már a tervezés során látszott, hogy az állami rendszerek vonatkozásában érdemes túllépni a hagyományos szolgáltató-ügyfél modellen és célszerű lenne az elektronikus információs rendszerek védelmét teljeskörűen ellátni, azaz azon rendszerelemek vonatkozásában is kibervédelmi tevékenységet nyújtani, amelyet az ügyfeleink vagy az általuk megbízott szervezetek üzemeltetnek. Így, bizonyos kibervédelmi képességek bekerültek a szolgáltatási katalógusunkba is, azokat igény esetén a NISZ Zrt. szolgáltatásként képes az ügyfelek számára biztosítani.
A szolgáltatásaink között nemcsak a hagyományosnak tekinthető biztonsági naplóelemzést, sérülékenység-menedzsmentet nyújtjuk, hanem többek között például fejlett végpontvédelmet, hálózati felügyeletet, tevékenység-felügyeletet, de van arra is példa, hogy az ügyfelünk által beszerzett és üzemeltetett eszközben végzünk incidenskezelési tevékenységet.
Mint ahogy bármelyik piaci alapon működő SOC a világon a NISZ SOC-nak is folyamatosan fejlődnie és követnie kell a trendeket. Éppen ezért a kibervédelmi rendszerünkbe már régóta bevezettünk MI-alapú megoldásokat. Mindez alapvető fontosságú, főként az incidensek detektálása során, de érdemes arra figyelni, hogy a támadók is egyre gyakrabban használják ezeket az eszközöket. Az MI felgyorsította a támadó oldal reakcióképességét is, így azonnal új támadási formákra váltanak, ha észlelik a védelmi intézkedéseinket. Ez egy folyamatos macska-egér harc, amely kihívást jelent mindenki számára.
CT: A NISZ SOC felállítására mennyiben van hatása a NIS2-nek? Az EU-s szabályzás nélkül is szükséges a felállítása, milyen trendet lát?
Dr. Kovács Zoltán: A NISZ SOC elindítása a NIS2 direktíva megalkotása előtt megtörtént. El kell mondani ugyanakkor, hogy a NIS2 publikálása, ahogy a 2013-ban megjelent Ibtv. is jelentős lökést adott a kibervédelemnek.
A NIS2 megjelenése az ügyfelek oldalán is jelentős kihívást jelent. Több szervezet küzd azzal, hogy sem technológiailag, sem szervezetileg nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyekkel képesek eleget tenni a jogszabályi követelményeknek, így kénytelenek külső segítséget kérni. Államigazgatási szervek esetén a segítő kéz lehet a NISZ SOC.
CT: A NISZ szerteágazó feladatainak ellátásához kiváló szakembergárdára is szükség van. Mit tudnak ajánlani a piaci cégekhez képest, mennyire nehéz megfelelni a munkavállalói elvárásoknak?
Dr. Kovács Zoltán: Társaságunknál több generáció dolgozik együtt, hiszen a feladatok egyre szélesebb palettáján kell megállni a helyünket: egyszerre kell a régebbi, tradicionális és a legújabb technológiákat is tervezni, üzemeltetni, megvédeni, így az azokhoz értő kollégákat megtartani és megtalálni az új szakembereket. Mindannyiuknak nyitottnak kell lenniük az állandó változásra, tanulásra vagy arra, hogy az adott témában a legújabb technikai és vállalati tudást hozzák be. Nagyon vonzó lehetőség, hogy a NISZ Zrt.-nél olyan technikai portfólióval találkoznak a szakemberek, amelyek talán sehol máshol nem lelhetők fel. Ez egyrészt bővíti az itt dolgozók ismereteit, másrészt széles lehetőséget biztosít karrierjük során az oldal irányú mozgásokra is a szervezeten belül. Generációk tekintetében ezért nemcsak a munkaerőpiacon fellelhető legifjabb generációkat célozzuk meg.
Megvan minden olyan előnyünk, amelyet egy nagyvállalat nyújtani tud: sokféle karrierirány, belső pályázati lehetőségek, a napi rutinfeladatok mellett különböző projektekben való részvétel, izgalmas és büszkeségre okot adó területeken. Az elmúlt években a piaci szereplőkhöz hasonló munkavállalói ajánlási programunk által hozzánk került kollégák száma is mutatja, hogy vannak, akik szívesen hoznak hozzánk munkatársakat, ajánlanak minket az ismerőseiknek.
CT: A NISZ hogyan tudja felvenni a versenyt a többi szolgáltatóval a fiatal tehetségek megszerzése terén?
Dr. Kovács Zoltán: A munkaerőpiacon rendkívül kiélezett harc folyik a megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberekért. Éppen ezért folyamatosan törekszünk az oktatási intézményekkel való, kölcsönös előnyökkel járó partneri viszony kialakítására. Többek között azért, hogy már a tanulmányi évek alatt betekintést nyújthassunk a hallgatók számára a NISZ működésébe, illetve felkeltsük az érdeklődést cégünk, mint munkáltató tevékenysége, valamint szolgáltatásai iránt. Ennek érdekében a közelmúltban stratégiai megállapodást kötöttünk két újabb neves hazai felsőoktatási intézménnyel. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) és az Óbudai Egyetemmel (ÓE) kialakított együttműködésünk kiváló keretet biztosít közös kutatások és képzések folytatásához, közös pályázati tevékenységhez, valamint közös szakmai rendezvények és konferenciák szervezéséhez, melynek során digitális témában egyetemi előadások megtartását is tervezzük és társaságunk tevékenységi köre szempontjából releváns képzési gyakorlatot, valamint konzulensi támogatást nyújtunk a hallgatók számára.
Sőt, pár éve már az általános iskolákban és a középfokú oktatási intézményekben is megkezdtük a diákok edukálását, rendszeresen csatlakozunk a Digitális Témahéthez, illetve pályaorientációs napokat is szervezünk. Vizsgáljuk annak lehetőségét is, hogy a középiskolák tekintetében a duális képzés kapcsán hogyan tudunk a kölcsönös előnyök mentén az eddigieknél is hatékonyabban együttműködni.
Kiemelten az Ügyfélszolgálati területen arra is folyamatosan lehetőséget biztosítunk, hogy azon diákok, akiknek a tanulmányi időbeosztása engedi, ezen a területen munkát vállaljanak. Ez mindkét fél számára számos előnnyel jár: a diákok a tanulmányaik alatt rugalmasan szervezhető munkalehetőséghez jutnak és mire végzősként kikerülnek a munkaerőpiacra, már több éves nagyvállalati munkatapasztalattal rendelkeznek, ez pedig számunkra is kedvező, hiszen sokan kedvet kapnak ahhoz, hogy akár hosszútávon válasszák a NISZ Zrt-t munkahelyként.
A diákfoglalkoztatáson kívül cégünknél lehetőség van a gyakornoki program keretein belül rövidebb időre, akár nyári szünetre vagy kötelező gyakorlat idejére bekapcsolódni cégünk életébe, akár visszatérően a teljes tanulmányok ideje alatt. Büszkén mondhatom, hogy a jelenlegi vezetői, felsővezetői körben is van olyan kolléga, aki annak idején gyakornokként kezdett nálunk. Sőt, számos kollégánknak - a jogelődöket is beleértve - már a 10, 15, 20 vagy akár az ennél több éves jubileumi évfordulójához is gratulálhattunk.
