Távmunkával, webkonferenciával, webáruházzal, online ügyfélszolgálattal és ügyintézéssel sok energiát takaríthatnak meg a szervezetek a fizikai térben, digitális működésüket azonban olyan informatikai rendszerek teszik lehetővé, amelyek a szolgáltatók adatközpontjaiban és hálózatain egyre több energiát fogyasztanak, mind nagyobb szénlábnyommal bírnak.
Szinte lehetetlen ugyanakkor kiszámolni, hogy az internetes tevékenységek - például a böngészés, a levelezés vagy a videólejátszás - valamelyike pontosan mennyi energiát fogyaszt, mennyi üvegházhatású gázkibocsátással (CO2 ekvivalenssel) jár. Becslésekről beszélhetünk csupán, mert a fogyasztás és a kibocsátás mértéke számos tényezőn múlik, és miként a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) blogbejegyzésében (The carbon footprint of streaming video: fact-checking the headlines) rámutat, a média olykor erősen túlzó becslésekről ad hírt.
Zöldülő adatközpontok
Az ügynökség a Shift Project, egy francia agytröszt 2019-be közzétett jelentését hozza fel példaként, amely szerint a Netflixen egy órát töltve 6,1 kilowattóra (kWh) áramot fogyaszt a felhasználó, vagyis annyi energiát, amennyivel egy Tesla Model S megtesz több mint 30 kilométert. Közelebb járunk a valósághoz, ha egy óra filmnézést a platformon inkább 0,8 kWh fogyasztással számolunk, de annak alakulása nem csupán az adatközpont és a hálózat energiaintenzitásán, hanem a felhasználó eszközén és a videó felbontásán is múlik. Az IAE adatokkal illusztrálja, hogy a Shift Project előbbiek energiaintenzitását jelentősen túl-, utóbbiakét pedig alulbecsülte.
Biztos ugyanakkor, hogy a digitális gazdaság szénlábnyomát szolgáltatói és felhasználói oldalon egyaránt csökkentenünk kell, ez a klímaváltozás elleni küzdelemben létfontosságú.
Az IEA szeptemberben közzétett jelentése (Data Centres and Data Transmission Networks) szerint 2010 óta az internethasználók száma megduplázódott, miközben a világ internetforgalma 20-szorosára nőtt. Az energiahatékonyság gyors fejlődését mutatja, hogy az adatközpontok és -hálózatok energiafogyasztása ezzel együtt csak mérsékelt ütemben növekedett, így ma is a világ energiafogyasztásának mindössze 1, illetve 1,5 százalékát teszi ki. Kibocsátásuk azonban a becslések szerint 2020-ban így is elérte a 300 megatonna CO2 ekvivalenst (ami a szén-dioxid mellett a többi üvegházhatású gázt, a metánt, a dinitrogén-oxidot és az ózont, valamint a vízgőzt is tartalmazza), vagyis a teljes energia vonatkozású kibocsátás 0,9 százalékát, ezért az IEA szerint a 2030-as klímacélok eléréséhez ezen is javítani szükséges.
A szolgáltatók szerencsére eléggé pontosan mérhetik adatközpontjaik energiahatékonyságát, amit a PUE (power usage effectiveness) mérőszám fejez ki. Bár nem tökéletes, a PUE 2016 óta nemzetközi és európai szabványként szolgál annak kiszámítására, hogy az adatközpont teljes energiafogyasztásából milyen arányban részesülnek az informatikai rendszerek más berendezésekkel, például a hűtéssel szemben. Minél kisebb a PUE, annál nagyobb az adatközpont energiahatékonysága.
Sok felhő- és hoszting-szolgáltató már 1-hez nagyon közeli PUE-értéket ér el, a Google adatközpontjaiban az átlag például 1,10, de egyes létesítményeiben az 1,06-ot is eléri. Az Uptime Institute szerint pedig iparági szinten a múlt évben 1,57 volt az átlagos PUE-érték, vagyis az adatközpontok teljes energiafogyasztásuk átlagosan 60 százalékát fordították az informatikai rendszerek működtetésére.
A nagy felhőszolgáltatók vállalták, hogy 2030-ra szénmentessé teszik működésüket, és több közülük nagyrészt már ma is 100 százalékban megújuló energiát használ. Digitális szénlábnyomuk csökkentésében ezért a vállalatok nagyot léphetnek előre, ha zöld adatközpontok szolgáltatásait veszik igénybe - de nem ez az egyedüli, amit tehetnek a cél érdekében.
Szénfigyelő szolgáltatás
Négy éve jelent meg az angliai WholeGrane Digital online kalkulátora, amely az url beírását követően a weboldal szénlábnyomát nyilvános adatbázisokban elérhető adatok, átlagértékek és becslések alapján számolja ki. A websitecarbon.com címen freeware megoldásként ingyenesen elérhető kalkulátort azóta több hasonló megoldás követte - és erre az alapra épített a hazai Carbon.Crane csapata is, amikor a koncepciót továbbgondolva idén szeptemberben elindította a mérésen túlmutató Karbon Monitor szolgáltatását.
A Karbon Monitor rendszeresen, és a weboldalra érkező forgalom hatását is figyelembe véve mutatja a karbonkibocsátást a teljes weboldalra - nem csupán az adott url-re, például a kezdőlapra - vonatkozóan. A szolgáltatással így többek között megállapítható, hogy mely aloldalak átalakításával csökkenthető a leginkább a weboldal környezeti hatása, és a csapat tanácsokat ad a klímatudatos webfejlesztéshez és tartalomoptimalizáláshoz. Minthogy az átalakított oldalak egyúttal a felhasználói élményt is javítják, a digitális szénlábnyomukra figyelő vállalatok nemcsak a klímavédelem, hanem az üzlet előmozdításához is hozzájárulnak.
