Bár a technológia fejlettsége lehetővé tenné, hogy minden alkalmazott BI eszközökkel dolgozzon, és ennek ma már a költség sem lenne különösebb akadálya, az üzleti intelligencia vállalati penetrációja továbbra is alacsony. Szélesebb szervezeti elterjedéséhez a tényeken alapuló döntéshozást értő és értékelő vállalati kultúra fejlesztése is szükséges.
Kezdik felismerni az üzleti vezetők, milyen fontos, hogy kezdeményezéseiket adatokra és elemzésekre alapozzák, ezért az analitika - amellyel hagyomány szerint külön csapat foglalkozott a vállalatoknál - napjainkban üzleti alapterületté válik, mondta Arató Bence, a BI Consulting igazgatója, a novemberben megtartott Budapest BI Fórum 2021 házigazdája, aki nyitó előadásában az üzleti intelligencia piaci és technológiai trendjeiről adott áttekintést.
A Gartner hivatkozott, kedvező előrejelzésével (Top 10 Data and Analytics Trends, 2021) együtt azonban az adatok elemzésére szolgáló megoldások vállalati szintű kiterjesztése korántsem zökkenőmentes. A berlini BARC (Business Application Research Center) legfrissebb felmérése (BI Survey 2022) szerint a szervezeteket változatos nehézségek hátráltatják az üzleti intelligencia kiterjedtebb alkalmazásában. A megkérdezett felhasználók közel harmada (32 százalék) például a rossz adatminőségre, több mint negyede (26 százalék) az adatbirtoklás körüli, belső hatalmi harcokra panaszkodott, az üzleti felhasználók érdektelensége és a gyenge irányítás pedig a vállalatok több mint ötödénél (21 százalék) okoz problémát ezen a téren. A válaszadók alig több mint negyede (27 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a munkahelyén kialakított BI-gyakorlattal nincs különösebb gondja.
Nem könnyíti a helyzetet, hogy a felmérés szerint számos szállító BI szoftvere igen hasonló mértékben terjedt el a vállalatok körében. A megkérdezettek a Logi Analytics és a Microsoft Excel (40-38 százalék), valamint a Yellowfin és a Zoho Reports (33-30 százalék) használatát említették a leggyakrabban. A Phocas, az Information Builders és a Microsoft SQL Server Reporting Services eszközeivel a szervezetek közel negyede (23-21 százalék) dolgozik, míg az Oracle BI, a Qlik Sense, a Targit, a Sisense és a Pyramid Analytics megoldásait egyaránt 19 százalékuk vezette be. A vállalatok 17 százalékánál pedig az említett termékek mindegyikét, egy tucatnál is több BI szoftvert használnak.
Alighanem közrejátszik ez a tarkaság is abban, hogy a Dresner Advisory Services tanulmánya (2021 Wisdom of the Crowds Business Intelligence Market Study) szerint a vállalatok negyedénél még mindig az alkalmazottak kevesebb mint 10 százaléka, ötödénél pedig kevesebb mint 20 százaléka dolgozik BI eszközökkel. Jóllehet a technológia fejlődése ma már lehetővé tenné, az üzleti igények pedig indokolnák, hogy mindenki hozzáférjen a BI képességekhez - amit a 15 dollár, azaz 5 ezer forint körüli licencdíj megfizethetővé tenne -, a vállalatok kevesebb mint 15 százaléka mondhatja el magáról, hogy alkalmazottainak több mint 80 százaléka használja ezeket a megoldásokat. A Dresner Advisory Services adatai szerint ez az arány 2015 óta alig nőtt.
Érthető, hogy a megkérdezettek többsége (77-59 százalék) szerint a vezetői támogatás, jó belső kommunikáció és együttműködés, valamint a tényeken alapuló döntéshozást értő és értékelő vállalati kultúra szükséges leginkább a BI kezdeményezések sikerre viteléhez. A célok világos megfogalmazása, a megbízható adatok és a felkészült szakemberek rendelkezésre állása a sikertényezők második legfontosabb csoportja (válaszok 49-42 százaléka), amelyet az önkiszolgálás lehetősége és a bevezetett eszközök könnyű kezelhetősége (38-35 százalék) követ a rangsorban.
Keresd a kritikus képességeket
Miközben átláthatatlanul sok szereplő és eszköz tolong az adattechnológiák piacán, a Gartner tavalyi és idei mágikus négyzetéből (Magic Quadrant for Analytics and BI Platforms) ítélve az analitikai és BI platformok vezető szállítóinak élmezőnye nem változott, a Microsoft, a Tableau és a Qlik őrzi dobogós helyezését, csak a ThoughtSpot került át az előremutatásban erős látnokok térnegyedére. Arató Bence bevallottan nem tudományos igényű kutatása szerint Magyarországon is a nagy hármas a legnépszerűbb szállító, ugyanebben a sorrendben. A Power BI felhasználói tábora három év alatt több mint a duplájára, 2800 főre nőtt, a Tableau-vel dolgozó szakemberek száma nyolcszáz fővel kétezerre emelkedett. A Qlik-felhasználók köre a legszűkebb, és ez idő alatt 380-ról csupán 430 főre bővült - de ezek csupán az ismerős LinkedIn profilok alapján becsült arányok.
Persze a vállalatok nem a mágikus négyzet, hanem a keresett, számukra kritikusan fontos képességek alapján találnak megfelelő szállítót, és ezek a listák (Gartner Critical Capabilities for Analytics and Business Intelligence Platforms, 2021) már üdítően nagy változatosságot mutatnak a legmagasabb pontszámokat elérő szállítók tekintetében.
A legnagyobb, több tíz és száz millió dolláros befektetések is a kihívóként megjelenő, feljövő cégekbe (például Preset, Streamlit, Metabase) ömlenek, illetve a nagyobb szereplők is ebből a kínálatból szemezgetnek. A korábbi két év jelentős konszolidációs hulláma után idén inkább taktikai akvizíciók történtek. A Qlik például gépi tanulással és metaadat-kezeléssel foglalkozó cégeket (Big Squid, NodeGraph) vásárolt fel, a Tableau pedig adatújságírásra (data storytelling) szakosodott szereplőt (Narrative Science) választott.
Feltörekvő adatos cégekre jellemző, hogy a piacon zárt forráskódú termékként már elérhető eszköz nyílt forráskódú változatát készítik el. Maga a szoftver így ingyenes, de fizetős felhőszolgáltatásként használhatják a vállalatok, ha bevezetésével, üzemeltetésével nem akarnak vagy tudnak vesződni.
Magyar példát is említett Arató Bence ebből a körből. Az ígéretes, nyílt forráskódú adatvizualizációs megoldás prototípusán dolgozó Vizzu idén tavasszal 66 millió forintos tőkeinjekciót kapott. Több OS játékoshoz hasonlóan ez a csapat is JavaScriptben fejleszt, az adatszakembereknek érdemes megismerkedniük ezzel a programnyelvvel is.
Technológiához adatműveltség kell
Jóllehet a műszerfalak (dashboardok) több mint két évtizeden át az adatvizualizáció és -megosztás pilléreként szolgáltak, pályafutásuk a jelekből ítélve végéhez ért. Elkészítésük ugyanis túl bonyolult és nehézkes ahhoz, hogy lépést tartson a felgyorsult világ történéseivel. Hozzászoktunk az online kiszolgálás azonnaliságához, de még a fizikai térben zajló tranzakciók sebessége is szintet lépett, a világ leghosszabb, közvetlen légi járata Szingapúr és New York között kevesebb mint 19 órás, és egy tengeren túli házhoz szállítás is csupán 48 órába telik az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság között. Ezzel szemben egy dashboard jelentésre átlagosan 4-5 munkanapot várnak a felhasználók.
Érthető, hogy a szakma temeti a műszerfalat, és figyelmét olyan alternatív megoldások felé fordítja, mint a természetes nyelvi feldolgozásra (NLP) épülő interfészek, a keresésalapú felhasználói felületek (ThoughtSpot) és az analitikai platform részét képező, intelligens ügynökök (Yellowfin Signals), amelyek riasztásokat küldenek a felhasználóknak a számukra fontos üzleti adatok változásáról.
Figyelemre méltó trend a headless BI - a vizualizációs képességek nélküli üzleti intelligencia - szoftverek megjelenése, amelyek metrikus rétegként a mérőszámok egységes, központi forrásaként szolgálnak. Segítségükkel elkerülhető a káosz, amely hamar eluralkodik a vállalatoknál, ha a különböző területek maguk definiálják mérőszámaikat.
Minden adattechnológia sikeres alkalmazásához azonban adatműveltség is szükséges, hogy a BI egyszer vállalati szinten, minden felhasználót elérjen - és ezen a téren is van még hová fejlődni. Arató Bence a Forrester Consulting tanulmányát (The Great Data Literacy Gap: Demand for Data Skills Exceeds Supply) idézte, amelyet az elemző a Tableau megbízásából készített. Az alapul szolgáló felmérés szerint a vállalatvezetők 83 százaléka vár el kifejezettebb adatvezérlést az általa irányított szervezettől, miközben az alkalmazottak csupán egy harmada (33 százalék) jártas a döntéseket támogató analitikai eszközök használatában.
A megkérdezett menedzserek és toborzó cégek egybehangzó véleménye szerint az adatírástudás már ma is egyértelműen a legkeresettebb képesség a munkaerőpiacon - amely például az együttműködéshez és a projektvezetéshez szükséges képességeket is megelőzi a ranglistán -, és ez a trend a következő öt évben továbberősödik.
