Az Európai Unió tagországainak digitális felkészültségét mérő DESI 2021 jelentés szerint Magyarország a 2020-as helyezéséhez képest két helyet rontott, és így a 23. helyre csúszott vissza. A magyar adatok egyedül az internet-hozzáférések terén előzik meg az uniós átlagot. Hogy jelentkezik ez a cégek és a magánemberek mindennapi életében? Miként látja a jelenlegi helyzetet és a továbblépés, a fejlődés irányait egy hazai fejlesztőközponttal rendelkező, felhőalapú alkalmazásokra szakosodott, ír-magyar informatikai vállalat? Bakos Balázs, a Zoosh egyik alapítója, termékekért felelős vezetője saját tapasztalataikat foglalja össze.
Bakos Balázs: Cégcsoportunk digitalizációval, azon belül kiemelten felhőalapú technológiákkal, illetve azokra alapuló üzletek létrehozásával foglalkozik. Megrendeléseink 90 százalékát külföldről kapjuk. A pandémia során jól látszott, hogy az angolszász országokban a kis- és középvállalkozói szektor is sokkal többet költött digitalizációra, mint itthon.
Computerworld: A digitalizáció tág fogalom. Pontosíthatnánk, hogy miről is beszélünk?
Bakos Balázs: A digitalizációt két részre bontanám. Az egyik a cégek alapvető üzleti szükségleteihez, az ügyfelekkel való hatékony kapcsolattartáshoz köthető. E tekintetben a pandémia nagy és hirtelen ugrásra kényszerítette a vállalatokat. A másik rész a cégek alaptevékenységének digitalizációja. Ez nem megy egyik napról a másikra, viszont hosszabb távon komoly versenyelőnyt jelenthet a vállalatnak. Magának a digitalizációnak 4 alapvető paraméterét emelném ki. Az egyik a digitális infrastruktúra vagy másképpen a szélessávú internet-hozzáférés. Mint tudjuk, ezen a téren kifejezetten jól állunk. Nem ilyen rózsás a helyzet a második paraméter, a humán tőke esetében. Szintén hagy némi kívánni valót maga után a digitális technológia vállalati integráltsága, valamint a negyedik paraméter, a digitális közszolgáltatások elterjedtsége.
CW: A humán tőke elégtelensége azt jelenti, hogy sok ember, és ebből fakadóan számos vállalat nem él a digitalizáció adta lehetőségekkel?
Bakos Balázs: Hiba volna általánosítani. A diplomások tekintetében az uniós átlag fölött vagyunk, viszont tömegesen nagy a lemaradás. Rendkívül fontos volna például, hogy a kis- és középvállalkozások derékhadát alkotó szakemberek jól értsék a digitális technológiát. Ők hozzák ugyanis meg azokat a döntéseket, amelyek a mindennapi működést befolyásoló eszközökre is vonatkoznak. Ezzel összefüggésben a gazdaság is kétarcú. Az egyik oldalon vannak a versenyképes, exportra is dolgozó vállalatok, amelyek hazai, nemzetközi szinten is elismert, jól képzett munkaerőt foglalkoztatnak. Találunk közöttük magyar, főként nagyobb cégeket is, illetve nem véletlen, hogy sok multi Magyarországra telepíti leányvállalatát. Ugyanakkor van egy másik réteg, ahol alacsonyabb a digitalizáltság. Ezek a cégek, zömében hazai kkv-k, a magyar piacon kívül nehezen tudnak teret nyerni.
CW: A digitalizáció elutasításának hátterében elsősorban szemléletbeli vagy pénzügyi okok állhatnak?
Bakos Balázs: Meggyőződésem, hogy inkább szemléletbeli. Visszatekintve az elmúlt évekre, lehet, hogy meglepő, de forrásoldalon viszonylag jó lehetőségek voltak. Gondoljunk például az alacsony kamatú forrásokra vagy a pályázati lehetőségekre. Természetesen nem azokra az iparágakra gondolok, mint például a vendéglátás, amelyeket súlyosan érintett a Covid.
CW: Tapasztaltak változást a felhőalapú alkalmazásokhoz való hozzállás, a félelmek, ellenvetések terén?
Bakos Balázs: A pandémia előtt, 2018-2019 táján határozottan nagyobb ellenérzést tapasztaltunk a felhőtechnológiákkal szemben, mint ma. Olyan iparágakban, olyan nagyvállalatoknál is terjednek a felhőalapú megoldások, amelyek korábban elzárkóztak előle. Bőven van még hova fejlődni, de a pandémia kétségtelenül nagy lökést adott a felhő terjedésének. Egyébként a DESI jelentésben is a kiemelt technológiák között szerepel a cloud.
CW: A pandémia megváltoztatta a munkakultúrát. Mennyire vannak már jelen Magyarországon a munkát hatékonyabbá tevő, a digitalizációra, illetve a legújabb technológiákra épülő alkalmazások?
Bakos Balázs: Olyan technológiák, mint például a videókonferencia, nagyon gyorsan terjedtek. Viszonylag nagy sebességgel nyertek teret, különösen vállalati közegben, a különböző azonnali üzenetküldő alkalmazások, továbbá más, az irodai munkát segítő megoldások, mint például az Office Online. Ez nemcsak a nagyvállalati szektorra igaz, hanem általában a magyarországi cégekre. Felhívnám a figyelmet, hogy ezen eszközök olyan területeken is erős növekedést mutatnak, mint a marketing és a kereskedelem. Számos esetben már nem is lehet korszerű megoldáshoz jutni anélkül, hogy az ember felhőalapú szoftverhez nyúlna. Ezekbe a szoftverekbe ma már sokszor beépítik a mesterséges intelligenciát. Ha például valaki egy modern kereskedelmi vagy marketing eszközzel dolgozik, az adatok elemzése alapján gyakran maga a szoftver is tesz ajánlásokat. Úgy látom, hogy ezek a rendszerek itthon is terjednek, a kérdés, hogy milyen gyorsan.
CW: Mi a legfőbb teendője egy hazai IT fejlesztőcsapatnak, ha sikerre törekszik?
Bakos Balázs: A mi iparágunkban az elmúlt években a "cloud first" mondást kellett szem előtt tartani. Továbbra is nagyon fontos a felhő, de melléje bejött egy másik szempont is, nevezetesen a távmunka lehetőségének biztosítása. Munkavállalói oldalon a piac teljesen globálissá vált, így csak az lehet igazán sikeres, aki a "remote first" elv szerint építi fel és működteti a vállalkozását. Egyrészt belföldön tűntek el a különbségek abban a tekintetben, hogy valaki például a fővárosban vagy akár egy kis településen él és dolgozik. Másrészt tulajdonképpen a világ bármely részéről lehet ma már munkatársakat foglalkoztatni. A magyar fejlesztők mellett jöhetnek a munkavállalók külföldről is, a fizetések egyre jobban konvergálnak, így a hazai fejlesztőcsapatok számára is kinyílt a világ. Érdemes tehát a határon kívüli lehetőségeket is számba venni, különös tekintettel a régiónkra, illetve - az időzónák miatt - Európára. Ugyanakkor természetesen a jól képzett magyar informatikusok is bárhonnan és bárhova dolgozhatnak. Az első lépés tehát a "remote first". Ahhoz, hogy egy cég a globális piacon is eredményesen szerepeljen, egyre inkább elengedhetetlen a nemzetközi csapat. E stratégiát követve gyorsabban lehet megtalálni a megfelelő szakembereket, és könnyebb megtartani őket. Mindezt saját példánk is igazolja.
CW: Várhatóan a pandémiát követőn is dominál majd az IT iparágban a távmunka?
Bakos Balázs: Cégcsoportunkat, még a pandémia előtt, rugalmas munkaidővel indítottuk. Felhőcégként már akkor úgy alakítottuk a feltételeket, hogy bárhonnan lehessen dolgozni. A járvány előtt az volt a jellemző, hogy munkatársaink több időt töltöttek az irodában, mint otthon. A pandémia teljes zárlatát követően ez a helyzet megfordult. A szoftverfejlesztésben elterjedt agilis módszertan egyébként kiválóan alkalmas arra, hogy viszonylag sokat dolgozzanak a kollégák távolról, de bizonyos típusú tevékenységekre rendszeresen összejöjjenek. A távoli munkavégzés térhódítása azt is magával hozta, hogy a munkatársak kiválasztása során felértékelődött az önálló munkavégzés, a felelősségvállalás képessége, az úgynevezett "can do" attitűd, az hogy valaki mennyire tud az agilis módszertanokkal eredményesen dolgozni. Összességében felértékelődtek a soft skillek, megnőtt a fontossága azon értékeknek, amelyek birtokában önállóan is tudnak dolgozni a munkavállalók.
CW: Hogy érinti a távmunka általánossá válása a cégek vezetését?
Bakos Balázs: Valóban, a távmunka terjedésének van egy másik vetülete is, nevezetesen az, hogy a középvezetői oldalon jelentősen megnőtt a terhelés. A csapatokat ugyanis nehezebb távolról menedzselni, mint úgy, ha az emberek fizikailag együtt vannak. Különféle dedikált vezetői képzések, mentorprogramok segíthetik az érintett kört. Mi is indítottunk ilyeneket. Figyelemre méltó az is, hogy a HR szerepe felértékelődött. Itt elsősorban azokról van szó, akik a tehetségek, a megfelelő szakemberek megtalálásával, illetve megtartásával foglalkoznak. Emellett abban is komoly szerepet játszanak a HR-esek, hogy a pandémiával kialakult új világban észrevegyék a dolgozók elakadásait, és segítsék életpályájájuk kiteljesedését.
CW: Mik a Zoosh csoport közeljövőre vonatkozó tervei?
Bakos Balázs: A pandémia összes hulláma alatt bővitettük a cégcsoportot. Folymatosan keresünk új embereket. Mivel fejlesztői központunk Magyarországon van, a mérnöki területen dolgozók többsége magyar. Ide tartoznak, többek között, a szoftverfejlesztők, a tesztelők, a DevOps szekértők, a projekteket vezető, úgynevezett product ownerek. A külföldi munkatársaink főként a kereskedelem, a marketing és a design területén dolgoznak.
CW: A DESI 2021 jelentés nem fest rózsás képet a hazai digitalizáltságról. Vannak jó példák, amelyeket követve felzárkózhatunk legalább az európai középmezőnyhöz?
Bakos Balázs: Igen, vannak követendő példák. A Magyarországhoz hasonló méretű Írország, Finnország és Észtország például sokkal előrébb van a listán. Ezek az államok nagyon jól szerepelnek olyan területeken, mint a humán tőke vagy a digitális technológiák integráltsága a vállalatokba. Magyarországhoz képest nem 10-20 százalék az eltérés, hanem ennek a duplája. Ezektől az országoktól tehát lehet és érdemes is tanulni.
