Területfejlesztési alapot hoz létre a kormány a várostérségi és felzárkóztató fejlesztések megvalósítására - mondta a területfejlesztésért felelős államtitkár. Mayer Gábor a Somogy vármegyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán tartott előadásában hozzátette, a vármegyeszékhelyeken 2024-ben területfejlesztési irodákat létesítenek, a pénzalapot 2025-ben töltik fel magyar forrásból.
Az alapra azért van szükség, mert a funkcionális várostérségek számára önálló fejlesztési programokra van szükség. A vármegyei programok, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a TOP Plusz változatlan keretben működnek.
Az államtitkár utalt arra, hogy az elmúlt tíz év jelentős gazdasági fejlődésével nem csökkentek a különbségek egyes térségek, illetve Budapest és a vidék között, a nagyvárosok nem "húzzák" az elmaradott térségeket, hanem elszívják a népességet. Az ország elmúlt harmincéves vándorlási egyenlege a főváros agglomerációjában, Közép-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon pozitív, míg a vármegyeszékhelyek és a közepes városok népessége csökken. Magyarország jelentős része ugyanakkor városok funkcionális vonzáskörzetéhez tartozik - jegyezte meg.
Kitért arra is, hogy vannak Magyarországon határ menti és belső periférikus térségek is. Ezek között említette a Fejér, Tolna, Somogy és Baranya vármegye egyes részeit tartalmazó térséget, illetve a Marcal völgyét, amelynek problémái hasonlóak a keleti határ menti területekéhez. Ezen térségek felzárkóztatásához szintén önálló programok kellenek.
Almási Győző hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkár többi között ismertette, hogy bár két éve bevezették az elektronikus halottvizsgálati bizonyítványt, azok 30-40 százalékát még ma is papíron állítják ki. A tervek szerint 2024-ben teljesen kivezetik a papíralapú bizonyítványt.
Beszámolt arról is, hogy november 30-án zárul le a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program 16 milliárd forintos támogatásával folyó projekt, amelynek célja az elektronikus ingatlan-nyilvántartás fejlesztése. A teljes átállást az e-nyilvántartásra 2024. december elejére tervezik - mondta.
Oláh Gábor területfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy az év végén záruló TOP projektjei közül 104-et "elállásra" jelöltek 27 milliárd forint értékben, és 184, 80 milliárd forint összértékű projekt minősült kockázatosnak, utóbbiak kivitelezése átnyúlik 2024-re.
Három új felhívás jelent meg szeptemberben a TOP Plusz keretében a helyi humán fejlesztésekre, a köznevelési infrastruktúra és az aktív turizmus fejlesztésére. Az európai uniós pénzek érkezéséről szóló hírek nem érintik és a jövőben sem fogják érinteni az önkormányzatokat, mert a költségvetés előre finanszírozza a projekteket.