A Nemzeti Tudománypolitikai Tanács (NTT) döntése alapján megszületett Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap programja két részre, innovációs, valamint kutatási pályázatokra osztható.
Az innovációs pályázatok a magyar kis- és középvállalkozásokat kívánják megcélozni. A pályázaton keresztül a hazai kkv-kat arra kívánják ösztönözni, hogy minél többet foglalkozzanak innovációval és hogy ezt minél nagyobb mértékben egyetemekkel együttműködésben tegyék. A kutatási programok célja pedig az, hogy létrejöjjön Magyarországon egy olyan vonzó kutató-fejlesztői életpálya, ami a tehetségeket erre a pályára ösztönzi és meg is tartja őket ott.
Az innovációs programokra való pályázás esetén érdemes figyelni az NKFIH honlapját, hiszen időről időre hirdetnek meg pályázatokat.
A két legjelentősebb idei vállalati programra kis- és középvállalkozások jelentkezését várják. Ezek közül az egyik egy működési innovációt támogató program, melyet több szakaszban hirdetnek meg. A következő szakaszra április 22-ig tudnak az 50 főnél kisebb vállalkozások pályázni. Itt arra pályázhatnak a cégek, hogy megújítsák üzleti és logisztikai folyamatukat, valamint gyártástechnológiájukat, azaz, hogy hatékonyabban szervezzék meg a működésüket, hiszen ez is innovációt jelent.
A kis- és középvállalkozások számára létezik egy termékfejlesztési pályázat is, melyre szintén az év első hónapjaiban lehet pályázni. Ennél a pályázatnál akár 800 millió forintra is pályázhatnak kis- és középvállalkozások. A pályázat célja új terméktechnológia kifejlesztése és annak hazai vagy nemzetközi piacra való kivitele.
Mint ismeretes, az Országgyűlés által 2023-ban elfogadott Neumann János Program azt a stratégiát foglalja össze, hogy hogyan lehet Magyarországot 2030-ra a világ legjobb 25 és Európa legjobb 10 innovátor országa közé emelni. A programban szerepel, hogy hazánkban minél több kutató-fejlesztői álláshely jöjjön létre, elsősorban a vállalkozási szektorban. Jelenleg Magyarországon egymillió lakosra 6500 kutató-fejlesztő jut, ami 2010-hez képest ugyan növekedést jelent, Európa legjobban teljesítő országaiban azonban kilenc-tízezer kutató-fejlesztő jut egymillió lakosra.
A program fontos célja a szabadalmak számának növelése. A szellemi termékek ugyanis egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdaságban és a gazdasági eredményekben. Az látható, hogy növekszik a szellemi tulajdon bejelentések száma, azonban ezek számát tovább kell növelni, az évtized végéig pedig meg kell duplázni az évente létrehozott szabadalmak számát.
A program harmadik kiemelt célja, hogy a hazai kis- és középvállalkozási szektor esetében elérjék, hogy minden második hazai kkv foglalkozzon innovációval. Ez azért fontos, mert a legjobban teljesítő országokban ez az arány figyelhető meg, nálunk azonban még csak minden harmadik kkv foglalkozik az innováció témájával.
A tapasztalatok szerint a legkiválóbb kutató-fejlesztők elsősorban a doktori fokozatot szerző tehetséges fiatalokból lesznek. Míg tíz évvel ezelőtt körülbelül hatezren jártak Magyarországon doktori képzésekre, ma már ez a szám 11 ezer felett van - azaz majdnem megkétszereződött a doktori képzésekben résztvevők száma. Ehhez persze több intézkedés is történt az elmúlt időszakban, hogy vonzóbb legyen ez az életpálya. Ezek közé tartozik a legkiválóbb hallgatókat kiemelt ösztöndíjjal támogató Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program bevezetése, mely az alapképzésen, a mesterképzésen és a doktori képzésen is rendelkezésre áll.