A marketing-költségvetés a cég bevételének 1-10%-a között bármennyi lehet, sőt, akár a 10% fölé is mehet. Befolyásolja a marketingre elkülönítendő pénz mennyiségét, hogy
- Mennyire ismert a cég? – Ha újak a piacon, és még senki sem hallott a cégről, érdemes többet költeni.
- Mennyit költ a konkurencia?
- Mi az, amit megengedhet magának?
Szakértők szerint a cég életének első egy-két évében érdemes annyit költeni marketingre, amennyit csak elbír a cég. Ha magas haszonkulcsú iparágról beszélünk, érdemes ezt a költést később is fenntartani. Mikor a büdzsét kijelölik, érdemes számolni nem csak a csatornákra költött pénzzel, hanem az egyéb, kapcsolódó szolgáltatásokkal is: webfejlesztés, grafika, kiállítás belépők, piackutatás.
Ha a költségvetési keretszámot már kidolgoztuk, a legfontosabb, hogy létrehozzunk egy olyan rendszert, ami az összes vevőnkről visszajelzést ad: honnan találták meg a cégünket, mit csináltak a honlapon, mi volt az, ami érdekelte őket. Ha nincsenek a marketing eredmények összegyűjtve, nem lesz semmiféle döntéshozatali alapunk, és könnyen olyan csatornákra költhetünk, amelyek nem hoznak bevételt. Érdemes ezért a lehető leghamarabb CRM-rendszerbe beruházni, hogy követni tudjuk, melyik médium hozza a legtöbb vevőt, melyik a legkevesebbet, sikeres-e a hírlevél-kampányuk, illetve olvassák-e a blogunkat.
A költségvetés beosztása akkor a legsikeresebb, ha már vannak korábbi adataink, visszajelzéseink. Azonban ha ezzel nem rendelkezünk, érdemes minél több hirdetési platformot végigpróbálni, hogy aztán később legyenek adataink, ami alapján már profin át lehet tekinteni, melyik csatorna biztosította az üzlet számára a legtöbb forgalmat.
Szakértők szerint a kereslet növelésére, azaz a potenciális vevők beazonosítására a büdzsé 75%-át kell rászánni. Ez az a folyamat, amelyben a vevők eljutnak attól a pontig, hogy nincsen megoldandó problémájuk addig, amíg felismerik, hogy problémáik vannak, és érdeklődni kezdenek a megoldás iránt.
A vevőkben – akik esetleg még nem is tudják, hogy olyan változásra van szükségük, amit csak a cégünk adhat meg – tehát fel kell kelteni az igényt a termékünk iránt, rávilágítani, hogy igenis van egy problémájuk, ez azonban megoldható.
Példaként tegyük fel, hogy X cég kulacsokat gyárt, és szeretné kiterjeszteni a vevőkörét a nem sportoló/hegymászó tömegekre is. Ezt például el tudja érni egy egészséges életmódról szóló bloggal, ami kihangsúlyozza, hogy milyen fontos a folyadékbevitel, hogy mennyivel környezetkímélőbb újra felhasználható üvegből inni. Egy idő után pedig nagyobb életmód magazinokba is elhelyezhet majd egy-egy vendégposztot. Ugyanakkor AdWords kampányt is tud indítani célzottan azoknak, akik az egészséges életmóddal kapcsolatos blogokat, újságokat olvasnak (érdemesebb banner-alapú hirdetéseket választani ebben az esetben, mivel a keresőszó-alapúra nem hozna sok kattintást).
A 75% nagy részét érdemes tehát a weboldalra fordítani. A cég weboldala a „kirakat”, a legfontosabb marketing eszköz. Az ide érkező látogatók már érdeklődnek az iránt, amit a termék képvisel (X cég esetében az egészséges életmód iránt), így nagyon fontos, hogy olyan oldalt találjanak, amit nem akarnak otthagyni.
Ezt el lehet érni rövid videókkal, gyakran ismételt kérdésekkel, termékvéleményekkel, vagy éppen bloggal. Alapvető, hogy a látogatók úgy távozzanak az oldalról, hogy meg tudják különböztetni a céget a konkurenciától. Érdemes ezért a legtöbbet a weboldalra költeni, annak fejlesztésére, dizájnjára, valamint a tartalomszolgáltatásra.
A weboldallal kapcsolatban a következőket érdemes rögzíteni és nyomon követni:
- A konverziós arányt . Azért is érdemes a költségvetés legnagyobb részét a weboldalra szánni, mert annak a finomhangolása, A/B tesztelése (milyen szalagcímek, milyen gombok, milyen elhelyezés hozza a legtöbb konverziót) sok időt vehet igénybe.
- Az összes látogatók, egyéni látogatók, és új látogatók számát és azt, honnan érkeznek. A cégek a visszatérő, hűséges vásárlókból élnek, de új látogatók és vásárlók nélkül stagnálni fog.
- Azt, hogy milyen eszközről férnek hozzá az oldalunkhoz. Sokat elmond a potenciális vevőinkről, hogy PC-t vagy mobil eszközöket használnak.
A telefonról érkezők főleg útközben, esetleg egyszerre egy másik feladatra is figyelve nézik az oldalt, ezért olyan tartalmat kell szolgáltatni, amely megragadja a figyelmet.
A tabletről netezőkre jellemzőbb az esti netezés. Amennyiben elég sok ilyen látogatóval rendelkezünk, érdemes (lehet) az akciókat este elindítani.
A keresletet növelik még a hírlevelek is. Ha valaki feliratkozik az oldalára azért, mert tudja, hogy a hírlevélből hasznos információt kaphat – tippeket, értesítéseket az akciókról – sokkal könnyebben elérhetővé válik, hiszen kifejezte az érdeklődését. A legtöbb B2C esetében a hírlevelekből származó bevétel az összes bevétel több, mint 30%-át teszi ki.
Email-marketing esetében a következő információkból lehet messzemenő következtetéseket leszűrni:
- Címzettek száma – volt-e olyan hét, amikor kiugróan sokan iratkoztak fel?
- Hírlevél címek, és a küldés pontos ideje – milyen címek a legsikeresebbek, amit a legtöbben nyitnak meg? Mikor nyitnak meg több emailt, reggel, vagy este?
- A kiküldés sikeressége – hány emberhez ért el valóban az email, volt-e „beragadás”?
- Továbbkattintási arány – milyen típusú emailek generálták a legtöbb kattintást, akcióról szóló hírek, rendezvényekkel kapcsolatos információk, a termékkel kapcsolatos használati tippek?
- Konverziós arány és átlagos kosárérték – a fenti email-típusok között melyik hozta a legtöbb vásárlást, és mennyi volt az abból származó, átlagos bevétel?
- Leiratkozások száma – volt-e olyan email, ami inkább eltávolította a feliratkozókat?
A weboldal (dizájn, tartalom) mellett a kereslet növeléséhez tartozhatnak azok az AdWords, illetve Facebook kampányok, amik nem keresőszóra, hanem érdeklődési területre irányulnak. X cég esetében például az említett bannereken kívül Facebookon érdemes lehet szponzorálni blogposztok linkjeit, vagy éppen játékot indítani „Írd meg, hogy Te hogyan tartod magad ahhoz, hogy elég vizet igyál, és nyerj kulacsot!”).
A környezeti marketingre – azaz a piac „nevelésére”, arra, hogy a vevők hogy látják a márkát, a marketing költségvetés kevesebb, mint 25%-át érdemes költeni.
Környezeti marketing esetében a potenciális vásárlók már tisztában vannak a problémájukkal, és megoldást keresnek rá. Ide soroljuk a keresőszavas AdWords hirdetéseket (X cég esetében például „kulacs”, „X cég”), a remarketinget, valamint azokat a Facebook hirdetéseket, amik magát a céget reklámozzák, és a célközönségük vagy azok, akiknek hobbija a természetjárás, vagy akik már lájkolták a konkurenciát.
A marketing költségvetés allokációját tehát érdemes többféleképpen kipróbálni az egyes válfajokon belül. Honnan jön a legtöbb új látogató a kereslet-építés során: Facebookról, vagy Google AdWordsből? Származik bevétel a hírlevelekből, vagy felesleges rá időt szánni? Melyek azok a közönségek, amiket érdemes megcélozni?
Pár hónap adatrögzítés után érdemes visszanézni azokat, és döntéseket hozni arról, hogy mely médiumok voltak sikeresek, és fejlesztették az eladást, és azokra költeni. Ez csak úgy valósulhat meg, ha egy olyan rendszerben követjük az adatokat, ami azok időbeli változása mellett lehetőséget ad arra is, hogy rögzíthessük benne a kampányokat – és így átlássuk, mi az a gyakorlat, amit folytatnunk kell.
Kérdezze a szakértőt, ha Ön is szeretné kihasználni a cikkben bemutatott előnyöket.