Itt van példának okéért a nagy adat (big data). És, hogy nehezítsünk a dolgon, itt van az üzleti intelligencia (Business Intelligence vagy BI). Ez utóbbi már régebb óta van itt, mint ahogyan akár ide vehetjük az adattárházat (Data Warehouse-t) is.
Webes kutatást végeztem, hogy felderítsem, a felkent szakértők miként definiálják a BI-t és a nagy adatot. A magam szerény szintjén már többször nekifutottam annak, hogy megértsem, mit is jelentenek e kifejezések mostanság, amikor nagy a fölfordulás az adatok és kezelésük terén. Az foglalkoztatott, hogy a nagy adat megjelenésével miként változhat a BI jelentéstartalma. Azt kívántam, hogy végre értsem meg a BI és a nagy adat viszonyát. Vajon melyikük részhalmaza a másiknak? Vagy inkább egészen más kapcsolattal írható le a relációjuk?
Idézetek mellékelése nélkül dióhéjban elmondom, mit tapasztaltam. Káoszt. Szakértői blogról szakértői blogra ugrálva azzal szembesültem, hogy nincs konszenzus a meghatározásokat illetően. Egészen pontosan azt tapasztaltam, hogy a BI esetében erős az egyezés, amikor azonban a nagy adatra került a sor, nagy lett a szórás.
Az üzleti intelligencia esetében a szakértők nagy többsége a Gartner-féle meghatározást vallja, vagyis azt mondják, hogy a BI voltaképpen gyűjtőfogalom. Magában foglalja az alkalmazásokat, az infrastruktúrát és az eszközöket, valamint jó gyakorlatokat, amelyekkel az információ elérhetővé, elemezhetővé válik, hogy a döntések javuljanak, a működés pedig optimális legyen.
Illik is, hogy a több mint egy évtizede azonosított területnek meglegyen a maga szilárd és rendíthetetlennek tűnő defi níciója. Viszont megértően kell fogadnunk, hogy a nagy adat körül nagy a kavar.
A Gartner meghatározásával kezdem. Eszerint a nagy adat kifejezés nagy mennyiségű, nagy sebességű és/vagy nagy változatosságú információs vagyont jelent. Ahhoz, hogy ezt a vagyont jobban átláthassuk, jobb döntéseket hozhassunk, és a folyamatot kellően automatizáljuk, az információfeldolgozás költséghatékony és innovatív formáit szükséges alkalmazni.
Mit is mond ezzel a Gartner?
Értelmezésem szerint nem azon van a hangsúly, hogy a nagy adat egy trend, hanem azon, hogy létezik. Kísérletet tesz arra, hogy a "nagy"-ságot körülírja, ám kerüli mindennemű konkrét mérték említését. Nem tudni, hogy számokkal kifejezve mit is tart a Gartner nagy mennyiségű információvagyonnak, nagy sebességűnek és/vagy nagy változatosságúnak. Viszont hozzátéve, tehát a nagy adat fogalmába nem beletartozónak minősítve említi azokat a nem akármilyen eszközöket és megoldásokat, amelyekre szükség van az információs vagyon feldolgozásához, ha e vagyonból hasznot akarunk húzni.
Összevetve a BI és a nagy adat meghatározásait, olybá tűnik nekem, hogy a Gartner minden bizonnyal rémségesen okos szakértői szerint a BI a nagy adapt korában is az, ami eddig volt. Az információs technológia területének vezető kutató és tanácsadó cége a nagy adat fogalmába ellenben nem érti bele a feldolgozást, ami, ugye, a BI működési területe.
Ez így rendben is van. Értelmezésem szerint a BI továbbra is marad az, ami, azzal a kiterjesztéssel, hogy a nagy adat világába lépve újfajta, költséghatékony és innovatív alkalmazásokat, az infrastruktúrát és az eszközöket, valamint jó gyakorlatokat kell kimunkálni és alkalmazni ahhoz, hogy a hatalmas és folyamatosan növekvő információs vagyonból profitáljon az üzlet.
Elfogadva a Gartner megközelítését, választ adhatok az írásom kezdetén feltett két kérdésre. Az egyik válasz: sem a BI, sem pedig a nagy adat nem részhalmaza a másiknak. A másik válasz: a nagy adat és a BI viszonya úgy írható le, hogy a BI a feldolgozás, döntéselőkészítés, vizualizálás szintje marad akkor is, ha a nagy adat fogalmába tartozó információs vagyonról van szó.