A versenyképesség folyamatos növelése a jelenlegi gyorsan változó üzleti környezetben a cégek számára alapvető az életben maradáshoz. A piacon jelenleg már az ügyfelek diktálják a feltételeket (nem utolsósorban az információs technológiával szerzett hatalmuknál fogva), s így azok a vállalkozások jutnak előnyhöz, amelyek jobban tudnak alkalmazkodni ehhez a helyzethez. Ennek az egyik leghatásosabb módja a cégek rugalmasságának és mobilitásának erősítése.
Így aztán a vállalatok több mint fele azt tervezi, hogy az idén a munkatársai számára hivatalosan lehetővé teszi a mobileszközök használatát, a 37 százalékuk pedig már önálló mobilstratégia felállítását fontolgatja – állapította meg a TechTarget kutatása, amely az Európai Unió országainak IT-tendenciáit igyekezett feltárni.
A Corvinus Egyetem hazai helyzetet elemző vizsgálatai szerint viszont a magyarországi cégek mindössze 15 százaléka zárkózik el egyelőre a mobilmegoldások alkalmazásától, a többség már vagy túl van rajta, vagy az elkövetkezendő 3 évben szándékozik ilyeneket bevezetni. Sőt túlsúlyban vannak azok a vállalatok, amelyek a már meglévő alkalmazások mellé szeretnének újabbakat indítani. A mobilalkalmazások bevezetése jellemzően üzleti igény alapján történik, s a legnagyobb akadályt nem a szándék, hanem a források hiánya jelenti, illetve kisebb mértékben a biztonsági aggályok.
A mobilinformatika bevezetésétől a vállalatok jellemzően a hatékonyság növekedését várják, és emellett egyelőre ritkán állítanak másik célt is. A későbbiekben azonban már nagyobb teret kaphat a költségcsökkentés, az ügyfélkapcsolatok javítása és a kiegészítő bevételek generálása.
Az uniós felmérés szerint a BYOD trend már a vállalatok kétharmadánál a létező valóság része, de emellett megjelent a COPE (corporate-owned personally-enabled – vállalati tulajdon személyes használatra) trend is, amely az üzleti igényeknek megfelelően tesz laptopokat, tableteket és okostelefonokat elérhetővé az alkalmazottak számára.
Az okostelefonok munkahelyi bevezetése a vállalkozások 40 százaléka számára az egyik legfontosabb projekt, s a vizsgálatba bevont társaságok 39 százalékánál már arra is lehetőség van, hogy az alkalmazottak kiválasszák egy meghatározott kínálatból az okostelefont, amellyel dolgozni akarnak. A cégek 17 százaléka pedig lehetővé teszi, hogy az egyszerűbb funkciókra (például e-mailezésre) a munkatársaik a már meglévő telefonjukat is használhassák.
A kombinált stratégiák a legtöbb vállalat számára megfelelőek, hiszen a különböző helyzetben, munkaterületen, szakmai csoportokban, kapcsolatrendszerben és pozícióban lévő embereknek mások az igényeik, amelyeket ezek a stratégiák képesek rugalmasan kezelni. A tavalyi vizsgálatok szerint az IT-vezetők 55 százaléka jelezte, hogy engedélyezi a tabletek munkahelyi használatát. Idén már csak 43 százalék tervezte ugyanezt, ami arra utal, hogy a vállalatok többségénél már elfogadták, hogy a dolgozók a saját eszközeiket hozzák be otthonról. A folyamatot elsősorban az magyarázza, hogy a cégek inkább hajlamosak engedni a munkavállalók által támasztott igényeknek, semmint saját forrásaikat felhasználva felelni az állandóan változó üzleti környezet miatt ébredő új szükségletekre.
A céges beruházások ezért elsősorban nem a készülékekre irányulnak, hanem ezeknek az eszközöknek a beillesztésére, majd kezelésére a vállalati IT-rendszerben. Ennek ellenére az európai cégeknek egyelőre csak mintegy 30 százaléka dolgozik mobileszköz-menedzsment (MDM) projekteken, ami azonban előbb vagy utóbb kikerülhetetlen lesz, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy az alkalmazottak mit művelnek azokkal a készülékekkel és a rajtuk futó applikációkkal, amelyek hatással vannak a cég fontos alkalmazásainak és adatainak biztonságára.
A szakmai elemzésekben meglehetősen szép számmal lehet találkozni a vállalati mobilitásra hatást gyakorló trendekről, de nagyjából öt fő tendenciával mindenki egyetért a fő folyamaton belül, miszerint az okostelefon-alkalmazások szignifikáns behatással vannak a vállalatokra. A vállalati mobilitás lehetővé teszi a munkavállalóknak, hogy fenntartsák, sőt javítsák a termelékenységüket. Továbbá a földrajzi határokat légneművé teszi az együttműködő és interaktív környezet kialakítása az ügyfelekkel és a munkatársakkal, ami már önmagában is elég ösztönző erőt ad e megoldások és a mobilmenedzsment-módszerek további fejlesztésére. Az öt fő trend a következő: BYOD és CYOD, hozzáférés- és azonosítás-menedzsment, a cégspecifikus applikációfejlesztés, felhőbiztonság, menedzselt mobilitási szolgáltatások.
A BYOD és a CYOD. A hozd a saját eszközöd (BYOD) mellett egy új fogalom is megjelenik, a válaszd ki a saját eszközöd (choose your own device – CYOD). Az okos mobileszközök olyan változatosságban vannak jelen a piacon, amelyek menedzsmentje már nagyon komoly, alkalmasint megoldhatatlan kihívást jelenthet a vállalatoknak, amelyek egységesített alkalmazásparkkal működhetnének a legkontrolláltabban.
Ezért a helyzet egyszerűsítésére való törekvés mind erőteljesebben jelenik meg a cégek mobilpolitikájában, amelynek eredményeként az elfogadott operációs rendszerek és készüléktípusok köre a céges alkalmazások igényeihez illeszkedik. A BYOD-politika mellett ezért a vállalatok átgondolják a CYOD-lehetőségeket is, amelynek keretében az alkalmazottak egy előre maghatározott készülékválasztékból jelölhetik ki a számukra legalkalmasabb eszközt, amelyekre a céges alkalmazásokat már előre installálták. A CYOD igen hasznos lehet a mobileszköz menedzsment komplikációinak elkerülésére.
Hozzáférés- és azonosításmenedzsment. A hozzáférés- és azonosításmenedzsment mostanság a vállalatok számára az egyik legfontosabb prioritás, amivel garantálható, hogy a cégek adatai nem jutnak rossz kezekbe. Ennek érdekében legalább három dologra kell tekintettel lenni. Meg kell határozni a titoktartási politikákat az eszközök használatával összefüggésben. Ki kell alakítani az egyfelhasználós bejelentkezést, azaz más jelszavakat kell használnia minden egyes usernek.
Ellenőrzött keretek között kell tartani az információkhoz való hozzáférést az alkalmazottak kijelölésével. Ezekhez erős jelszavakat kell kiadni és a felhasználók azonosítására kontextuális információkat kell alkalmazni, amelyek például a viselkedési mintájukból származnak. Az adatvédelmi aggályok végül is jelentősen csökkenthetők a megfelelő hozzáférés- és személyazonosság-kezeléssel.
Vállalatspecifikus alkalmazásfejlesztés. Az appok viszik a prímet a vállalati mobilitás fejlesztésében. Korábban a cégek azt használták, amit a piacon találtak, de manapság már olyan szoftvereket keresnek, amelyek teljes mértékben megfelelnek az egyedi igényeiknek. Ez gyakorta csak a számukra megírt alkalmazásokkal érhetik el. Sokan felvállalják az ezzel járó nehézségeket és kiadásokat, ha a hatékonyság így növelhető. További előnyökre is számíthatnak az egyedi fejlesztésektől, ha ezek az ügyfelek által szerzett javuló tapasztalatokon keresztül erősítik a bizalmat a cég iránt, s javítják a piaci megítélését. Az egyedi fejlesztések terjedése azonban elemzők – például Nilesh Talaviya, a Cygnet Infotech mobilstratégája – szerint nem helyettesíti vagy veti vissza a piacról beszerezhető népszerű hatékonyságnövelő alkalmazások használatát.
Felhőbiztonság. A legnagyobb biztonsági félelmek a mobillal elérhető felhőalkalmazásokhoz kapcsolódnak. A cloud-technológiától számos vállalat, amely nagyon kényes az adatai biztonságára, távol tartja magát. De az együttműködő környezet kialakítására való igény másokat mégis arra sarkall, hogy tegyék túl magukat a félelmeiken, s a rugalmasságuk fokozása érdekében a felhőkre szavazzanak. A fájlok megosztása, az adatok visszakeresése és a dokumentumok tárolása felhőkön keresztül jelentősen javítja a cég mobilitását, az erőforrások helytől és időtől független igénybevételének lehetőségét. Ezért idén ez az egyik legfontosabb mobil beruházási terület.
Menedzselt mobilitási szolgáltatások. A nem IT-iparágban tevékenykedő vállalatok számára a menedzselt mobilszolgáltatások bevezetése kiemelkedően fontos trendet jelent. Ezek a cégek megpróbálják majd kiaknázni a mobilitás előnyeit, ezen az úton javítani a versenyképességüket, de arra elég keveseknek lesz módjuk, hogy a fejlesztésekhez az erőforrásokat és szakértelmet házon belül találják meg. Következésképpen külső szállítókhoz, szolgáltatókhoz és szakértőkhöz kell fordulniuk a feladatok megoldására. A menedzselt mobilitási szolgáltatások köre a legkülönfélébb megoldásszállító és szakértői vállalat számára egyre fontosabb területté válik az IT-ágazatban.
A vállalati mobilitás egyre gyorsabban fog terjeszkedni. A cégek nem éreznek túl nagy kockázatokat a beruházásoknál, mert a mobiltechnológiák nem kívánnak nagy összegű befektetéseket, így a pénzügyi bukás kockázata lényegesen kisebb, mint a versenyképesség javulásához fűzött remények súlya a mérleg másik serpenyőjében. Az óvatos fejlesztés a megfelelő szakértői cégekkel, szállítókkal és szolgáltatókkal való együttműködés alapján nyertes stratégiának tűnik.
