Nem lehet kikerülni a híreket, most már a számok is egyre komolyabban és komorabban jelzik, hogy a koronavírus-járvány második hulláma itt kopogtat az ajtónkon, és az IT-vezetőknek fel kell készíteniük a szervezeteket az ősz végén, tél elején várható tetőzésre. Ez a munka előrelátást és precíz tervezést igényel: a legrosszabbra kell felkészülnünk, hogy aztán örülhessünk, ha sikerül olcsóbban megúszni a bajt.
Szakemberek szerint a Covid-19 második hulláma bizonyos szempontból nehezebb lesz az elsőnél, mert a világ még magához sem tért igazán az előző sokkból, és épp csak megkezdődött a visszaállás a korábbi munkarendre, amikor újból fenyeget a veszély, hogy mindenkinek home office-ba kell vonulnia. Ugyanakkor azonban könnyebbséget jelent, hogy a helyzet, amit kezelnünk kell, nem teljesen ismeretlen, az első hullám leckéjéből rengeteget tanulhatunk. Már nincs sok idő a felkészülésre, az IT-vezetőknek minden pillanatot ki kell kihasználniuk: a következőkben sorra vesszük azokat az irányelveket, amelyek a tervezésben segíthetik őket.
Építsünk ellenálló kultúrát!
Az IT-nek olyan belső vállalati kultúrát kell kialakítania, amely elismeri, hogy a jövőben bekövetkező járványügyi vagy egyéb vészhelyzetek újra és újra fokozott követelményeket támasztanak az IT-szakemberekkel szemben. Az informatikai vezetőknek fel kell készíteniük beosztottjaikat arra, hogy a koronavírus-járvány második hulláma megint többletterheket hoz, és könnyen lehet, hogy miközben a többiek otthonuk biztonságát élvezik, ők adatközpontokba vagy más munkahelyekre kénytelenek kirándulni. Az IT-csapat tagjainak pedig lelkileg fel kell készülniük a vészhelyzet okozta kihívásokra, miközben a vezetőknek gondolkodniuk kell arról, hogy aki a nehéz helyzetben helyt áll, méltó anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön.
A mai bizonytalan környezet a vezetőktől ötletességet és fokozott kommunikativitást követel. Senki se tudja pontosan, mikor érkezik, és hogyan fut le a következő hullám, de az biztos, hogy a nehézségeket csak összefogva, gyors, határozott döntésekkel és áldozatos munkával lehet legyőzni.
A felkészülés során nem szabad szent tehénként kezelni az öröklött infrastruktúrát, mert könnyen lehet, hogy akadályozza, hátráltatja a rugalmas alkalmazkodást. Fontos, hogy mindent újragondoljunk, és új menetrendet, új üzleti működési stratégiát dolgozzunk ki. Egyetlen tervünket se tekintsük szentírásnak: az IT-vezetők és a munkatársak lélekben készüljenek fel arra, hogy a válsághelyzetben gyors döntéseket kell hozniuk.
Tekintsük át a rendelkezésre álló IT-forrásokat!
Az informatikának biztosítania kell, hogy a home office-ban dolgozók megkapják mindazokat a hardver- és szoftvererőforrásokat, amelyek nélkülözhetetlenek a hatékony otthoni munkához.
A Covid-19 első hulláma váratlanul csapott le a világra, és az átállás a távmunkára csöppet sem volt zökkenőmentes. Az első karantén ideje alatt a gyenge tervezés és fogyatékos felkészülés miatt drága IT-erőforrások álltak kihasználatlanul az irodákban és a munkahelyeken, miközben a dolgozók tömegei odahaza minősíthetetlen színvonalú hardver- és szoftverplatformokkal küszködtek.
A második hullámban sokkal hatékonyabban kell az erőforrásokkal gazdálkodni. Az informatikai vezetők tekintsék át csoportmunka-portfóliójukat, és győződjenek meg arról, hogy biztonsági redundancia és változatosság szempontjából megüti a kívánatos szintet. Fontos, hogy a különböző eszközökből alternatívák álljanak rendelkezésre, mert csak így biztosítható, hogy a munkafolyamatokban akkor se legyen tartós kimaradás, ha valamelyik csoportmunka-platform hirtelen lebénul.
A távhozzáférés esetében a lehető legegyszerűbb megoldások kialakítására kell törekedni, mert a tavasz-nyári karantén idején a segélyszolgálatok nem győzték szusszal, olyan sok kérdés és panasz érkezett hozzájuk a frusztrált, ideges dolgozóktól. A cél az, hogy a távhozzáféréseknél a jogosultság-ellenőrzés minél áramvonalasabb, logikusabb legyen, és ne állítsa megoldhatatlan feladat elé az átlagos technikai felkészültséggel rendelkező dolgozókat.
Ugyancsak fontos, hogy minden erőforrás friss, naprakész állapotban várja az újabb rohamot. A járvány első hulláma nem sokkal az után csapott le, hogy megszűnt a Windows 7 támogatása, és rengeteg számítógép várta a továbbfejlesztést a Windows 10-re. Ezek egy része a dolgozók otthonaiban működött, és megfelelő szakértelem hiányában sokat közülük máig nem állítottak át az új operációs rendszerre. Az utolsó pillanatban járunk, hogy az IT-csapat pótolja ezt a hiányt.
Ellenőrizzük és frissítsük a kapcsolatkezelő eszközöket!
Elvileg mindenki tisztában van azzal, hogy megbízható kapcsolatok nélkül az otthonukban dolgozók munkája lehetetlenné válik, a koronavírus-járvány első hulláma idején mégis sok vállalatnál komoly kapacitás-hiányok jelentkeztek ezen a téren. Az informatikai vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy a vállalati távhozzáférési platformok akár a dolgozók száz százalékának ellátására is alkalmasak legyenek. Ezeket a távhozzáférési platformokat általában 20-50 százalékos kiszolgálásra tervezik, és amikor a terhelés megnövekszik, akadozni kezd a működésük, problémák jelentkeznek a teljesítményben, illetve a rendelkezésre állásban.
Nyilvánvalóan nem kis munka az összes dolgozó kiszolgálására alkalmas hardveres és hálózati megoldások telepítése, beüzemelése. De ha az öröklött távhozzáférési megoldásokról felhőalapú alternatívára váltunk, a hardverfejlesztésre költött pénz jelentős részét megtakaríthatjuk.
Használjuk fel a tapasztalatokat, tanuljunk a hibákból!
Ne hagyjuk, hogy az első járványhullám fájdalmas leckéje feledésbe merüljön! A karantén idején sok szervezet küzdött VPN-kapacitási, vagy sávszélesség-problémákkal, és megfogadta, hogy a járvány lecsengésével további VPN-végpontokat telepít. Ahol ezeket a terveket még nem valósították meg, legfőbb ideje, hogy belekezdjenek a munkálatokba, mielőtt a következő hullám ideér.
Frissítsük az üzletmenet-folytonossági tervet!
Ahhoz, hogy a vállalati működést ne zavarja meg végzetesen a járvány újabb hulláma, frissítenünk kell a cég meglévő üzletmenet-folytonossági tervét (business continuity plan, BCP), beépítve azokat a tapasztalatokat, amelyeket az első karantén idején szereztünk.
Elvileg minden szervezetnek rendelkeznie kell ilyen tervvel, és a tapasztalatok szerint az első hullámot sokkal könnyebben vették azok a vállalatok, amelyek valóban készítettek BCP-t. Ideje ezen a területen is elvégezni az újratervezést, hogy ne lépjünk másodszor is ugyanabba a folyóba.
Gyorsítsuk fel a digitális átalakulást!
A digitális átalakulás és az ehhez kapcsolódó olyan üzleti projektek, mint például az online rendelés és az érintésmentes fizetés a koronavírust megelőző időkben gyakran forráshiánnyal küzdöttek. A járvány azonban rávilágított, hogy ezek a kezdeményezések jelentik a túlélés zálogát. Az IT-nak a vállalatok más részlegeivel karöltve minden erejével azon kell dolgoznia, hogy ezeket a megoldásokat átültesse a gyakorlatba. Bár az utóbbi években sok nagyvállalat szűkmarkúan bánt a modernizációs programok finanszírozásával, a Covid-19-járvány bebizonyította az IT-infrastruktúra folyamatos fejlesztésének jelentőségét.
A rugalmasság kulcsfontosságú lehet a következő hullám átvészeléséhez. Nem kevésbé fontos, hogy amit csak tudunk, virtualizáljunk, mert az infrastruktúra és a munkaállomások virtualizálásával könnyebben válaszokat találni a kihívásokra. Az előzetes tesztelés szintén aranyat ér. Küldjük a csapatot egy-két napos távmunkára, hogy ellenőrizzük a működés zavartalanságát. Teszteljünk többfajta helyszínen, a szervezet különböző részlegeiből összeválogatott résztvevőkkel, így később nem érhet bennünket kínos meglepetés.
Duplázzuk meg a kiberbiztonságot!
A nagyvállalati káosz minden olyan kiberbűnöző álma, aki alig várja, hogy kihasználhassa a frissen telepített, és sokszor hézagosan védett távhozzáférési technológiák sebezhetőségét. A kapkodó, túlterhelt biztonsági csapat a következő járványhullám idején tálcán kínálja a lehetőségeket az adattolvajok és más behatolók számára.
Az informatikai vezetőknek gondoskodniuk kell arról, hogy a kiberbiztonsági csapatok a szokottnál is éberebben dolgozzanak a nehéz időkben. Ha a csapat munkamorálja megrendül, vagy kapacitáshiány lép fel, a kínálkozó esélyt a kiberbűnözők könyörtelenül kihasználják. Az irodán kívül dolgozók számának növekedése szintén növeli a kibertámadások és adathalász akciót esélyét. Ha tehát van olyan terület, amin most nem szabad spórolni, az a kiberbiztonság!
