A robotok sokat javíthatnak az emberek életminőségén, de csak akkor, ha mi magunk gondoskodunk róla, hogy a mesterséges intelligencia (AI) hatása valóban kedvező legyen.
Ez a vélemény kristályosodott ki az AI-szakértők panelbeszélgetésén a Heidelberg Laureate Forumon, amelyre a héten került sor Németországban.
- Felelősséggel tartozunk a technológiáért, amelyet létrehozunk - mondta Noel Sharkey, a Sheffieldi Egyetem AI és robotika tanszékének nyugalmazott professzora, a robotfegyverek ellenőrzésére létrehozott, nemzetközi bizottság (International Committee for Robot Arms Control) elnöke és a felelősségteljes robotikáért síkra szálló alapítvány (Foundation for Responsible Robotics) társalapítója -, és itt az ideje, hogy ezen alaposan elgondolkodjunk.
Noel Sharkey, a Foundation for Responsible Robotics társalapítója
Rohamosan nő ugyanis világszerte a használatban levő robotok száma. Míg az ipari robotok már jó ideje velünk vannak, a szolgáltató robotok új kategóriát képviselnek. Egyedül 2014-ben 4,7 millió szolgáltató robotot értékesítettek személyi, illetve otthoni felhasználásra, és számuk 2018-ban elérheti a 38 milliót.
- Bár az ebből fakadó lehetőségek izgalmasak, az embereknek valójában fogalmuk sincs, mit jelentenek ezek a számok - mondta Sharkey. - Az önvezető autókról például nem tudjuk, hogy valóban emberi életeket fognak-e menteni. Szeretném, ha az autógyártók nem állítanák, hogy így lesz.
Hadászati és rendészeti alkalmazásokban a potenciális veszély mértéke különösen aggasztó.
- Nem látok rá lehetőséget, hogy [robotok bevetése mellett] garantáljuk a hadviselés törvényeinek betartását - mondta a szakember -, fogalmunk sincs, mi fog történni a továbbiakban.
Mindent egybevéve alvajáróként sétálunk bele a robotika korába, ahogyan tettük ezt annak idején az internet esetében is, mondta Sharkey.
Az embereknek alaposan át kell gondolniuk, hogy az irányítást milyen mértékben akarják átadni a gépeknek, és ennek eredményét akár az emberek technológiai jogait rögzítő nyilatkozatban összefoglalni, mondta Sharkey, aki mindebben a fiatalabb nemzedékre számít, mivel az ő jövőjükről van szó.
Jogi kérdések mellett az algoritmusok áttekinthetősége is szerepelt a panelbeszélgetés témái között. Amikor arról kérdezték a szakembereket, hogy a mesterséges intelligencia képességei egy nap felülmúlhatják-e az emberi intelligenciát, eltérő véleményeket fogalmaztak meg.
- Egyes emberekét igen, másokét nem - vélte Thomas Dreier, a Karlsruhei Technológiai Intézet alkalmazott jogi tanulmányokat folytató központjának igazgatója.
- A következő evolúciós hullámban alulmaradunk, ebben biztos vagyok - mondta Raj Reddy, a Carnegie Mellon Egyetem robotikai intézetének volt alapító igazgatója, aki 1994-ben Turing-díjat kapott.
Egy valamiben azonban a panel résztevevői egyetértettek, a robotok "hatalomátvételére" még jó ideig nem kerülhet sor.
A mesterséges intelligencia győzhet bizonyos alkalmazásokban, mint például a sakk vagy a Go, de általános felsőbbrendűség jeleit még egyáltalán nem mutatja.
- Nem olyasmi ez, ami álmatlan éjszakákat okozna nekem, efelől biztosíthatok mindenkit - mondta Sharkey.
- Fontosabb ennél, hogy az emberek és az AI együtt többre képesek, mint az egyedül tevékenykedő ember, és figyelmünket ennek kell szentelnünk - mondta Jim Hendler, a Rensselaer Műszaki Intézet kognitív tudományokkal foglalkozó professzora. - Az AI önmagában nem fenyegeti egzisztenciánkat, veszélyessé az válhat, ha rosszul használjuk a mesterséges intelligenciát.
