A Harvey Nash/KPMG tavaly is elkészítette nagy CIO-felmérését, amely a maga nemében a legkiterjedtebb ilyen irányú szakanyag, ugyanis 83 ország 4200 informatikai vezetőjének véleményét összegzi. A kutatók kérdéseire igazi nagypályások válaszoltak: olyan vezetők, akiknek összesített céges IT-büdzséje eléri a 250 milliárd dollárt.
2020-ban mindent feje tetejére állított a pandémia, ezért a kutatás a korábbiaktól eltérően két lépcsőben készült: a koronavírus-járvány előtt megejtett adatgyűjtést a nyári hónapokban követte egy második is. Így a kutatók nyomon követhették, milyen hatással volt a Covid-sokk a vezetők gondolkodásmódjára és munkájára, milyen stratégiákkal válaszoltak a világjárványra, hogyan kezelték a pandémia által kikényszerített digitalizációs robbanást, és miként készülnek a Covid utáni időkre.
A következőkben ennek a kutatásnak a legizgalmasabb megállapításait adjuk közre; köszönet a KPMG-nek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta az anyagot.
Több pénzből jobbat
Jelentős többletfeladatokat rótt a járvány a vállalati IT-re, de ehhez a cégek többségénél többletforrások is járultak. A megkérdezett informatikai vezetők 55 százaléka arról számolt be, hogy a pandémia három hónapja alatt megnőtt a költségvetési kerete: átlagosan 5 százalékkal több pénzből gazdálkodhattak, hogy biztosítani tudják az átállást a home-office modellre, és elvégezzék az ügyfél-kapcsolatok digitális térbe helyezését, továbbá javítsák a kiberbiztonságot - de voltak olyan szerencsések is, akik "biankó csekket" kaptak a beruházásokhoz.
2020 kényszerű költekezése után a vezetők következő évi várakozásai jelentősen mérséklődtek. Tavasszal még a válaszolók 51 százaléka remélt bővülő költségvetési keretet az elkövetkező időszakra, és 55 százalék számolt új munkaerők felvételével, nyárra ez a két érték 43, illetve 45 százalékra csökkent. Ugyanakkor még így is optimistábban látják a jövőt, mint 2009-ben, a világgazdasági válság után, ami azt mutatja, hogy legalábbis technológiai szempontból a kétfajta krízis alapvetően különbözik egymástól.
Szintén figyelemreméltó jelenség, hogy inkább a kisebb szervezetek IT-vezetői számítanak jelentősebb büdzsénövekedésre és létszámbővülésre. Ez alighanem azzal magyarázható, hogy a nagyobb cégek "ütésállóbbak", a sokkszerű hatások erejét hatékonyabban tudják tompítani, és szétosztani a szervezeten belül; a kisebb cégeknél nincsenek ilyen tartalékok, nekik a rugalmas reagáláshoz komolyabb forrásokat kell mozgósítaniuk.
Bizonytalan jövő
A Covid-19 néhány hónap alatt romba döntött minden tervet és várakozást, s ez a tapasztalat valószínűleg mély nyomokat hagyott a döntéshozókban. Erre vall, hogy a megkérdezett vezetők közel 60 százaléka úgy nyilatkozott, nem látja pontosan, milyen hosszú távú tervezési döntések várnak rá az elkövetkező három hónapban, és 10 százalék az elkövetkező egy évet is bizonytalannak látja tervezési szempontból.
A vállalkozásoknál félnek mindentől, ami kiszámíthatatlan, márpedig manapság csak a bizonytalanság a biztos. A megkérdezett IT-vezetők többsége a hosszú távú tervezés helyett most arra koncentrál, hogy "házon belül rendet csináljon", felszámolja cégénél a technológia adósságokat, és lerakja azokat az alapokat, amelyekre az elkövetkező időszak fejlődése épülhet. 30 százalék ugyanakkor magabiztosabban nyilatkozott, és határozott fejlesztési elképzelésekről, pontos jövőképről számolt be.
Megmutatkozott a járvány hatása a prioritások változásában is. A válság előtt a vezetők által megjelölt három legfontosabb üzleti cél a működési hatékonyság növelése, a fogyasztói elkötelezettség javítása, valamint az új termékek és szolgáltatások fejlesztése volt. A Covid alatti időszakban az első két cél megmaradt, viszont harmadik helyre a munkaerő kiszolgálása, a megfelelő munkakörülmények megteremtése jött fel - ez a szempont a járvány előtt még csak nyolcadik volt a listán.
Árnyaltabban látták a felmérés második körében a fogyasztói elkötelezettség erősítésének módozatait is: a Covid-19 megnövelte többek között a digitális tapasztalatok javításának fontosságát. Hasonló átrendeződés mutatkozott a működési hatékonyság terén is, ahol a járvány ráirányította a vezetők figyelmét a működési zavarok esélyét csökkentő automatizálási megoldásokra.
A jövő bizalomra épül
A megkérdezett vezetők közel fele (47 százalék) úgy véli, hogy a járvány tartósan felgyorsította a digitális átalakulást és a feltörekvő technológiák alkalmazását. A működési költségek csökkentése és a működési hatékonyság javítása minden szervezetnél kulcskérdés, és ebben kiemelt szerep jut a technológiának.
Ugyanakkor a rohamtempóban végrehajtott átállás a felhőalapú működésre, a távmunka általánossá válása és az összetett technológiai környezetben keringő tömérdek adat, dokumentum megnövelte a cégek digitális sérülékenységét. A Covid-19 utáni "új valóság" egyik legfontosabb alappillére a bizalom, nem véletlen tehát, hogy amikor az IT-vezetőket arról kérdezték, mely területeken van leginkább szükség technológiai beruházásokra, a legtöbben a biztonságra és az adatvédelemre voksoltak.
Sok szervezetnél szembesülnek a fogyasztói elvárások gyors változásával, és ennek tükrében nem váratlan, hogy a második legtöbb szavazatot a vásárlói elkötelezettség javítását célzó beruházások kapták. Végül a harmadik helyen - ismét nem meglepő módon - a felhő- és infrastruktúra-beruházások végeztek.
Támadásra felkészülni!
Megnövelte a járvány a kiberbűnözők aktivitását: a felmérésben szereplő informatikai vezetők 41 százaléka számolt be arról, hogy cégét a válság alatt a korábbiaknál több támadás érte. A leggyakoribbak az adathalász kísérletek voltak, ezt követték a vírustámadások; a kutatás tanúsága szerint nem elég tehát a vállalat kibervédelmi apparátusát fejleszteni, oda kell figyelni a dolgozók oktatására is, mert a távmunka növeli kitettségüket az ilyen jellegű átveréseknek.
A Harvey Nash/KPMG tanulmánya megerősíti, amit nagyjából eddig is tudtunk: a távmunka tartósan velünk marad. A megkérdezett informatikai vezetők 86 százalékánál állították át a cég alkalmazottait home office-ra, és a válaszolók szerint a munkatársak zöme az elkövetkező 6-8 hónapban is otthon marad. A dolgozók többségének a home office vadonatúj élményt jelentett: a Covid-19 miatt távmunkába kényszerülők 70 százalékának semmilyen tapasztalata sem volt azzal kapcsolatban, milyen hazulról, teljes szociális elszigeteltségben dolgozni. A home office a főnökök számára is komoly kihívás volt, a vezetőknek új technikákat és módszereket kell elsajátítaniuk, hogy irányítani tudják távmunkás csapataikat.
De lassan mindenki beletanult az új szerepkörbe, és ma már csak a válaszolók 6 százaléka számít arra, hogy a járvány után cégénél mindenki visszatér az irodába, az elsöprő többség a két munkavégzési forma valamilyen arányú ötvözetére voksol. A home office minden olyan munkakörben meghatározó marad, ahol nem csökkenti a termelékenységet, és várható, hogy lassan a "távoli" jelző is lekopik róla, hiszen a felhőalapú megoldások terjedésével az, aki otthonról dolgozik, ugyanolyan közel van minden fontos eszközhöz és erőforráshoz, mint az, aki bent ül az irodában.
Hogy vagy?
Drámai hatással volt a világjárvány az emberek mentális közérzetére. A megváltozott körülmények minden dolgozót rendkívüli érzelmi nyomás alá helyeztek. A kutatásból kiderül, hogy az IT-vezetők többsége tisztában van az ezzel kapcsolatos felelősségével, és 58 százalékuk olyan programokról számolt be, amelyek a dolgozók mentális egészségi állapotát hivatottak javítani. Ennél is fontosabb, hogy a pandémia alatt az emberek megtanultak odafigyelni egymásra, és a nehéz időkben ismét valódi tartalommal telítődött az üdvözlésekkor felhangzó obligát "hogy vagy?".
A kutatás tanúsága szerint a járvány szemléletváltozást is hozott. A korábbi évek üzleti narratívájában az innováció és az üzletközpontúság vitte a prímet, kevesebb elismerés jutott azoknak a háttérembereknek, akik a vállalati működés zökkenőmentességéről gondoskodtak. Most néhány hónapra ők lettek a sztárok. Az élet idővel visszatér a rendes kerékvágásba, de a tanulmány készítői szerint fontos, hogy később se felejtsük el a válságos időszak tapasztalatait, és ezek fényében gondoljuk újra vállalati kultúránkat.