Minthogy az IP-alapú forgalom továbbra is 31 százalékkal növekszik évente, a vállalatoknak a számítási felhőben kell keresniük a mobil-, internetes és egyéb forrásokból származó, kritikus üzleti folyamataikat is érintő adathalmazok kezelésének módját. Számos közép- és nagyvállalatnál a költségcsökkentés, az új üzleti lehetőségek kiaknázása és a változó piaci viszonyokra adott gyors válasz érdekében döntenek a felhős megoldások mellett.
Ám bizonyított előnyei ellenére jócskán vannak még tévhitek a cloud körül; biztonsági és üzemeltetési kérdésekben sok még a köd a fejekben - állapítja meg a Gartner. A piacelemző cég szerint nem holmi megkerülhetetlen, masszív tömbként kellene tekinteni rá. Felépítését a cég sajátos helyzetéhez és üzleti igényeihez igazodó, finom részletekbe menő tervek kidolgozásával kell kezdeni, s csak amikor ez megvan, akkor érdemes kiválasztani a kívánalmakhoz rugalmasan alkalmazkodó felhőszolgáltatót.
A felhős átalakulás mozgatórugói
Az IDG tanulmánya szerint a legtöbb döntéshozó (43 százalék) az üzletmenet folytonossága érdekében ruház be felhőtechnológiába, ezt követi a szempontok sorában a változó piaci viszonyokra adott rugalmas válasz lehetősége (40 százalék), a gyors bevezetés (39 százalék) és az ügyfélszolgálat, vevőkiszolgálás fejlesztése (38 százalék). A Network World Magazine összeállításában megszólaltatott vezetők egyebek közt arról számoltak be, hogy felhőszolgáltatásokkal percek alatt eredményeket értek el dinamikusan növekvő ágazatokban, feleannyi idő alatt tudtak választ adni piaci kihívásokra, ugyanakkor duplájára nőtt a szolgáltatás rendelkezésre állása és megbízhatósága.
A felhőben a szolgáltatások csak egy kattintásnyira vannak. Amint felcsillan egy új piaci lehetőség, azonnal indítható az azt célzó marketingkampány. A számítási felhőben az alkalmazottak a legfrissebb, legpontosabb információt találják, akár távmunkában, akár a terepen dolgoznak. Vagyis nem kell visszamenniük az irodába ahhoz, hogy megválaszolják az ügyfelek kérdéseit. A felhőben minden adott ahhoz, hogy felvegyük az internetes világ elsöprő tempóját.
Mind több vállalat választja előnyei miatt az IaaS- (infrastruktúra mint szolgáltatás) modellt, amelynél csak a kiszolgálókat és a tárolókat kell bérbe venni a saját szoftverek futtatásához. Az IaaS-modellben a megosztott infrastruktúra miatt alacsonyan tarthatók a költségek, nem igényel beruházást és a felhő hatékonysága miatt rendszerint a működési költségek is csökkennek. Az Aberdeen Group felmérése szerint az IaaS-t a legkülönfélébb célokra veszik igénybe: a megkérdezettek 33 százaléka levelezésre, 22 százaléka az elektronikus kereskedelem kiszolgálására, 22 százaléka adatbázis-kezelők futtatására, és a sor egyéb alkalmazásokkal folytatódik.
Népszerű szolgáltatások választéka
Újfajta megoldások is terjednek. Például van IaaS katasztrófa utáni helyreállításra; virtuális asztali infrastruktúra; biztonsági mentés, archiválás és helyreállítás. A legnépszerűbb felhős szolgáltatások:
- E-mail. Levelezésüket a felhőbe toló szervezetek megszabadulhatnak a levélszolgáltatás működtetésének nyűgjétől, helyette fontosabb üzleti tevékenységeikre összpontosíthatnak. Remek példa erre a hosztolt Exchange, amelynél a felhőbe tett Microsoft Exchange-en fut a levelezés.
- Backup-as-a-Service (BaaS). A számítási felhőt egyre több vállalat használja olcsó, biztonságos, könnyen elérhető háttértárolónak.
- Számítási teljesítmény. A számítási felhőben éjjel-nappal kéznél van az üzleti alkalmazások által igényelt számítási kapacitás.
- Tűzfalak. A tűzfal drága - ugyanakkor fontos - része az infrastruktúrának. Felhős tűzfalakkal jelentősen csökkenthetők a költségek, egyúttal biztosítható, hogy a legkorszerűbbet használjuk.
- Terheléskiegyenlítés. Ezzel a megoldással a zavartalan működés érdekében automatikusan eloszlik a terhelés a szerverek és más erőforrások között.
- Kolokáció. Egyes szervezetek csúcstechnológiás adatközpontokba költöztetik felhőiket. Az elsőszámú szempont számukra a rendelkezésre állás (vagyis hogy az alkalmazások és más technológiai eszközök működőképesek legyenek, amikor szükség van rájuk), derült ki az Uptime Institute felméréséből.
Kitaposott úton
Mindezeknek a szolgáltatásoknak aligha volna piacuk, ha a vállalatok nem mernék adataikat, alkalmazásaikat, infrastruktúrájukat harmadik félre rábízni. Ám mint azt az Evolve IP felmérése kimutatta, minél többet tudnak a felhőről, annál bátrabban veszik célba. Míg korábban számos akadály állta útját a bátor vállalkozóknak, addig ma kitaposott úton járhatnak a felhőbe tartók.
- Biztonság. Annak idején a biztonság kérdését firtatták a legtöbben. Mára általános tapasztalattá vált, hogy a felhőszolgáltatók - nagyobb gyakorlatuknak és a rendelkezésükre álló modern megoldásoknak köszönhetően - magasabb fokú biztonságot nyújtanak, mint amilyet a legtöbb vállalat házon belül képes felmutatni. A kérdés immár nem úgy fogalmazódik meg, hogy a felhő biztonságos-e általában, hanem úgy, hogy az adott szolgáltató megfelelő biztonsági megoldásokat alkalmaz-e, beleértve az adatközpont elhelyezését, virtuális és fizikai védelmét.
- Megbízhatóság és rendelkezésre állás. Az informatikai vezetők kénytelenek elismerni, hogy saját üzemeltetésű rendszereik kevésbé ellenállóak, mint a felhőben működők, mert a felhős szolgáltatók több erőforrással, jobb biztonsági őrökkel őrködnek az adatok védelmén, hogy azokat az alkalmazottak és az ügyfelek bármikor elérhessék. Különösen igaz ez minősített adatközpontoknál.
Nem minden adatközpont egyforma
Elemzők szerint a döntéshozók helyesen járnak el, ha az Uptime Institute által kidolgozott módszer szerint hasonlítják össze a szolgáltatókat. A módszer a rendelkezésre állás alapján három szintet különböztet meg. Az egyes szintek egymásra épülnek, azaz a magasabbak az alattuk lévők követelményeit is teljesítik.
- 1. szint: alapvető kapacitás. A szintnek megfelelő adatközpont az irodai szintet meghaladó alapinfrastruktúrát biztosít, beleértve az IT-eszközök megfelelő elhelyezését, a szünetmentes áramforrásokat, hűtést, generátort.
- 2. szint: redundáns kapacitás. A 2. szintnek megfelelő létesítményben ezeken felül redundáns áramforrás és hűtés működik.
- 3. szint: üzem közben karbantartható. Ilyen adatközpontokban leállás nélkül javítható vagy cserélhető a meghibásodott egység. A 2. szinthez képest további hűtési és energiabetáplálási tartalékokkal rendelkezik.
- 4. szint: hibatűrés. A létesítmény hibatűrő működése azt jelenti, hogy a rendszer nem áll le akkor sem, ha valamely eleme meghibásodik.
Minden szintnek más rendelkezésre állás felel meg. Az 1. szint például 99,671 százalékos rendelkezésre állást ígér, évente 28,8 óra leállás mellett, míg a 3. szintnél ez 99,982 százalék és 1,6 óra évente. Még az Egyesült Államokban is kevés a 3. és 4. szintnek megfelelő szolgáltató; többségük állami szerveket vagy elit nagyvállalatokat szolgál ki, "mezei" érdeklődők nemigen férnek a közelükbe.
Túl az Uptime osztályozásán érdemes odafigyelni arra, milyen adat- és fizikai biztonságot szavatol a szolgáltató, mennyire robusztus az adatközpontban a tartalékrendszer. Esetleg szempont lehet, milyen időjárási anomáliákat képes kiállni az épület, különböző áramszolgáltatóktól kapja-e az áramot, van-e biometrikus azonosítás a beléptetésnél, eleve erre a célra épült-e vagy meglévő létesítményt alakítottak át stb.
Hogyan válasszunk felhőszolgáltatót?
Miközben a vállalati informatikai részleg magára ölti a belső felhőszolgáltató öltönyét, számot kell vetnie a felelősséggel, amit ez a szerep jelent. Amit a felhőszolgáltató kiválasztásánál figyelembe kell venni:
- Jó ügyfélszolgálat
Az ügyfelek "látni akarják" a felhőt. Szeretnék megbeszélni a terveiket, saját szemükkel látni a helyszínt, hiszen amikor pénzt áldozunk valamire, tudni akarjuk, milyen értéket, kiszolgálást kapunk érte cserébe. A jó ügyfélszolgálatos körbekalauzolja ügyfeleit a létesítményben. Sok vállalat helyi szolgáltatót keres világszínvonalú kiszolgálással. A jó felhőszolgáltató rugalmas, egyezteti a részleteket, hogy maradéktalanul kihasználhassuk a felhő előnyeit.
- Pénzügyi elkötelezettség
Biztosak akarunk lenni abban, hogy a szolgáltató megtesz mindent az elvárt kiszolgálás érdekében. Többnyire számukra sem kérdés, három év múlva is piacon akarnak-e lenni, az viszont már kérdéses, vajon mindig a legmodernebb berendezéseket használják-e, és hogy minden helyre megfelelő vezetőket, ügyfélszolgálatosokat, munkatársakat tudnak-e ültetni, hiszen a felhőszolgáltatás tőkeigényes, olajozott működtetéséhez pedig tehetséges emberek kellenek. Egyes szolgáltatók ezen vagy azon a téren szívesen spórolnak, az ügyfél viszont mindkét részt szeretné jól ismerni. Milyen berendezésekkel dolgoznak jelenleg? Van belőlük helyszíni tartalék? Mikor lesz frissítés? A válasz ezekre és hasonló kérdésekre eldöntheti, melyik szolgáltató lesz a befutó.
- Kapcsolódás a felhőhöz
A felhő elérése internet-hozzáférés függvénye. A süvítő sávszélesség csökkenti a kockázatot és erősíti a szinergiákat. Érdemes utánanézni, milyen vonalakon érhetjük el a felhőszolgáltatót. Van-e nála több üvegszálas csatlakozás különböző központokkal; legalább 10 Gbps sebességű párhuzamos adatkapcsolat; szinkron és aszinkron átvitel; vállalati szintű biztonság.
A legértékesebb kincsünk az adat, ezért biztosak akarunk lenni abban, hogy a felhőszolgáltató szigorú szabályok szerint vigyáz rá, miközben az alkalmazásokat és a futtatókörnyezetet biztosítja. Az ő márkanevét erősíti, ha az erőforrások jó kihasználásával erős biztonságot és magas rendelkezésre állást tud felmutatni.
Az IDC felmérése szerint nyilvánvaló különbségek vannak a fogyasztók és a szolgáltatók igényei között, ami a tárolókapacitás-szükségletet, az alkalmazástámogatást, a felügyeleti eszközöket és funkcionalitást, az adatmennyiségnek megfelelő sávszélességet, a felhasználószámot, a biztonsági megoldásokat, az ügyfélkiszolgálást, a rendelkezésre állást és a díjszabást illeti.
A nagyvállalatok olyan szolgáltatót keresnek, amelyik az ő különleges elvárásaikat tudja kielégíteni. A felhő - és a felhőszolgáltató - kiválasztása stratégiai befektetés. Gondosan mérlegelni kell, hogyan segíthet a felhő versenytársaink előtt maradni, de mindenképpen olyan szolgáltatót válasszunk, amelyik partner lesz üzleti céljaink megvalósításában.
Bárányfelhők a magyar égen
Meglehetősen alacsony bázisról indul ugyan, de Magyarországon is a leggyorsabban növekvő területek közé tartozik a felhőalapú számítástechnika. Az IVSZ múlt évi adatai szerint az ágazat forgalma mindössze 2,5 milliárd forintot tett ki éves szinten. A hazai nagyvállalatok 8, a kkv-k 3 százaléka használt valamilyen felhős megoldást, további 6 százalék tervezte ilyennek a bevezetését. Mint arra egy másik felmérés rávilágított, a felhőt használó kkv-k számára a legnagyobb előnyt az jelenti, hogy olyan vállalatirányítási, ügyfélkezelési vagy üzletiintelligencia-alkalmazásokat használhatnak, amilyenekről korábban csak álmodhattak. Ami a további alkalmazási területeket illeti, a cégvezetők 55 százaléka a marketingben, 49 százaléka az ügyfélkapcsolat-kezelésben hasznosítaná a technológiát. Az IVSZ Adatközpont és felhő munkacsoportja fogalomtárakkal, adatközpont-konfigurátorral és a hazai kkv-kra finomhangolt online kérdőívvel igyekszik oszlatni a ködöt.
