Az Év Informatikai Vezetője (korábban Év CIO-ja) díjat, amely mára a vállalatok működésében egyre nagyobb szerepet kapó informatikai vezetők legnagyobb presztízsű szakmai elismerésévé vált, huszadik alkalommal adta át a hazai nagyvállalati felhasználókat tömörítő szakmai szervezet. Ahogy tavaly, úgy az idei jelöltek közül is két szakember tevékenységét tartotta különösen kiemelkedőnek a szakmai szervezetek képviselőiből és szakújságírókból álló - a Computerworld szerkesztőjét is soraiban tudó - bíráló bizottság. Az Év Informatikai Vezetője díjat a bizottság javaslatára a VISZ elnöksége 2021-ben Nagy Róbertnek, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettesének ítélte. A zsűri szerint a díjat elnyerő szakember az elismerést az MVISZ augusztusban tartott INFOGOLF rendezvényén vehette át.
Nagy Róbert 11 év bankinformatikai mérnöki és vezetői tapasztalat és saját online fejlesztő kisvállalkozás után 2011-től a HungaroControl CIO-jaként dolgozott, mikor 2019 végén elvállalta a NISZ Zrt. üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi pozícióját. A NISZ-nél az általa irányított ICT szervezet nagyjából a vállalat felét teszi ki létszámban, ez közel 750 főt jelent. Banki informatikai, légiforgalmi, kormányzati kritikus infrastruktúra tapasztalatai miatt fontosnak tartja az üzembiztonságot, a kiberbiztonságot, az üzleti szemléletű, szolgáltatásorientált működést, a folyamatalapú fejlesztést, a modern, felhatalmazó, "leadership" vezetési stílust. Változatos ICT-területeken volt lehetősége felépíteni és vezetni csapatokat, mint a nagyvállalati hálózatok, alkalmazások, alapinfrastruktúra, service desk, vállalati IT-stratégia, szolgáltatástervezés, fejlesztés és üzemeltetés, szolgáltatás és folyamat menedzsment, kibervédelem. A CANSO Air Traffic Management - Kiberbiztonsági munkacsoportjának, és a SWIM Common PKI Executive Irányító Bizottságának tagja volt, évekig végzett nemzetközi munkát. Tíz évig tanított japán kardvívást, a Kokusai Shinkendo Renmei (egy nemzetközi harcművészeti szervezet) szövetség oktatója. Magát úgy jellemzi, mint természet- és állatbarát, kutyás és a fenntartható fejlődés támogatója. Ha teheti, naponta fut terepen vagy úton.
Computerworld: Miért tartotta fontosnak, hogy pályázzon erre a díjra?
Nagy Róbert: Egyik részről természetesen azért, mert kaptam jelölést. Másik részről pedig, mint saját motivációm, fontosnak tartom a vezetők szerepvállalását eseményeken, konferenciákon, előadásokon, koalíciókban. Továbbá fontosnak tartottam az összetett vezetői felelősséget: hogy amilyen nagyságrendű változásokat vittünk végig, amekkora munka befektetéssel és azzal a meggyőződéssel, hogy ez jó irányba viszi a vállalatot és ennek kapcsán lényegében az elektronikus közszolgáltatásokat is, annak érdemes még nagyobb hangsúlyt adni. Annak, hogy változik és változhat az, amiről sokszor úgy gondoljuk, hogy túl nagy és túl összetett ahhoz, hogy az önálló dinamikáján túl változtatható lenne. Aztán a tanulság az, hogy kell is és lehet is, csak hatalmas munka. Ez egy vice versa helyzet onnan nézve, hogy egy ilyen elvállalt munkaköri feladat tesz ilyet lehetővé, így szerepe van benne a munkahelynek, a vezetőnek, aki megbízott ezzel, a csapatnak, akikkel ezt végigcsináltam és a kollégáknak, akik a változás szereplői. Így nézve azért is érdemes belevágni ilyesmibe, hogy a végén aztán mindenki úgy érezze, részese ennek. Remélem, sokan így is érzik. Hasznosnak tartottam végiggondolni az elmúlt időszak elvégzett feladatait is és magamban értékelni azokat valamilyen rendszerben. Talán ezeket emelném ki.
Computerworld: Miben lesz más egy IT-vezető élete egy ilyen szakmai elismerés után?
Nagy Róbert: Szerintem nem lesz más. A feladatom ugyanaz lesz, mint eddig is, a szervezet és a vállalati kultúra fejlesztése pedig egy folyamatosan futó történet, amely nem áll meg. Ez egy pár fejezet lezárása úgy, hogy a könyvet be nem csukva tovább olvassuk. Persze az eddig is sűrű életembe most még bele kell sűríteni sok beszélgetést, interjút is. Nagyon sokan gratuláltak, ezt itt is megköszönöm! Jó érzéssel tölt el egy ilyen díj és ez ad ilyenkor még további motivációt és lökést a folytatáshoz! Megpróbálom ezt az energiát tovább adni! Jár vele még a példamutatás érzése és felelőssége, valamint az is, hogy ha fontos üzenetem van, akkor nagyon gondoljam végig, miként lehet azt jól átadni.
Computerworld: Mi az a kiemelkedő teljesítmény, amit ezzel a díjjal ismert el a szakma?
Nagy Róbert: Úgy gondolom, hogy a szakmai értékelők szempontjából ennek egyik eleme maga a feladat nagyságrendje volt. A szolgáltatás portfolió méretéből fakadóan itt nem csak óriási szolgáltatási, technológiai kontingensről, hanem hatalmas szervezeti struktúráról is beszélünk. Tehát innovatívan kellett hozzáállni. 4 lépcsős szervezetfejlesztési tervet építettünk fel nemzetközi gyakorlatok alkalmazásával és aztán hajtottuk végre közel 1 év alatt. A vízióm az volt ebben, hogy az üzemeltetésből egy rugalmas infokommunikációs szolgáltató szervezet épüljön. A szervezetfejlesztés mellett ez átpozícionálás is.
Emellett az is külön kihívás volt, hogy az átalakítás kezdetekor megérkezett a pandémia. Lényegében a szervezetfejlesztést home-office alatt kellett elvégezni. Igyekeztünk kiépíteni új funkciókat is, modernizálva a szervezetet. A megváltozott, pandémiás működési rendünk sok információt és eszközkészletet adott az elemzéshez, de a kihívás mértékét is növelte. Fejlesztettünk a műszaki területen a technológiai stratégiaalkotás és nyomonkövetés funkción, központosítottuk az ottani üzleti tervezést egy CTO's office jellegű terület kialakításával, megújítottuk a minden eseménykezelés idegközpontjának számító SMC-t, azaz a szolgáltatásirányítási központot. Központosított és jobban digitalizált változás-koordinációt építettünk.
Elérendő célok tekintetében pedig végig figyelembe vettük, hogy költség, rugalmasság, minőség és hitelesség szempontjából értékteremtő legyen.
A megváltozott, pandemiás működésben és a gyors igények kezeléséhez erősen és azonnal kellett próbálkozni, hogy agilis vezetői hozzáállást és döntéshozást képviseljünk, szükség esetén távmunkában. Aztán a vállalati folyamatok fejlesztése miatt lényegi elem volt a vállalati támogató rendszerek irányításának és fejlesztésének központosítása is.
A technológiai, üzemeltetési területek fejlesztése tulajdonképpen nem más, mint a vállalati szolgáltatások fejlesztése. Ez pedig a lánc végén, a közigazgatás digitális szolgáltatásaiban optimalizált, hatékonyabb, olcsóbb és jobb minőségű szolgáltatások nyújtását kell eredményezze. Mindezt pedig olyan módon kellett megvalósítanunk, hogy az egészség és a szolgáltatási szint megőrzése is szemünk előtt legyen. Az állam működése nem állhat meg, tehát az ezt kiszolgáló informatika sem.
Computerworld: Mit tart a legfontosabbnak a munkája során?
Nagy Róbert: A legfontosabbnak a kollégáimat tartom és az együttműködésük minőségét. Ez a kulcsa mindennek! Az, hogy a stratégiához, a célokhoz, a feladatokhoz, valamint minden új kihíváshoz megfelelő információval, eszközkészlettel (ami alatt technikai, folyamati-szabályozási, humán oldalit is értek) döntési jogkörrel, motivációval, kíváncsisággal és hajlandósággal legyenek felruházva. Az önállóan haladó, tanuló szervezet képe lebeg mindig a szemem előtt. Úgy gondolom, hogy vállalati stratégiát ezt figyelembe véve kell építeni. Technológiai felsővezetőként is - amellett, hogy igyekezni kell multidiszciplinárisnak lenni - leginkább ennek a közegnek a megteremtésén kell munkálkodni és tudatosan kell alakítani a kultúrát.
Computerworld: Milyen trendeket lát a saját szakterületén?
Nagy Róbert: A teljes infokommunikációs szektoron belül, szűkebben az államigazgatási ICT-t nézve, a közeljövőben várható trendek érkezését a pandémia felgyorsította, így a válaszokat is hamarabb kellett kidolgozni hozzá. Mindemellett, véleményem szerint ma már a technológiai, a humán, a folyamat és módszertan, valamint a szolgáltatás jellegű trendek gyorsulása is megfigyelhető. Egyre fontosabbá válik az automatizálás, vagyis az egyszerűbb ismétlődő feladatokat inkább végezze el a gép, az ember pedig minden olyat, amihez kreativitás szükséges. Ennek köszönhetően egyre inkább terjednek a mesterséges intelligencia alapú, a gépi tanulást használó megoldások, sőt, az ügyfélszolgálati folyamatokban, a kormányablakokban például pilot jelleggel, illetve az Ügyfélkapun chatbot formájában már találkozhatunk is velük. Biztos vagyok abban, hogy az MI pillanatokon belül széles körben ott lesz a kibervédelmi megoldásokban, a nagy datacenterek és állami felhőszolgáltatások üzemeltetésénél és a felügyeleti rendszerekben szintén. Az automatizáció és a magasszintű MI-támogatás a NOC, SOC központokban is növekedni fog. A felhő alapú technológián nyújtott funkciók fejlesztéseire és a további kiszolgált ügyfélkör igényekre is fel kell készülni. A szektorban az érettebb governance és szervezeti modellek, a folyamatautomatizálás erősödése, az agilis, DevOps és más modern működési modellek, módszertanok elterjedése is várható. A fenti technológiákra építve folyamatosan fejlődni fog a szolgáltatásmenedzsment, mégpedig olyannyira, hogy az ügyfelek, a partnerek és maga az üzemeltetés is rugalmasabban tud tevékenykedni - ez azonban az államigazgatásban várhatóan később érkezik meg, mint más szektorokban, tekintve a kritikusságát.
Ahogy változik a munka világa, bár lassan reagálva, de az államigazgatásban is kialakul a távmunka rendszere, azonban az ezt kiszolgáló ICT szervezet, a NISZ ugyanazon a munkaerőpiacon harcol a szakemberekért, mint mindenki más, ezért azonnali válaszokat kell adjon az ilyen jellegű kérdésekre. Mivel rendkívül erős a verseny a szakemberekért, a trendek szerinti karrierlehetőségek, csomagok, kihívások biztosítása szükséges a versenyképesség fenntartásához. Továbbá a fenti gyorsuló változásokhoz megjelenő, egyre jobb hatékonyságot követelő oktatás és az ehhez kapcsolódó átképzések is szükségesek lesznek.
Szolgáltatási szempontból már most is meghatározó, hogy az ügyfél, mint állampolgár, pontosan ugyanazt a minőségű szolgáltatást, ugyanolyan egyszerűen és gyorsan elérhető digitalizált formában várja el az államtól is, mint amit más szolgáltatásoknál már megszokott. Emiatt tovább fokozódik a már eddig is megjelent, "mindent mobil eszközön" elérhetőség igénye, amelyhez a hordozható megoldások, interoperabilitás, big data, megfelelő biztonság, azonosítási szolgáltatások továbbfejlesztése szükséges, továbbá egyszerűbb ügyintézéshez a jogszabályi háttérből fakadó akadályok már zajló, de még további elhárítása, a jogszabályi környezet további optimalizálása is. Mindezekre a tudatos készülés, a stratégia kidolgozása és a megfelelő szintű tudatosítás és oktatás biztosítása adhat megoldást.
A NISZ-ről
A NISZ az ország egyik leginkább összetett infokommunikációs szolgáltatási portfólióját kezelő, 100%-os állami tulajdonú vállalat. Az NTG üzemeltetésétől kezdve a Kormányzati Adatközpont felhőszolgáltatásán keresztül több ezres nagyságrendű alkalmazást és közvetlenül végfelhasználói eszközöket, illetve szolgáltatásokat nyújtó nagyvállalat. 1600 fővel szolgál ki közel 34 000 közvetlen felhasználót. Ügyfélkapun, és közvetetten az államigazgatási informatikai szolgáltatásokon keresztül pedig minden magyar állampolgár igénybe veszi a szolgáltatásait.
