A UC Berkeley, az MIT és a University of Colorado mérnökei a világ első olyan mikroprocesszorát fejlesztik, amely elektronokat és fotonokat egyaránt használ a működéséhez, ezáltal lényegesen megnő a feldolgozás és a kommunikáció sebessége. A kutatók két, több mint 70 millió tranzisztort és 850 fotonikus komponenst tartalmazó processzormagot helyeztek el egy 3x6 milliméteres lapkán. Az eszközt nagyteljesítményű számítógépes lapkákat előállító üzemben készítették el, ami azt bizonyítja, hogy fejlesztésük alkalmas a tömeggyártásra. Az új lapka a fejlesztők szerint mérföldkő az üvegszálas kommunikációs technológia történetében, mivel az első olyan processzor, amely fotonikus I/O egység segítségével kommunikál más lapkákkal.
Az elektromos vezetékekhez képest az üvegszálas optikák nagyobb sávszélességgel rendelkeznek, vagyis több adatot továbbítanak és nagyobb sebességgel, ráadásul kevesebb energia felhasználásával. Miközben azonban az optikai kommunikációs technológia fejlődésének köszönhetően jelentősen megnőtt a számítógépek közötti adatátvitel sebessége, a technológia alkalmazása a lapkákon belül eddig nehézségekbe ütközött. A problémát az okozta, hogy mind ez ideig nem létezett módszer arra, miképpen lehet a fotonikus eszközöket úgy integrálni a processzorok bonyolult és drága gyártási folyamatába, hogy ehhez ne kelljen megváltoztatni a gyártástechnológiát. Ez azért volt rendkívül fontos, mert egyrészt senki sem akarta tovább növelni a gyártási költségeket, másrészt féltek attól, hogy egy módosítás ronthatja a processzorok minőségét, a kihozatali arányt.
A most kifejlesztett energiatakarékos processzor 300 Gb/s-os négyzetmilliméterenkénti sávszélesség-sűrűséggel büszkélkedhet, ami 10-50-szeres javulást jelent a hagyományos mikroprocesszorokhoz képest. A kutatók a fotonikus I/O komponenssel ellátott lapka funkcionalitását többféle program futtatásával ellenőrizték. A fotonikus I/O nem csupán gyors, hanem energiahatékony is, mindössze 1,3 wattot fogyaszt 1 terabitnyi adat 1 másodperc alatt történő továbbításakor.
