A pandémia a vállalkozások világát is megrázta, és új viselkedési módokat kényszerített ki a cégekből. Gyorsaság, folyamatos alkalmazkodás, többszintű innováció: ezek voltak a túlélés kulcsszavai a nehéz időkben. A vállalkozások jelentős része felvette a kesztyűt, és példátlan sebességű innovációval válaszolt a kihívásra. 2020-ban új üzleti modellek születtek, és a fogyasztókkal való kapcsolattartás módja is gyökeresen átalakult.
Mi változott? A következőkben összefoglaljuk a járvány néhány olyan tanúságát, amit minden innovációra törekvő vállalkozás hasznosíthat a COVID-19 utáni időkben.
Jövőkép
Bár sokan visszasírják a korábbi időszak viszonylagos stabilitását, ennek az aranykornak vége: a gazdasági változások lassulására egyhamar aligha számíthatunk. Szükség van tehát valamilyen szintű jövőképre ahhoz, hogy ne csak reagáljunk a változásokra, hanem felkészüljünk rájuk, és kidolgozott stratégiára alapozzuk válaszainkat. A tervezéshez olyan bevált technikák állnak rendelkezésre, mint a szcenáció-kezelés, a trendanalízis, és bizonytalansági matrix, amelyek segítségével felállíthatjuk a legvalószínűbb forgatókönyveket, és beazonosíthatjuk azokat a kritikus pontokat, amelyeknél a legnagyobb kockázattal kell számolnunk, illetve ahol a legnagyobb esély kínálkozik a fejlődésre.
2021. május 26-án ismét InnoWorld konferencia a Computerworld szervezésében! Részletek hamarosan!
Céltudatos innováció
Az innováció mindig valamilyen cél elérésére irányul, ami azt jelenti, hogy csak akkor lehet hatékony, ha ismerjük, és pontosan megfogalmazzuk magunknak ezt a bizonyos célt. A COVID-19 rákényszerítette a vállalkozásokat, hogy olyan konkrét innovációs célokat jelöljenek ki, mint a kiskereskedelmi boltok bezárásából keletkező veszteség ellensúlyozása, a kínálat hozzáigazítása az online értékesítési formákhoz, és az új felhasználók beáramlásának kezelése. Nincs idő az öncélú innovációra: az innovációnak minden valamilyen meglévő problémát kell elhárítania.
A COVID-19 járvány előtti időkben a cégek lazábban kezelhették az innováció kérdését. A tervezés során nem kellett olyan stratégiai kérdésekre válaszolniuk, hogy "feltétlenül szükség van-e az innovációra ahhoz, hogy új növekedést érjünk el, illetve visszaverjük a vetélytársak támadását?", továbbá, hogy "a költségek növekedésére, az árak növelésére vagy új vásárlótípusok megnyerésére kell-e koncentrálnunk?" És nem kellett behatóan foglalkozniuk azzal sem, hogy mekkora kockázatot hajlandók felvállalni, és mennyi időre van szükség az innovációs célok eléréséhez.
Pedig ezeknek az alapkérdéseknek a megválaszolása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy innovációs energiáinkat a valódi célok elérésére tudjuk összpontosítani. A COVID-19 tiszta helyzetet teremtett azzal, hogy rákényszerítette a vállalkozásokat a gyors adaptációra. Ez általában azt jelentette, hogy a cégek az új termékek bevezetése helyett az üzleti modellre és a fogyasztói elkötelezettség erősítésére helyezték a hangsúlyt, és jelenlegi vásárlóikat igyekeztek megtartani, illetve még szorosabban magukhoz fűzni. Ami a jövőt illeti, továbbra is arra kell törekednünk, hogy ne aprózzuk szét erőforrásainkat, és pontosan, határozottan állapítsuk meg innovációs céljainkat.
Ne csak termékben gondolkodjunk
A COVID-19 megtanított arra, hogy az innováció nem feltétlenül új termékekről szól. A járvány alatt rengeteg vállalkozás újragondolta, és az alapoktól újraalkotta üzleti modelljét.
Ha egyszer - reméljük, rövidesen - eljön az idő, amikor a COVID-19 szorítása lazul a világon, akkor is tanácsos lesz szem előtt tartani ezt a felismerést, és túllépni a szorosan vett termékinnováció körén.
Érdemes azon is elgondolkodni, miként tehetnénk rendszeressé az erről való gondolkodást. Az új termékek fejlesztésének folyamata általában jól szabályozott a cégeknél, de másfajta innovációk esetében nincsenek ennyire formalizálva a folyamatok.
Folyamatos tanulás
A COVID-19 járvány mindenkit gyors válaszokra kényszerített, és a válsághelyzetben a cégek is sokkal gyorsabban reagáltak, mint azt korábban bárki is gondolta volna. A tanúság: határozzuk meg munkatársainak az innovációs célokat és alapelveket, majd hagyjuk őket dolgozni, és az eredmény felülmúl minden várakozást.
Fontos ugyanakkor, hogy a a fejlesztési folyamatot időről időre olyan ellenőrzési pontokkal lássuk el, ahol nem csak a projekt előrehaladásáról, hanem az alkalmazott módszerekről is eszmét cserélhetünk. Mit végeztek munkatársaink? Milyen tapasztalatokat szereztek a munka során? Érte-e őket bármilyen meglepetés? Mit tanultak a jövőre nézve?
Ha így járunk el, a fejlesztési folyamatban részt vevők önbizalmat szereznek, folyamatosan tanulni fognak, és tudásukat megosztják a kollégákkal. A változások hatása így tartós marad, és új változásokat indukál.
Összegzés
Bár a járvány szörnyű megpróbáltatásokat jelentett a világnak, megmutatta, hogyan érdemes a nagy kihívásokra reagálni, és az igazán életképes vállalkozásokat ráébresztette saját innovációs képességeikre. Vagyis kijelölt egy olyan utat, amin a jövőben is érdemes lesz tovább haladni.
