Kemény, például fejlett technológiai készségeket ma már éppúgy elvár felsővezetőitől a vállalatok mind szélesebb köre, mint tervezői gondolkodásmódot (design thinking) és más puha készségeket - hívta fel a figyelmet blogján TalentNeuron hálózatára hivatkozva a Gartner (Top 10 Emerging Skills for the C-Suite), amely világszerte több mint 65 ezer forrásból naponta 140 gigabájt humántőke-vonatkozású adatot gyűjt és elemez.
Nem újdonság persze, hogy szerencsés, ha a felsővezetők értenek az emberekhez, napjaink gyorsan változó üzleti körülményei között azonban egészen másképpen kell hatniuk beosztottaikra, hogy kellően gyors innovációra ösztönözzék őket. Minthogy a digitálisan átalakuló gazdaságban a szervezetek számára létkérdéssé vált a feljövő technológiák időbeni, eredményes alkalmazása, a menedzsmentnek ezen a területen is otthonosan kell mozognia. Az összetett elvárások tükrében a vállalatok újrarajzolják a jól teljesítő vezető portréját.
- A gyorsabb innováció és növekedés érdekében a szervezetek több új technológiát használnak, mint valaha - mondta Amanda Joseph-Little, a Gartner csapatmenedzsere. - A felpörgő digitalizáció hatására változnak a készségek is, amelyeket a vállalatok a munkaerőpiacon keresnek a különböző pozíciók betöltéséhez, és ez a felsővezetői szerepkörökre is érvényes.
Négyszáznál több, 2015 és 2018 között feladott felsővezetői álláshirdetést elemzett a Gartner TalentNeuron csapata a világ minden régiójából, hogy azonosítsa a készségeket, amelyek ázsiója a legtöbbet nőtt ebben az időszakban. A technológiai ismeretek terén a mesterséges intelligenciához (160 százalék), az adatkutatáshoz (140 százalék), a gépi tanuláshoz (93 százalék) köthető készségek értékelődtek fel a legnagyobb mértékben a felsővezetőket toborzó vállalatok szemében. A menedzsment ezek birtokában alighanem nagyobb sikerrel kecsegető digitális üzleti stratégiát tud kidolgozni, vagy jobban átlátja, mely folyamatok automatizálásával növelheti a működés hatékonyságát, jegyezte meg a piacelemző.
Jártasságra kell szert tenniük a felsővezetőknek a technológiai platformok használatában, hogy hozzáférjenek a döntések megalapozásához szükséges adatokhoz és információkhoz. Nagyobb eséllyel pályáznak a meghirdetett pozíciókra a behatóbb kiberbiztonsági ismeretekkel (88 százalék) bíró menedzserek is, mert vélhetően jobban értik és kezelik a technológia és az adatok kiterjedt használatával járó kockázatokat.
A puha készségek palettáján az említett tervgondolkodás (174 százalék), a stratégiai irányítás (138 százalék) és a gyors válaszadás, alkalmazkodás (129 százalék) képessége vált a legkeresettebb vezetői jellemvonássá a Gartner adatai szerint. Nagyra értékelik a vállalatok a menedzserek ügyfélközpontú hozzáállását is - a panaszkezelő készség árfolyama 2015 óta 104 százalékkal emelkedett -, és az sem hátrány, ha a vezetőjelölt konyít az értékesítéshez. Más szóval ma már elvárás, hogy a felsővezetés minden tagja valóban értse, hogyan lehet az ügyfeleket megszerezni, megtartani és közben termékeket, szolgáltatásokat eladni, élményt szerezni nekik.
Túl a bevételek növelésén a vezérigazgatók a Gartner idei felmérésében (2019 CEO Survey) az informatikai környezet és a vállalati szervezet fejlesztését, a pénzügyeket, a munkaerőt és az ügyfeleket is stratégiai jelentőségű üzleti prioritásként jelölték meg. Maguk is látják eszerint, milyen sokoldalúan kell továbbfejlődniük ahhoz, hogy felsővezetőként sikerrel álljanak helyt.
Guru és igazgató
Kifizetődik a vállalatnak, ha legfelsőbb szintű vezetői is gyűjtöttek már tapasztalatokat a digitális gazdaságban - állapították meg az MIT Sloan, a Massachusetts Institute of Technology üzleti menedzsmenttel foglalkozó intézetének kutatói is, akik a gépi tanulás technológiájával térképezték fel az Egyesült Államokban bejegyzett vállalatok igazgatótanácsi tagjainak digitális jártasságát. Mint arról az intézeti lap tavaszi számában megjelent cikkükben (It Pays to Have a Digitally Savvy Board, MIT Sloan Management Review, Spring 2019 Issue) beszámolnak, kutatásukban 40 ezer igazgató különböző felmérésekben adott válaszait, sajtóinterjúit, egyéb nyilatkozatait és közleményeit, valamint önéletrajzát elemezték olyan kulcsszavakat keresve, amelyekből kiolvasható, hogy gondolkodásmódjukat és munkájukat milyen mértékben hatják át a digitális technológiák.
A kapott adatok alapján a kutatók osztályozták a vezetők digitális jártasságát. A legjobban teljesítőket a digitális hozzáértők csoportjába sorolták, akik tanulás és tapasztalat útján olyan kompetenciára tettek szert, amelynek birtokában képesek felmérni, hogy a feljövő technológiák milyen hatással lesznek az üzletre a következő tíz év távlatában. Mindezt az MIT kutatói összevetették a vállalatok nyilvánosan elérhető pénzügyi jelentéseivel, és arra a megállapításra jutottak, hogy digitálisan hozzáértő igazgatósági tanács irányítása alatt a szervezetek jobban teljesítenek. Az 1 milliárd dollár vagy annál nagyobb éves árbevételű vállalatok 24 százalékánál találtak digitálisan kompetens igazgatótanácsot, és ezek a szervezetek minden kulcsfontosságú teljesítménymutatót - például bevételnövekedést, eszközarányos megtérülést, piaci kapitalizációt - tekintve felülmúlták a többieket.
A kibertámadásoktól kezdve az adatszivárgáson és az erőviszonyokat felforgató új üzleti modellek felbukkanásán át az elmulasztott üzleti lehetőségekig a digitális gazdaságban számos kockázattal szembesül az üzlet. Digitális hozzáértés hiányában a felsővezetés aligha láthatja át a veszélyeket és buktatókat, így stratégiát sem tud kidolgozni, amellyel sikeres jövő felé navigálhatja a vállalatot, mutattak rá az MIT kutatói. Szerencsére a szervezetek elkerülhetik ezt, ha megértik, milyen képességeket és készségeket kell keresniük meglévő és leendő felsővezetőikben.
Egyedien emberi készségek
A kétszámjegyű növekedést felmutató vállalatokat irányító döntéshozók közel fele az üzleti jövőkép megalkotásához, a stratégia kidolgozásához is segítségül hívja a mesterséges intelligenciát, azaz saját képességeinek fejlesztésére és kiterjesztésére is aktívan használja a technológiát, míg a lassú ütemben bővülő szervezetek vezetőinek csupán 36 százaléka lát ebben lehetőséget - derült ki abból a kutatásból (Leaders Look to Embrace AI and High-growth Companies are Seeing the Benefits) is, amelyben a Microsoft az Altimeter Group és a St. Gallen Egyetem szakembereivel közösen vizsgálta az AI döntéshozásra és vezetői szerepkörre gyakorolt hatását. Az alapul szolgáló felmérésben 1150 európai - közöttük magyar -, afrikai, amerikai és közel-keleti vállalatvezető vett részt.
A kétszámjegyű növekedést elérő vállalatok körében nemcsak kétszer nagyobb az AI-t már aktívan használó szervezetek aránya (38 százalék), mint az egy számjegyű bővülést felmutató cégek táborában (18 százalék), hanem a technológiához fűzött terveik is nagyobbak, és azokat rövidebb idő alatt valósítanák meg. Az előbbi csoportba tartozó vállalatok vezetőinek túlnyomó többsége (88 százaléka) mondta például, hogy három éven belül a mesterséges intelligenciát a döntéshozásban is használni akarja, de 46 százalékuk ennél sokkal gyorsabban, már a következő 12 hónapban a tettek mezejére lépne. A lassabban növekvő vállalatok ezzel szemben ráérősebbek ezen a téren, döntéshozóik többsége (68 százaléka) inkább három-öt év távlatában tervez beruházni a döntéstámogató mesterséges intelligenciába.
- Szembeötlő a gyorsan és a lassan bővülő vállalatok közötti különbség - mondta Susan Etlinger, az Altimeter Group iparági elemzője. - A sikeres szervezetek nemcsak előrébb járnak az AI-alapú megoldások bevezetésében és használatában, hanem sürgetőbbnek is érzik, hogy a mesterséges intelligenciát még kiterjedtebben alkalmazzák. Minél többet tud egy vállalat vezetése, annál fontosabbnak tartja, hogy gyorsabban haladjon előre AI-beruházásaival.
Minél kiterjedtebben alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, a döntéshozók annál tisztábban látják azt is, hogy az egyedien emberi készségek milyen meghatározó mértékben befolyásolják az üzlet teljesítményét, tűnt ki a begyűjtött válaszokból, ami a kutatók szerint a felmérés egyik legfontosabb eredménye. A kreatív problémamegoldás, az empátia, a bizalomépítés csupán néhány az emberi tényezők közül, amelyek értéke és szerepe felbecsülhetetlen a vállalat - és különösen egy átalakulásban levő vállalat - sikeres vezetésében. A mesterséges intelligencia előnyösen egészíti ki ezeket a készségeket.
- Minthogy AI-segítséggel a vezetők hatékonyabban látják el az üzlet napi működtetésével járó feladataikat, több figyelmet szentelhetnek beosztottaiknak - mondta Michel van der Bel, a Microsoft európai, közel-keleti és afrikai régiójának elnöke. - Embereiket például arra ösztönözhetik, hogy a kihívásokat, amelyekkel munkájuk során szembesülnek, válaszolják meg eredeti módon, a legjobbat kihozva magukból, és gondoskodhatnak arról, hogy ehhez minden szükséges támogatást megkapjanak. Vezetőkből motiválókká válhatnak, akik valóban mozgósítani tudják a munkaerőt.
A mesterséges intelligencia ebben az értelemben az igazgatói irodában is stratégiai jelentőségű eszközzé válik.
- Nem csupán az irányítás napi feladatainak ellátásában támaszkodnak AI-eszközökre a sikeres döntéshozók, hanem vezetőként is igyekeznek jobbá válni általuk - mondta Heike Bruch, a St. Gallen Egyetem vezetéstani és emberierőforrás-menedzsment intézetének igazgatója. - Más szóval a technológia segítségével hathatósabban szolgálják a növekedést, pontosabban jelölik ki a prioritásokat, így időt szabadítanak fel, amelyet embereik ihletésére fordítanak. Meggyőződésem, hogy az AI a jó vezetőket hatékonyabbá, akár még emberibbé teheti.
