Régi szabály, hogy ami működik, azt nem kell megjavítani. Sokáig ez határozta meg a vállalkozások gondolkodásmódját: amíg egy technológiával vagy folyamattal megállták a helyüket a piacon, nem változtattak a működésen, és csak akkor kezdték csipkedni magukat, amikor a versenytársak elhúztak mellettük.
A digitális átalakulás első szakasza nagy változást hozott a gondolkodásmódban: a szervezetek proaktívabbakká váltak, és tevékenyen kezdték keresni azokat a technológiákat, amelyekkel versenyelőnyhöz juthatnak. Viszonylag hamar kiderült, hogy a digitális átalakulás sokarcú, összetett folyamat, lebonyolításához nincs mindenkire érvényes, általános recept.
Második szakaszában a digitális átalakulás új kihívásokat hoz, mert a digitális átalakulás 1.0-t mozgató technológiák, folyamatok és szemléletmódok továbbfejlődnek, és kikényszerítik az eszközbázis átalakítását. A meglévő architektúrák toldása-foldása helyett újra kell alkotnunk a hálózatokat, hogy azok megfeleljenek a magasabb szintű üzleti igényeknek és a fokozott fogyasztói elvárásoknak.
Az átalakulás mozgatórugói
Mérettől függetlenül a digitális vállalattá alakulás elő lépése a hatékonyság növelése, ez pedig nem megy befektetések nélkül: komoly összegeket kell áldozni az új technológiák alkalmazására, kiterjesztésére. 2019 végéig a digitális átalakulási kezdeményezésekre költött pénz becslések szerint világszinten eléri az 1,7 trillió (vagyis 17000 milliárd) dollárt. A transzformáció érinti a működés minden szintjét, és makroszinten a globális termelékenységnövekedés fő motorja lehet. Ez a növekedés, amely a 2008-as válság után 1 százalékra esett vissza, a várakozások szerint 2 százalékra nő, és a növekmény több mint fele a digitális átalakulásból származik.
Az IDC előrejelzése szerint 2020-ra a Global 2000 nagyvállalatok olyan digitális képzési programokat dolgoznak ki, amelyek versenyképesebbé teszik alkalmazottaikat. Egy friss keletű Gartner-felmérésben a megkérdezett vezetők túlnyomó többsége úgy nyilatkozott, hogy a digitális átalakulás, illetve működés a legfontosabb három üzleti prioritás egyike.
A fejlődés folytatódik
A digitális átalakulás első hulláma megmutatta a vállalkozásoknak, milyen előnyöket kínálnak az új megoldások. A felhő, a mobiltechnológia, a nagy adat és a közösségi hálózatok jelentette alapra olyan platformot tudtak felépíteni, amely hatékonyabbá tette munkájukat, mélyebb betekintést engedett a folyamatokba, ráadásul erősítette a fogyasztói elkötelezettséget.
Az előnyök a digitális átalakulás 2.0-val is megmaradnak, de a második fázishoz kapcsolódó néhány fontos technológia - mindenekelőtt a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a blokklánc és az IoT (dolgok internete) - új lehetőségeket is megnyit a vállalkozások előtt.
A digitalizált környezet, az automatizáció, az analitikák és a mesterséges intelligencia nélkülözhetetlenné válnak a versenyképesség megőrzéséhez. Ezekkel a technológiákkal a cégek magasabb szintre emelhetik a fogyasztók kiszolgálását, javíthatják az általános üzleti tapasztalatot, a dolgozók pedig a "favágás" helyett az érdemi munkára koncentrálhatnak.
Csökkenthető az emberi beavatkozás igénye a rutinfeladatoknál, és a szakemberek az új fogyasztók felkutatására vagy az új termékek, szolgáltatások terjesztésére koncentrálhatnak.
Mesterséges intelligencia: a segítő kéz
A mesterséges intelligencia (MI) ma már messze túlterjeszkedett a sci-fik világán, és az emberi képességeket meghaladó lehetőségeivel számos területen szolgál bennünket. MI-rendszerek elemzik a vállalati és gyártási rendszerek adatait, és számítják ki a trendeket; MI támogatja a tervezőket az új alkalmazások tervezése során, és kutatja fel azokat a hibákat, hibajelenségeket, amelyek negatívan befolyásolják a felhasználói tapasztalatot.
Az MI nemcsak az intelligensebb, hatékonyabb működésben, hanem a piaci feltételek változásaihoz alkalmazkodásban is segíti a cégeket, sőt a trendfordulók előrejelzésével a proaktív működéshez is hatékony támogatást nyújt.
Blokklánc: az új fiú az átalakulásban
A blokklánc látszólag nem a legizgalmasabb új technológia, mégis fontos számolni vele, mert kiemelkedően magas biztonsági és interaktivitási szintet nyújt, és remek alternatívája lehet a hagyományos nyilvántartási rendszereknek. A blokkláncalapú intelligens szerződések, amelyek részben vagy teljesen emberi közreműködés nélkül hajtódnak végre, a szakértők szerint hatékony megoldást kínálnak például a letéti számlák kezelésére. De az egészségügyi szektor is jól használhatja a blokkláncokat a klinikai kísérletek adatainak biztonságos megosztásához, és a technológia a rengeteg forrásból érkező rendezett adatok kezelésére, nyomon követésére is kiválóan alkalmas.
Noha a blokklánc-technológia fejlődésének még viszonylag korai stádiumában tart, de hatalmas távlat áll előtte, és minél több szervezet ismeri fel a benne rejlő lehetőségeket, annál fontosabb részévé válhat a digitális átalakulásnak.
IoT: túl az okoseszközökön
Az IoT ma már jóval többet jelent annál, minthogy intelligens módon kezeljük a dolgokat: a hangsúly átkerült az eszközök által összegyűjtött adatokra. Az összekapcsolt eszközökből származó adatok sokkal teljesebb képet nyújtanak arról, miként javítható a vállalatok működési hatékonysága és a vásárlói igények kiszolgálása.
Innovatív alkalmazására ma már számos példa van: a UPS például a teherautóktól a csomagokig mindent hálózatba kapcsolt össze, és a begyűjtött adatokat a kiszállítási útvonal optimalizálására használja. Az eredmény: kevesebb baleset, kevesebb meghibásodás és kevesebb elkallódott csomag. Az IoT-fejlesztések révén a cég nem kevesebb, mint 400 millió dollárt takarít meg évente.
Az új infrastruktúra kiépítése
A DT 2.0 nem támaszkodhat örökölt hálózatokra és IT-architektúrákra. Az új technológiák előnyeit csak úgy tudjuk kihasználni, ha a cégek lényegesen megnövelik sávszélességüket, és olyan intelligens architektúrákat hoznak létre, amelyek nagyobb kapacitást és rugalmasságot biztosítanak, és lehetővé teszik azoknak a modern alkalmazásoknak a vezérlését, amelyek révén a vállalat jobban, hatékonyabban működhet, és javulnak az alkalmazottak, illetve fogyasztók tapasztalatai is.
Digitális átalakulásuk második szakaszában a vállalkozásoknak olyan környezetre van szükségük, amely minden ízében kiszolgálja ezt az újfajta működést. A hibrid felhők, az SD-WAN és a nagysebességű szélessáv csak néhány azon technológiák közül, amelyek nélkülözhetetlenek a nagyvállalati szinten működő alkalmazások kiszolgálásához. Nem feledkezhetünk meg az olyan hálózati komponensekről sem, mint például a wifi és az egységes kommunikáció, mert ezek biztosítják, hogy az alkalmazottak bárhonnan, bármikor dolgozni tudjanak, és a választott hely, illetve idő semmilyen módon ne befolyásolja produktivitásukat.
Annak érdekében, hogy a digitális átalakulás a jelenlegi hálózat túlterhelése nélkül mehessen végbe, és az IT-vezetők kézben tudják tartani a folyamatokat, felügyelt szolgáltatásoknak kell összekapcsolniuk az elkülönülő rendszereket, és kitölteniük a hálózatok továbbfejlesztése után megmaradó esetleges réseket.
Végül fontos eleme az átalakulásnak a hálózati szolgáltatást nyújtókkal folytatott konzultáció, amely sokat segíthet abban, hogy a vezetők megtervezzék a DT 2.0 követelményeinek megfelelő IT-infrastruktúrát, és olyan szintre emeljék vállalati virtuális és fizikai magán-Ethernet-kapcsolataikat, hogy sem a hálózati teljesítmény, sem a rendelkezésre állás ne jelentsen szűk keresztmetszetet a vállalat különböző telephelyein működő kritikus alkalmazások számára.
Összefoglalás
A digitális átalakulás első hulláma lehetővé tette, hogy a vállalatok az új technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásával intelligensebbé és hatékonyabbá tegyék működésüket. Az átalakulás motorját képező technológiák - a felhő, a mobil, a big data és a közösségi forma - olyan platformot alkottak, amelyre építve javítani tudták működési hatékonyságukat, mélyebb betekintést nyertek a folyamatokba, és a fogyasztók elkötelezettségét is erősíteni tudták. A digitális transzformáció második szakasza kibővíti ezeket az előnyöket, új lehetőségekkel ajándékozza meg a cégeket, de új kihívásokkal is szembesíti őket.
