A nagy teljesítményű munkaterhelések olyan speciális környezetet kívánnak, amely alacsony késleltetést és nagy sávszélességet ad a vállalkozások számára. Ennek tőkeköltsége óriási - gyakran 100 millió dollár feletti -, és a rendszeres frissítés követelménye azt jelenti, hogy a költségek folyamatosan emelkedhetnek. E munkaterhelések speciális jellege azonban azt jelenti, hogy a vállalkozások dilemma előtt állnak: folytassák-e a helyben lévő HPC-infrastruktúrába való beruházást, vagy forduljanak a felhőhöz, hogy kiegészítsék vagy akár helyettesítsék ezeket a létesítményeket?
A brit Computing szaklap kutatása megállapította, hogy míg az informatikai döntéshozók nagy része (29 százalék) 100 százalékban helyben telepített HPC-infrastruktúrával dolgozik, szinte ugyanennyi informatikai döntéshozó (28 százalék) csak felhőre támaszkodik. Vannak olyanok is, akik alkalmanként kiegészítésként használják a felhőt (25 százalék). A felhőre támaszkodás a következő három-öt évben valószínűleg fokozódni fog, és a HPC-munkaterhelésekhez már most is használók túlnyomó többsége (71 százalék) úgy nyilatkozott, hogy legalább egy kicsit többet tervezi a felhő igénybevételét. Eközben a helyben HPC-t futtatók fele tervezi, hogy a HPC-munkaterhelésekhez több felhőt használ vagy teljesen áttér a felhőre.
Az érintett informatikai döntéshozók azért hozhatnak ilyen döntéseket, mert azok, akik már áttértek a felhőre, általában pozitív tapasztalatokat szereztek, beleértve a működési költségek csökkentését, a nagyobb üzleti agilitást, a nagy kezdeti tőkeköltségek elkerülését, a jobb teljesítményt és még a biztonság javulását is. Egy olyan időszakban, amikor a vállalkozások új munkamódszereket és további bevételi forrásokat keresnek, érdekes, hogy jelentős részük egyetért abban, a HPC-felhő lehetővé teszi új üzleti modellek létrehozását.
A HPC-felhőszolgáltatónak más előfeltételei vannak, mint a felhőalapú számítástechnikának általában, és talán ezért is fordulnak elő meglepetések: a hiperskálázók közül a Microsoft vezet az Amazon előtt, míg a Google előnye az Oracle és az IBM előtt csak csekély. Ez azt sugallja, hogy a HPC-felhőszolgáltató kiválasztása nagyobb nyitottságot kíván, mivel a szokásos jelöltek nem biztos, hogy a legjobban megfelelnek egy vállalat igényeinek. Az informatikai döntéshozók nagy többsége azonban azért döntött egy felhőszolgáltató mellett, mert már használnak más felhőszolgáltatásokat az adott szolgáltatótól. A kérdés az, hogy ez a szolgáltató a mennyire kompatibilis-e a helyben telepített HPC-vel, vagy a megoldás technikai fölényben van-e.
Úgy tűnik, hogy két fő tábor van. Egyrészt azok, akiknek nagy beruházásaik vannak a helyben telepített HPC-ben, és tudatosan a legtöbbet akarják kihozni a pénzükből azzal, hogy a helyben telepített HPC-t megtartják, amíg az ócskavas nem lesz, amit megtehetnek a felhőalapú számítástechnika segítségével. Másrészt vanna olyan cégek, amelyek már kizárólag felhőalapon dolgoznak, vagy arra törekszenek, hogy nagyobb mértékben legyenek jelen a felhőben.Valószínűleg a felhő lesz az uralkodó HPC-megközelítés, és a vállalkozások fokozatosan lépéseket tesznek a felhőalapú HPC-munkaterhelések használatának növelése érdekében.
