Jelenleg az ipar a gyártás digitális átalakulásának fordulópontjánál tart. Sok dolog teszi lehetővé a valódi átalakulást, többek között az új és nagy teljesítményű, alacsony költségű technológiák nagymértékű beáramlása, a felhő- és az edge computing fejlődése, a beágyazott számítástechnikai innovációk, a demográfia által vezérelt munkaerőhiány és a megrendelésre történő gyártás iránti igény. Ezek az összetevők világszerte lehetővé teszik az országok számára, hogy rendkívül versenyképes gyártási és termelési üzemeket hozzanak létre. Ezek az üzemek pedig nyitottak és motiváltak az átalakulásra.
Mindazonáltal, a transzformációs változások ritkák, és időszakosak, ami arra készteti a vállalatokat, hogy azt higgyék, a status quo fenntartása örökre a legjobb stratégia. Évekkel ezelőtt hatalmas viták folytak az analóg (pneumatikus és elektronikus) kontra digitális PID-szabályozásról, ami egyeseket arra késztetett, hogy túl sokáig várjanak a digitálisra való átállással. A meglévő eszközök finomítása, amikor az ipar fordulóponton van, rejtett költségcsapdát jelenthet, és a meglévő gyártósorok nem lesznek versenyképesek.
Henry Ford tervezési és gyártási módszere az ipar 4.0 előtti ipari átalakulás egyik mérföldköve. Az új terméktervezés, az anyagok és a gyártási folyamatok forradalmian holisztikus megközelítésével Ford a T-modell gyártásával képessé tette a vállalatot arra, hogy uralja a világ autópiacát. A Toyota az 1990-es években megismételte ezt a mintát, és olyan technológiákat és módszereket használt fel, amelyek miatt más autógyárak jelentős piaci részesedést és munkahelyeket veszítettek.
Sok vállalat, amikor arról számol be, hogy digitális átalakulást hajt végre, olyan alkalmazásokat ír le, amelyek értékes többletfejlesztések, de nem átalakító jellegűek. Az inkrementális folyamatos fejlesztések értékes beruházások lehetnek, amelyek evolúciós és szervezeti szempontból kényelmesek, mert a meglévő folyamatokat fejlesztik. Ezeket azonban nem szabad összekeverni az átalakító beruházásokkal. A jelentős technológiai változások idején, amikor a versenytársak jelentős versenyelőny megszerzése érdekében átalakulnak, ezeknek a beruházásoknak csak marginális hatása lehet a meglévő műveletek javítására.
Ha egy gyártó nem alakítja át a termelést, az rendkívül veszélyes lehet egy vállalat jövőjére nézve, és üzlet- és munkahelyek elvesztéséhez vezethet.
A gyártás digitális átalakítása az alapvető folyamatok újragondolását igényli. Ez olyan radikális változásokhoz vezethet, amelyek jelentős, környezettudatos fejlesztéseket hoznak, amelyekkel versenyképesség és fenntarthatóság érhető el.
