Az a vállalkozás, amely előzetesen befektet egy kis időt, hogy megteremtse a sikerhez szükséges keretet és meghatározza a célokat, könnyebben javíthat a hatékonyságán, érhet el megtakarításokat és átalakulást a mesterséges intelligencia segítségével.
Mint minden olyan új átalakító erejű technológia szépen csillog a cégvezetők számára, amely az üzleti tevékenység racionalizálását ígéri. A mesterséges intelligenciára (AI) ez különösen igaz volt 2020-ban. Egy nemrégiben készült felmérés szerint a vállalkozások 43 százaléka világszerte felgyorsította AI-kezdeményezéseit a pandémiára válaszul. Azonban sok vállalkozás elsiette a mesterséges intelligencia integrálását, és nem állt meg, hogy feltegye a kérdéseket: mit, hogyan és miért?
Az AI varázslatosnak tűnhet, de nem varázslat - írja az Inc. magazin. A rossz algoritmusok rossz eredményeket hoznak. Bár a befektetés és a kísérletezés rendkívül fontos, a legnagyobb és leggyakoribb stratégiai hiba, amit a vállalatok elkövetnek az AI felfedezésekor, hogy nem határozzák meg a technológia egyértelmű, számszerűsíthető mérőszámokkal alátámasztott felhasználási eseteit és kívánt eredményeit.
A mesterséges intelligencia emberközpontú megközelítése azzal kezdődik, hogy ki az, aki a technológiát használni fogja, hogyan fogja használni, és egyáltalán miért van szükség az AI-ra. Ezért kritikusan át kell gondolni, hogy milyen problémákkal kell szembenéznie a vállalatnak, ezeket a kihívásokat úgy kell megfogalmazni, hogy az AI potenciálisan használható legyen, majd meghatározni és finomítani az üzleti célok szempontjából kritikus fontosságú felhasználási eseteket.
Az AI bevezetéséhez érdemes alkalmazni a következő megközelítést.
1. A szándék meghatározása
Sok vállalatnak nincs igazán világos elképzelése arról, hogy a "hatékonyság" homályos fogalmán túl mit remél az AI-tól. Ezért fontos, hogy pontosítani kell a szándékot, mégpedig úgy, hogy némi időt kapjon a meglévő üzleti stratégián belül létező, célzott AI üzleti lehetőségek feltárása. A cél lehet például a dolgozók biztonságának megőrzése, vagy az ügyfelek elégedettségétnek fokozása. Mindenképpen érdemes olyan világos szándékkal kezdeni, amely valamilyen alapvető üzleti célon alapul.
2. Azonosítás
Miután sikerült meghatározni a mesterséges intelligencia bevezetésével kapcsolatos átfogó célt, már meg ehet határozni a felhasználók által igényelt és végül az infrastruktúrájába integrálandó felhasználási eseteket és a mesterséges intelligencia megoldások típusait. Az AI számos területen rohamosan fejlődik, a számítógépes látástól kezdve, egészen a chatbotokban és a virtuális asszisztensekben található nyelvfeldolgozó mesterséges intelligenciáig. Az a kérdés, hogy milyen módon tudják ezek az alkalmazások előmozdítani a felvázolt szándékokat?
3. Értékelés
Az értékelési szakasz magában foglalja annak kitalálását, hogy milyen adatokra van szükség az azonosított felhasználási esetek eredményessé tételéhez. A különböző típusú csapatok különböző prioritásokra és különböző számsorozatokra összpontosítanak, ami azt jelenti, hogy a legtöbb iparági adat bizonyos fokig dobozba zárt. Ahhoz, hogy sikeres felhasználási esetek szülessenek az AI segítségével, szavatolni kell, hogy a mesterséges intelligenciát pontos, tiszta adatokkal táplálják, amelyek az egész szervezetből származnak.
4. Tervezés
A tervezési gondolkodás megközelítésének utolsó lépése, hogy a konkrét cselekvések meghatározására összpontosítunk a szándéknyilatkozatok felhasználásával, amelyek a technikai megvalósításhoz útmutatóként szolgálnak. A cél az ügyfelek segítése abban, hogy az AI-t az üzleti folyamaton keresztül működőképessé tegyék, és minden megoldást összekapcsoljanak a meghatározott AI-stratégiával.
Kritikus fontosságú, hogy a megvalósítási stratégiának figyelembe kell vennie a felhasználói bizalmat. Azaz, hogyan fognak reagálni az ügyfelek vagy fogyasztók arra, hogy a szervezet ilyen módon használja az adatokat? Honnan tudhatják a fogyasztók és a nyilvánosság, hogy a mesterséges intelligencia megvalósítása elmagyarázható és megbízható?
A sikeres AI-stratégia megtervezése arról is szól, hogy kinek van beleszólása. Fontos, hogy a vállalkozások a folyamat minden egyes szakaszába bevonják a különböző hangokat és a megfelelő érdekelt feleket.
A stratégiát meghatározó üléseken részt vehetnek az üzleti felsővezetők, akik meghatározzák a szándékot, meghatározzák az információtípusokat, üzleti hipotéziseket alkotnak, azonosítják a felhasználási eseteket, és beépítik a vállalati etikát a stratégiába. A technikai ülésekre meghívják az adattudósokat, tervezőket és fejlesztőket, hogy találkozzanak, és a stratégiai ülésen meghatározott szándékokat részletes stratégiává alakítsák át, meghatározzák a felhasználási eseteket, értékeljék az adatokat és megtervezzék a végrehajtást. Minden egyes gyakorlat során vizuális történetmesélés, képek és grafikák segíthetnek abban, hogy bár különböző területekről érkeznek, minden résztvevőnek lehetősége legyen ugyanazon a nyelven beszélni.
A leggyakoribb tanulság azonban az, hogy a vállalkozások túl gyakran úgy gondolják, már minden adatuk megvan bármilyen mesterséges intelligencia-modell futtatásához. De a valóságban ez ritkán vagy sohasem következik be. Az AI azonban e nehézségektől függetlenül át fogja alakítani az üzleti gyakorlatot, amire már ma is számos példát és tapasztalatot találunk.
