Az információkat azonban meg is kell védeni az illetéktelenektől, hiszen 2014 óta a hatszorosára nőtt az autóipari szereplők ellen intézett kibertámadások száma. A Micro Focus szakértői szerint az adatmaszkolás jelenti a legjobb megoldást ezen a területen, mivel a módszer úgy óvja meg az információkat, hogy továbbra is lehetővé teszi az adatok elemzését.
Az autógyártók az egyre okosabb járműveknek köszönhetően óriási mennyiségű adattal gazdálkodhatnak, ezek a közlekedési eszközök ugyanis rengeteg különféle információt gyűjtenek és generálnak, a szenzorok által érzékelt körülményektől kezdve a tartózkodási helyeken és gyakori útvonalakon át egészen a sofőrök vezetési szokásaiig. A megfelelő, prediktív analitikával feldolgozva ezek az adatok értékes információval szolgálhatnak több különféle területen.
Az internethez csatlakoztatott autók például már képesek jelentéseket készíteni saját műszaki állapotukról, így előre tudják jelezni az esetleges meghibásodásokat és karbantartási igényeket, ezáltal nagyobb biztonságot garantálhatnak utasaik számára. A vezetési szokások vizsgálata abban is segítheti az autógyárakat, hogy kényelmesebb és biztonságosabb termékeket kínáljanak a vásárlóknak, továbbá az önvezető autók fejlesztéséhez és "tanításához" is hasznos alapanyagot biztosítanak ezek a kutatások. Emellett a szenzorok által összesített adatokat a gyártók értékesíthetik a közlekedéssel foglalkozó szervezetek számára, ezzel is segítve többek között az úthálózatok tervezesét és karbantartását.
Lehetőség és veszély egyben
Az okosfunkciókkal felszerelt, internetkapcsolattal rendelkező autók a fogyasztói IoT egyik legfontosabb és leggyorsabban növekvő szegmensét képezik, és várhatóan komoly értéket generálnak a közeljövőben a felhasználók, a vállalatok és teljes iparágak számára. Becslések szerint az autóipari IoT értéke 2022-re megközelíti a 83 milliárd dollárt.
Az adatok biztonságának és bizalmasságának fenntartása azonban komoly kihívás elé állítja az érintett cégeket. A legfrissebb számok alapján a járműipari szereplők ellen intézett kibertámadások száma körülbelül a hatszorosára nőtt a 2014 és 2018 közötti időszakban. Ezek az incidensek a szektor minden szereplőjét érintik a gyártóktól és beszállítóiktól kezdve a flottaüzemeltetőkön és autókölcsönzőkön keresztül egészen a biztosítókig.
Az autógyártóknak ráadásul hatalmas mennyiségű adat védelméről kell gondoskodniuk: egy, az internethez csatlakoztatott autó óránként 25 gigabájtnyi adatot dolgoz fel, és 2018 harmadik negyedévében csak az USA-ban, egy telekommunikációs szolgáltató hálózatán már 24 millió ilyen jármű folytatott kommunikációt. Ha ezeket az adatokat ellopják vagy kiszivárogtatják, az komoly károkkal és akár bírságokkal is járhat az egyre szigorúbban szabályozott környezetben. A terület informatikai szakembereinek ezért egyszerre kell garantálniuk az adatok minél gyorsabb és hatékonyabb felhasználását, illetve azok biztonságos, valamint a GDPR-nak és hasonló előírásoknak megfelelő kezelését.
Maszkolás: a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad
A Micro Focus szakértői szerint az jelenti a legnagyobb biztonságot, ha az adatokból még azelőtt eltávolítják az érzékeny részeket, mielőtt azok bekerülnének az analitikai platformokra. Hatékony módszer erre például az adatmaszkolás, amely során az információk egy részét véletlenszerű karakterekre cserélik ki. Ennek az az előnye, hogy az adatok formátuma megmarad, így különféle elemzések és statisztikák készítésére továbbra is alkalmasak maradnak.
A Micro Focus Voltage Hyper Format-Preserving Encrpytion megoldása pontosan ezt teszi lehetővé a formátummegőrző titkosítással, ezért számos különféle iparágban alkalmazzák az érzékeny információk védelmére. Többek között egy nagy autógyártó vállalat is ezt az eszközt használja arra, hogy megóvja az okosjárművek információit, például a kocsik szenzorai által gyűjtött adatokat, a járművek azonosítószámait és a geolokációs információkat.
A megoldással csak a személyes adatokat, illetve a járművekre vonatkozó egyedi információkat maszkolják, így a gyártó szakemberei továbbra is felhasználhatják az információhalmazt különféle elemzési célokra. A mérnökök például képesek a segítségükkel azonosítani a potenciális problémákat az egyes járműcsoportokban, míg az adattudósok akár több ezer különféle jelentést készíthetnek belső kutatási célokra ezek alapján az adatok alapján. Információban pedig nincs hiány: a vállalat becslései szerint az általuk kezelt (és őrzött) adatok mennyisége rövidesen eléri a 20 petabájtot is. A formátummegőrző titkosítás használatával a vállalatok a legfontosabb előírásoknak, köztük a GDPR-nak is eleget tesznek, hiszen a maszkolt adatok nem alkalmasak személyes azonosításra. Ha pedig esetleg ellopnák az adatokat, értéktelenné válnának a támadók kezében a titkosított formában.