MySQL – a legnépszerűbb nyílt forráskódú adatbázis-kezelő rendszer

A MySQL egy általános célú, többfelhasználós, SQL-alapú relációs adatbázis-kezelő rendszer, mely az adatokat kétdimenziós táblák formájában tárolja. A MySQL története – melyet mindmáig igazi sikertörténetként tarthatunk számon – egészen 1979-ig vezethető vissza, amikor Michael „Monty” Widenius kifejlesztett egy adatbázis-kezelőt UNIREG néven a svéd TcX vállalat számára. Ez azonban nem rendelkezett SQL interfésszel, ezért az 1990-es évek közepére korszerűtlenné vált és a cég elkezdett különböző alternatívákat keresni. Ilyen volt az mSQL (vagy Mini SQL) nevű, kliens/szerver felépítésű rendszer, mely jól töltötte ki azt a rést, amely az asz-tali számítógépeken népszerű Microsoft Access, illetve a nagy erejű, vállalati szintű relációs rendsze-rek, pl. Oracle vagy IBM DB2 között húzódott. Az mSQL sem felelt meg azonban a TcX számára, ezért Widenius egy új, saját rendszer kifejlesztése mellett döntött. A fejlesztés 1996 májusában fejeződött be. Az elkészült termék lett az első verziója annak, amit ma MySQL néven ismerünk. (Az elnevezés eredete iránt érdeklődőknek némi támpontot nyújthat az, hogy Michael Widenius lányának neve - My.) 1995-ben Widenius két társával együtt megalapította Uppsalában a MySQL AB részvénytársaságot (az AB a svéd Aktiebolag rövidítése, a magyar Rt.-nek felel meg). A MySQL AB-t tekintik manapság az ún. „második generációs” nyílt forráskódú cégek egyik első reprezentánsának. Mind az első, mind a második generációs nyílt forráskódú vállalatok bevétele a támogatás értékesítéséből, konzultációs szolgáltatásokból és térítéses oktatásokból, minősítések kibocsátásából tevődik össze. Ami a máso-dik generációs társaságokat megkülönbözteti az első generációs nyílt forráskódú üzleti modelltől, az a kettős licencelés. A MySQL esetében a kettős licencelés lényege, hogy az adatbázis szerver kétféle módon áll rendel-kezésre: Community (közösségi) Server és Enterprise (vállalati) Server változatban. A közösségi vál-tozat forráskódját (természetesen bináris, futtatható változatát szintén) bárki letöltheti, ingyen hasz-nálhatja, sőt szükség esetén akár módosíthatja is a GPL (GNU General Public Licence) szabályai szerint. Ugyanakkor a rendszer üzemeltetéséhez és karbantartásához nem jár a szoftver tulajdono-sának támogatása, e téren a felhasználó magára van utalva. Az újabb verziók megjelenése nincs előre ütemezve. Előfordulhat, hogy két teljes (bináris és forráskód alapú) kibocsátás között, egyes verziók csak forráskód alakban állnak rendelkezésre. Azok a vállalatok illetve magánszemélyek, akik magasabb szintű támogatást igényelnek, előfizethetnek a vállalati szerverre. Az előfizetési díj ellené-ben (mely azonban e változat esetében is jóval alacsonyabb, mint az ismert kereskedelmi célú alter-natívák licenc- és karbantartási díja) rendszeres frissítés, hibajavítás és konzultációs szolgáltatás jár a MySQL mérnökei részéről. Az előfizető havonta kap frissítéseket (update) és negyedévenként ki-egészítő csomagokat (service pack). A két változat között csak a kibocsátás stratégiája és a szolgál-tatások mennyisége eltérő. Mindkét változat, azonos verziószám esetében, ugyanazt a szervert tar-talmazza. A MySQL jelenleg tíz milliót jóval meghaladó telepítéssel rendelkezik. Az alkalmazások spektruma az egyéni kis felhasználóktól a legnagyobb cégekig terjed. Néhány ismertebb felhasználó: NASA, Yahoo, Linux.com, Slashdot.org, Nortel, Ericsson, Alcatel, Nokia, Motorola. Jelen van minden földré-szen - még az Antarktiszon is. E nagy népszerűséget a nyílt forráskódú rendszerekből származó előnyök mellett a MySQL számos más képességével együtt vívhatta csak ki. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak. • A MySQL egy relációs adatbázis-kezelő rendszer. • Több tárolómotorral (storage engine) rendelkezik • Bekapcsolható tárolómotor architectúrájú (Pluggable Storage Engine architecture. • Használata olcsó. • Kliens/szerver architektúrával rendelkezik. • Programozhatósága sokrétű. • Kapcsolhatósága (connectivity) jó. • Biztonsága erős. • Hordozhatósága kiváló. • Nagy sebességű. • Skálázhatósága kiváló. • Használata egyszerű és könnyen elsajátítható. • A MySQL rendkívül széles körű elterjedtségének nyomós oka lehet az is, hogy a teljesen nyílt forráskódú LAMP (Linux operációs rendszer – Apache webkiszolgáló –MySQL adatbázis – PHP/Perl/Python programozási nyelvek) összeállítás részeként költséghatékony és egyszerű-en beállítható megoldást ad dinamikus webhelyek szolgáltatására. Kiváló tulajdonságai ellenére természetesen a MySQL sem minden adatbázis-kezelők legjobbika. Mint bármely más szoftvertermék, a MySQL sem adhat megoldást az összes elképzelhető problémá-ra. Nem mindegyik általa felajánlott táblatípus támogatja pl. a sor szintű zárolást (ez az egyidejű tranzakciók kezelése szempontjából fontos), vagy a működés közbeni, ún. forró biztonsági másolatok (hot backup) készítését. Nem támogatja az egyéni adattípusokat (user defined data type). A geográfi-ai adattípusok (GIS) kezelésére viszonylag kevés függvényt vezetett be – eddig -, ill. más rendsze-reknél kisebb mértékben támogatja az XML dokumentumok kezelését. A MySQL telepítése és fejlesztése kétségkívül a UNIX/Linux platformokon a legelterjedtebb. Az utób-bi években azonban a Windos alatti telepítések száma is rohamos növekedést mutat. 2008 januárjában a Sun felvásárolta 800 millió dollárért a MySQL AB-t. 2010 január 27-én a Sun-t felvásárolta az Oracle Corporation, így a MySQL is Oracle tulajdonba került. A Sun a Java programozási nyelv tulajdonosaként igen nagy tapasztalattal bírt a nyílt forráskódú szoftverek világában, viszont nem rendelkezett saját adatbázis-kezelő rendszerrel. Ezért teljes mell-szélességgel gondozta és fejlesztette tovább a MySQL-t. Komoly versenytársként volt képes fellépni főleg a webes szolgáltatások világában valamint a kis és közepes vállalatok esetében az olyan nagy és ismert kereskedelmi célú adatbázis-kezelők gyártóival szemben is, mint pl. az Oracle. Az Oracle nyilatkozatban biztosította a MySQL felhasználók közösségét, hogy a továbbiakban is fejleszteni fogja a terméket a nyílt forráskód szellemében. Némelyeket azonban, mint pl. magát Michael Wideniust aggodalommal tölt el, hogy az Oracle-nek tulajdonképpen egy eddigi komoly versenytársát kellene a jövőben keblén melengetnie. Hogy kinek lesz igaza - eldől a gyakorlatban. A legfrissebb információk azonban biztatóak. Ez év április 12-15 között tartották az „O'Reilly MySQL Conference & Expo 2010” konferenciát, ahol az Oracle újra nyomatékosan biztosított mindenkit a MySQL iránti elkötelezettségéről. „Meg akarjuk tartani a MySQL erősségeit minden olyan területen, ahol most is erős” – jelentette ki az Oracle szoftver architektúrákért felelős vezetője. Folyamatosan tovább kívánják fejleszteni nem csak a fizetős, hanem az ingyenes közösségi változatot is. Hamaro-san megjelenik a MySQL 5.5 béta változata, mely 200 %-al lesz gyorsabb az olvasási, és 364 %-al lesz gyorsabb az írási műveletek esetében. A MySQL Workbench kliens oldali kezelői felület újabb kiadása is készül, amely a korábbinál fejlettebb SQL szerkesztőt, adminisztrátori és adatmodellező eszközöket fog tartalmazni. A MySQL Cluster 7.1 pedig a konferencia ideje alatt jelent meg, az eddi-ginél jobb üzemeltetési, hatékonysági és rendelkezésre állási paraméterekkel. A teljes cikk a Controlling Portálon olvasható: http://www.controllingportal.hu/?doc=tk_t&t=16&d=863