Kezdjük elveszíteni szem elől, hogy valójában mire való az ESG?

A környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontok hasznosságáról folyó közelmúltbeli viták nyomán néhány szervezet arra a következtetésre jutott, hogy lassít a tempón, és nem siet beépíteni működési és jelentéskészítési modelljeibe az ESG-alapelveket.

Az Egyesült Államokban a SEC 2023 októberére halasztotta az ESG-jelentésekre vonatkozó jogszabály közzétételének határidejét. Az ESG-tudatos gondolkodás és gyakorlat bástyájának tartott Európában is az elbizonytalanodás jelei mutatkoznak. A FIR (Forum pour l'Investissement Responsible) jelentése szerint a vezetőség által támogatott éghajlatváltozás-kezelési javaslatok száma a 2022-es 48-ról idénre 23-ra csökkent.

Ez is jelzi, hogy a jelenleg zajló viták elbizonytalanítják az érintetteket az ESG célját illetően.

Mire is jó tehát az ESG?

Az ESG nem a szervezetek stratégiái felett kívánja átvenni az uralmat - ahogyan azt egyesek tudni vélik - azzal a céllal, hogy nem megfelelő és improduktív csatornákba terelje őket. Sokkal inkább olyan keretrendszer, amelynek segítségével a szervezetek beszámolnak az érintetteknek az üzleti stratégiájuk teljesítményéről.

Az ESG-jelentések befolyásolják, mit csinálnak és azt is, hogy hogyan. De csak olyan mértékben, amennyire az ESG-kötelezettségvállalások törvényben előírt kötelezettégek, vagy amennyire elengedhetetlenek a munkavállalók és az ügyfelek folyamatos elkötelezettségének biztosításához. Más szóval egyre inkább az ESG alapozza meg a szervezetek működését.

A szervezetek nyilvánvalóan nem engedhetik meg magunknak, hogy hátradőljenek, és ne vegyenek tudomást ezekről a kérdésekről. Az ESG jogszabályi keretrendszere a világon mindenütt folyamatosan változik. A szabályzóhatóságok és az érintettek egyre nagyobb átláthatóságot és elszámoltathatóságot követelnek meg a szervezetektől működésük hatásait illetően.

Az ESG bevezetése és az ESG-jelentések rendszere messze van a tökéletestől. A kritikusok a jelentések szubjektív értékelését kifogásolják. A vállalatokra azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik az új szabályok és szabványok betartását illetően. Ilyen például az EU vállalati fenntarthatósági jelentésekről szóló irányelve (CSRD), a SEC klímajelentésekre vonatkozó szabályai, valamint különféle emberi jogi és átvilágítási (due diligence) jogszabályok.

A munkavállalók és az ügyfelek is egyre inkább a társadalomra és a környezetre pozitív hatást gyakorló szervezeteket keresik, olyanokat, amelyekkel közös értékeket vallanak. Az ESG-jelentéskészítéssel a vállalatok bizonyíthatják elkötelezettségüket a fenntarthatóság, az etikus működés és a társadalmi felelősségvállalás iránt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ösztönzik munkavállalóik és ügyfeleik körében a bizalom, a hűség és büszkeség kultúrájának megteremtését. Az ESG-jelentések révén a szervezetek vonzzák és meg is tarthatják a tehetséges munkatársakat, erősíthetik az innovációt, növelhetik produktivitásukat, javíthatják az ügyfélelégedettség és -hűséget.

Ebből a szempontból az ESG sokkal inkább a stratégiamegvalósítás irányítását és biztosítékát jelenti az érintettek felé, mint magát a stratégiát.

Hol tart a Fujitsu az ESG terén?

A Fujitsu Group az ESG értékei iránt maradéktalanul elkötelezett szervezetek iskolapéldája. Célja, hogy "fenntarthatóbb hellyé tegye a világot". A Fujitsu szerepel a Dow Jones fenntarthatósági indexében (DJSI), amely a világ társadalmi felelősségvállalás terén élenjáró befektetőit rangsoroló vezető indexe. A vállalat a CDP klímaváltozási és vízbiztonsági listáján (A List[i]) is fenn van, és a legmagasabb "A" besorolást kapta a CDP beszállítói elkötelezettséget (Supplier Engagement Rating, SER) vizsgáló hivatalos értékelésében.

"Materiality" pozíciónk a "kettős fontosság" elvére épül. Ennek lényege, hogy a szervezetek, a környezet és a társadalom kölcsönösen hatnak egymásra. Hat területen 18 olyan témát határoztunk meg, amelyekkel hozzájárulunk a globális kihívások megoldásához, és értéket teremtünk ügyfeleink és a társadalom számára. Ezek a témák a Fujitsu által kitűzött célokat fedik le: pl. nettó pozitív eredmények elérését a környezetvédelem, a digitális társadalom és az emberek jólléte szempontjából. A "nettó pozitív" eredmények révén úgy működhetünk, hogy a globális kihívásokra reagálva, és az érintettek számára értéket teremtve, többet adjunk a társadalomnak, a környezetnek és a gazdaságnak, mint amennyit elveszünk tőlük.

A Fujitsu "Materiality" filozófiája az ellenőrizhető ESG-jelentéskészítést is megerősíti, összhangban az olyan nemzetközi szabványokkal és keretrendszerekkel, mint a GRI, az SASB, a TCFD és az UNGC-alapelvek. A Fujitsu Integrated Report and Sustainability Data Book című jelentésében teszi közzé ESG teljesítményét és kezdeményezéseit.

Gyakorlati megvalósítás

Hogyan ültetjük át ezt a (bevallottan komplex) keresztrendszert a gyakorlatba? A következő példák bemutatják, mennyire nehéz számszerűsíteni és összehasonlítani egymással a kezdeményezéseket.

Nemrég partnerkapcsolatra léptünk a Mizuho Bankkal, hogy együtt szolgáltatásokat dolgozzunk ki vállalati ügyfeleknek az ESG-vel és a fenntarthatósági fejlődési célokkal (SDG) kapcsolatos adatok, azon belül az üvegházgáz-kibocsátásra vonatkozó adatok kezeléséhez. Az új megoldás lehetővé teszi majd az ESG-adatok, azon belül az energiafogyasztás, a hulladékgazdálkodás, a munkabiztonság és a vállalati társadalmi szerepvállalási (CSR) tevékenységek menedzselését.

Májusban pedig bejelentettük a Fujitsu MI-alapú ok-okozati feltáró technológiájának tesztelését. Ennek a projektnek a keretében a Kiotói Egyetemmel és a Chordia Therapeutics nevű vállalattal közösen dolgozunk az új rákgyógyszerek biomarkereinek felfedezésén. Az, hogy a Fujitsu a mesterséges intelligencia alkalmazásával igyekszik továbbfejleszteni a rákkutatást, több szempontból is összhangban van ESG-vállalásainkkal. Ez a kezdeményezés egyrészt jól érzékelteti, hogyan járul hozzá a Fujitsu a globális kihívások legyőzéséhez, és miként teremt értéket a társadalom számára, elsősorban az emberek jóllétének javítása terén. Másodsorban szemlélteti, hogyan alkalmazza innovációin és vezető szerepén keresztül a fejlett technológiát a rákgyógyászati célú génterápia hatékonyságának és eredményességének növelésére. Harmadsorban pedig azt is bemutatja, hogyan folytat a Fujitsu partneri együttműködést a különféle érintettekkel (egészségügyi intézményekkel, kutatóintézetekkel és ügyfelekkel) a daganatos betegek eredményesebb gyógyítása érdekében. Jó példa arra is, miként valósítja meg a vállalat ESG-jövőképét, melynek értelmében: "az érintettekkel folytatott közös munka, a co-creation keretei között munkálkodik a virágzó, fenntartható jövő megteremtésén".

Konténerek és mesterséges intelligencia

Amint ezek a példák is mutatják, az ESG-alapelvek iránti elkötelezettség nem áll messze a kereskedelmi IT-szolgáltatóvállalat napi üzleti működésétől. Épp ellenkezőleg. A Fujitsu fenti alapelvek iránti elkötelezettsége új üzleti partnerkapcsolatok és bevételszerzési lehetőségek létrejöttéhez vezet.

Mindebből látszik, hogy nem érdemes túl sok időt vesztegetni az "ESG" betűszó szemantikai értelmezésére. Elegendő, ha a magánszektorbeli szervezetek - kicsit hátrébb lépve - felteszik maguknak a kérdést: "Mi is a működésünk célja?".

Egy szervezet működése számos érintett félre hatást gyakorol. Mindenekelőtt a munkatársakra, hiszen rajtuk múlik a működőképessége. Aztán ott van a tágabb társadalom és bolygónk, amelyeket stratégiai B2B-partnereinken és ügyfeleiken, az ő ügyfeleiken és a társadalmi szereplőkön keresztül szolgál. És akkor meg nem említettük a szállítókkal és a szállítók szállítóival szembeni felelősséget.

A vállalatoknak általában befektetőik is vannak. Az ESG-jelentések rendkívül fontosak a befektetők számára, hiszen ezek bizonyítják az átlátható jelentéstételi keretrendszer meglétét. Az ESG-t megalapozó jogszabályi keretek és szabványok szintén bizonyosságot adnak a szervezet elkötelezettségéről, kockázatenyhítési és -megszüntetési törekvéseiről.

Ugyanakkor meggyőződésem, hogy nem az ESG határozza meg a szervezet viselkedését. A céltudatos szervezet alapvető üzleti tevékenysége a fenntartható érték teremtését és a fenntartható növekedést szolgálja. Ezért annyira fontos a "nettó pozitív" fogalma, amely kézzelfoghatóbbá teszi a fenntarthatóságot, ösztönözve a szervezetet arra, hogy többet adjon a társadalomnak, mint amennyit elvesz tőle.

Manapság, amikor az üzleti világ egyes területein ez a kifejezés egyre inkább átpolitizálódik, ne feledkezzünk meg az ESG tényleges értelméről.

[i] A CDP nemzetközi nonprofit szervezet összesen több mint 96 ezer milliárd dollár értékű eszközt kezelő intézményi befektetőhálózatot képvisel. A CDP világszerte mintegy 5000 vállalat környezetvédelmi tevékenységét értékeli, és közülük a legmagasabb pontszámot elérőket veszi fel az "A listára".