A téma (Útban a fenntartható világ felé: hogyan formálja a technológia a jobb jövőt) alkalmat adott annak megvitatására, hogyan segíthet a technológiai innováció megoldani olyan komplex problémákat, mint a klímaváltozás, a természeti katasztrófák, a társadalom kihívásai (pl. az egyenlőtlenségek és az elöregedés) és a világjárvány. Az eseményen bemutatták a Fujitsu kutatás-fejlesztési részlegének élvonalbeli technológiáit, a tudományos élet, a kormányzat, az egészségügy és az IT-ágazat szakértői pedig panelbeszélgetéseken vázolták fel a különböző technológiai területek, köztük a számítástechnika, az MI, az adatkezelés és a társadalom jövőjét és ránk váró kihívásokat.
Beszámolónk (amelynek első része itt olvasható) 2. része a panelbeszélgetésekről szól.
Digitálisiker-technológia a társadalmi környezetek továbbfejlesztéséhez
A nyitóelőadásokat két panelbeszélgetés követte Európában és Észak-Amerikában. Az 1. és a 2. panel témái mindkét helyen a következők voltak: "Úton a bizalomra épülő társadalom felé: a digitális tevékenységek összehangolása a pozitív társadalmi hatás eléréséhez" és "A jövő egészséges életmódját támogató technológiák".
Európában a közlekedési ágazatban folytatott adatmegosztás volt az 1. panel fő témája. A résztvevők elmondták, hogy az adatmegosztás a légi, a vasúti és a közúti közlekedésben is javítja a működést, az ügyfélélményt és a fenntarthatóságot, de elég lassú a fejlődés. Ez azért van így, mert a kereskedelmi adatokat egymástól elszigetelten tárolják, a szabványosítás nem teljes. Ráadásul az adatmegosztást etikai és biztonsági problémák is nehezítik.
Több kísérleti projekt is zajlik ezen a területen. Mark Enzer, a Mott McDonald technológiai vezérigazgató-helyettese, és az egyesült királyságbeli National Digital Twin Program (NDTp) vezetője elmondta, hogy az NDTp keretében kidolgoztak egy demómegoldást, amellyel kézzelfoghatóbbá próbálják tenni az adatmegosztás elméletét. Ez a Climate Resilience Demonstrator (CReDO), amely az energiaipar, a vízellátás és a távközlés működését szimulálva segít megérteni, mennyire képes ellenállni az infrastruktúra a klímaváltozásnak.
Münchenben a mikromobilitás mintáit próbálják jobban megérteni, amelynek a segítségével jelentősen csökkenthető lenne a CO2-kibocsátás. Uwe Jasnoch, a Hexagon üzletfejlesztési alelnöke egy a Fujitsuval közösen fejlesztett monitorozó és szimulációs eszközt mutatott be. A rendszer a járművek és az utak mellett a levegőben lévő porszemcsék városon belüli mozgását is képes vizuálisan megjeleníteni.
Thomas Deloison, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) mobilitásért felelős igazgatója elmondta, hogy az adatmegosztás támogatja a digitális és fizikai csatlakozást és segíti a szabályalkotást, de ehhez az érintetteknek le kell bontaniuk az adatokat elválasztó falakat, és a közös jövőképet szem előtt tartva együtt kell működniük.
Az európai 2. panel a digitális egészségügy realitásával és kihívásaival foglalkozott. Finnországban több minisztérium bevonásával kidolgozott szabályok ösztönzik az egészségügyi ellátás digitalizálását. Jukka Lahesmaa, a szociális és egészségügyi minisztérium titkárságának vezető tanácsadója elmondta, hogy a tapasztalatok tanúsága szerint a digitális egészségügy kiterjesztéséhez olyan ERP-platformra van szükség, amely a szociális szolgálatok és az egészségügy adatait egyaránt kezeli, és olyan területekre is kiterjed, mint a betegek önmonitorozása és a különböző egészségügyi szakemberek munkája.
A skót kormány a mentális egészségügy területén használja a digitális technológiát. Chris Wright, digitális egészségügyi tanácsadó elmondta, hogy itt az adatok jelentésének mélyebb megértésére van szükség, becsatornázva őket a kiváló hagyományos klinikai ellátásba. A világjárvány idején a beutalók egyharmadát digitálisan küldték ki (ez a korábbinál nagyobb arány), a hozzáférési pontokat viszont továbbra is diverzifikálni kellett. Wright azt is hangsúlyozta, hogy holisztikus szemléletet követve, a társadalmi-gazdasági tényezőket is figyelembe véve kell azonosítani a sürgős segítséget igénylő betegeket.
Akihiro Inomata, a Fujitsu Research kutatási vezetője szerint fontos, hogy az egészségügyi ellátás minden folyamatát lefedjék, a megelőzést is ideértve. Ezt a folyamatot matematikai optimalizációs technológia segíti. A sikerhez az érintettek, vagyis az egészségügyi intézmények, a helyi önkormányzatok, a régiók és a háztartások csatlakozására és közreműködésére van szükség.
A technológia optimalizálása a felhasználók érdekében
Az 1. észak-amerikai panel fő témája a digitális ikrek jelenlegi helyzete és a kapcsolódó kihívások voltak. Közismert például, hogy a McLaren létrehozta a Forma-1-es autóversenyzés digitális ikrét a versenyautók teljesítményének szimulációra és valós idejű monitorozásra épülő javításához. Azonban még az ipar világában sem sikerült széles körben és magas szinten alkalmazni a digitális ikrek technológiáját.
Peter Bauer, a középtávú időjárás-előrejelzések készítésével foglalkozó ECMWF (European Center for Medium-Range Weather Forecasts) igazgatója elmondta, hogy a központ jelentős előrehaladást ért el a globális rendszerek szimulálása terén, és digitális shadowing technológia segítségével készíti el előrejelzéseit. Ugyanakkor a digitális ikreket még nem sikerült teljes mértékben alkalmaznia működése során. Kiemelte, hogy az olyan nemlineáris jelenségek, mint az időjárás, jelentősen eltérnek például a rövid visszacsatolási ciklusú versenyautóktól. A geomérnöki munka (geoengineering) fejlődésével felmerül a lehetősége annak is, hogy digitális ikreket vessenek be a katasztrófák megelőzésére. Ám Bauer arra figyelmeztetett, hogy egyes szimulált megoldások a való életben alkalmazva visszafordíthatatlanok lehetnek, és a tudósodnak mindig számolniuk kell a bizonytalansággal.
Jeni László, a Carnegie Mellon University emberi viselkedést modellező kutatója elmondta, hogy a különböző okostelefonos érzékelőktől gyűjtött adatok segítségével közel valós időben lehet segítséget nyújtani a mentális problémákkal küzdő emberek számára. Azokban az esetekben, amikor az öngyilkosság 20-30 percen belül bekövetkezhet, ezeknek az adatoknak a digitális ikerrel való összevetése sikeres beavatkozáshoz vezethet.
A Verizon technológiai stratégiáért és hálózati felhőért felelős alelnöke, Srini Kalapara arról beszélt, hogy a digitális ikrek szemléletének teljes körű alkalmazásához milyen sokféle technikára van szükség. Ki kell építeni például egy mindenre kiterjedő, nagy sebességű kommunikációs környezetet. Meg kell határozni, mennyi és milyen típusú érzékelőt kell telepíteni a fizikai világban, és hol fog történni az adatfeldolgozás. Ilyen és ehhez hasonló megközelítésekkel biztosítható az elvégzett szimulációk lehető legnagyobb pontossága.
A 2. észak-amerikai panel egyik résztvevője a Johns Hopkins University orvostudományi karának dékánja és a Johns Hopkins Medicine vezérigazgatója, Paul Rothman volt. A járvány idején az egyetem széles körben ismertté vált arról a webhelyről, amelyet a világszerte azonosított fertőzések számának követésére hozott létre. Rothman elmondása szerint a projekt elindítása az egyetem egyik mérnökprofesszora és két végzős hallgatója ötlete volt. A webhely jól mutatta, milyen különleges környezet egy kutatóegyetem orvosi kara, ahol a big data szakértői a kutatóorvosok szoros közelségében dolgoznak.
Az egyetemi kórház az elmúlt két évben több mint 1 millió Covid-tesztet végzett és több mint 10 ezer fekvőbeteget kezelt. Az intézmény precíziós gyógyászati kezdeményezése keretében kidolgozott módszerrel több mint 50 ezer fertőzött járóbeteg esetében jelezték előre, kinél várható a betegség súlyosabbra fordulása, elősegítve a szükséges intenzív ágykapacitás biztosítását.
Az omikron vírusvariáns terjedésével egyéb módon is hasznosították az adatokat. A saját modellek és adatok, valamint a szövetségi és állami kormányzattól kapott adatok ötvözésével az intézmény előre jelezte a kevésbé átoltott területeken várható kritikus állapotú betegek számát, hogy az érintett két állam kórházai fel tudjanak készülni az ellátásukra.
A távgyógyászat is ígéretes alkalmazási terület, ahol prediktív modell segítségével jelzik előre, hogy az adott beteg képes-e kezelni a távgyógyászati technológiát. A modell rávilágít, hogy technológiahasználatot rendkívül emberközpontúvá kell alakítani. A jövőben Rothman elmondása szerint a big data segítségével fogják monitorozni majd az emberek életét a társadalmi-gazdasági tényezők által okozott betegségek megelőzése érdekében, ami hozzájárulhat az egyenlőtlenség problémáinak megoldásához az egészségügyi ellátásban.
A szakember hangsúlyozta, hogy a technológia alkalmazásának "a betegek állapotának javítását" kell szolgálnia. A valóban hasznos technológia fejlesztéséhez ezt a szemléletet kell követni.
A jövőre gondolva
A világjárvány két éve után, a vállalatok, a fejlesztők és a fogyasztók is egyre inkább azt vizsgálják, milyen szerepet játszhat a technológia a problémák gyakorlati megoldásában. A Fujitsu égető problémákra, köztük a fenntarthatóságra, a bizalomra és az emberi egészségre összpontosító eseménye értékes lehetőséget biztosított a résztvevők számára ismereteik bővítésére és a közös gondolkodásra.
Noriko Takiguchi, szabadúszó szerkesztő és újságíró
A Szilícium-völgyben és Japánban dolgozó Noriko Takiguchi újságírói szakterületei: technológia, üzleti élet, politika, nemzetközi kapcsolatok, dizájn, építészet. Sokat foglalkozik a robotikai trendek alakulásával a Szilícium-völgyben és az Egyesült Államok más részein. Robotikai témájú cikkeit saját webhelyén (robonews.net) teszi közzé. Több könyv szerzője: Why is Garbage Not Sorted in Silicon Valley? (President Inc.); The Rem Koolhaas File (TOTO Publishing); Toyo Ito, Architect Japan (Chikumashbo Ltd.) és fordítója: Machine of Loving Grace, John Markoff (Nikkei BP); Bringing Design to Software, Terry Winograd (Pearson Education); Leading Matters, John L. Hennessy (Diamond Inc.). Noriko a japán Sophia Egyetem német tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok szakán szerzett diplomát. 1996 és 1998 között Fulbright ösztöndíjas volt a Stanford Egyetem számítógéptudományi tanszékén.