Az adatok értéke a vállalati mérlegben

Európában a pénzügyi válság és az azt követő szabályozási és compliance kezdeményezések nyomán a vállalatok felismerték a big data és az analitika jelentőségét a rövid és hosszú távú sikereik szempontjából. Ugyanakkor a jelenlegi számviteli módszerek alkalmazása mellett a vállalatoknak nehézséget okoz, hogy valós értéken jelenítsék meg adataikat a mérlegben - mutat rá a londoni Centre for Economics and Business Research (Cebr) gazdasági-üzleti tanácsadó cég, és az üzleti analitikai szoftverek és szolgáltatások vezető szállítójának számító SAS „Az adatok értéke a vállalati mérlegben" című új tanulmánya*. A SAS amszterdami The Premier Business Leadership Series (PBLS) üzleti konferenciáján bemutatott új jelentés azt tárgyalja, hogy az európai vállalatok hogyan tudják felhasználni a big data elemzésével kinyert információkat az ügyfélkapcsolatok javítására, a gyártás korszerűsítésére, és új termékek fejlesztésére. A tanulmány szerint az adatok valós értéken történő nyilvántartása túlmutat a vállalati érdekeken: nemzetgazdasági szempontból is kiemelt fontosságú. A jelenlegi számviteli standardok azonban nem teszik lehetővé az adatokban rejlő érték nyilvántartását, és így az adatokból származtatott lehetőségek ismeretének hiánya hátráltatja a politikai döntéshozatalt. A jelentés szerint mivel az adatok lehetséges jövőbeli gazdasági előnyöket biztosítanak, vállalati eszköznek kellene tekinteni őket. A vállalatok az adatok gyűjtésének, tárolásának és elemzésének költségeit már most is meg tudják határozni, ugyanakkor nem képesek megfelelően számot adni sem az adataik értékéről, sem az adataik felhasználásában és fejlesztésében rejlő lehetőségekről. Graham Brough, a Cebr vezérigazgatója szerint egy olyan előretekintő integrált számviteli keretrendszerre van szükség, amely átfogó képet ad a befektetők számára a vállalatok értékéről, beleértve az adatok értékének meghatározását is. [i]„Az adatok értéke háromféleképpen állapítható meg: a piaci érték vagy az adatgyűjtés költségei alapján, valamint az adatokból származó bevételek szerint olyan esetekben, amikor nem beszélhetünk piacról, és az érték érzékeny a külső verseny- és szabályozói tényezőkre. Azonban ha értékcsökkenésre kerül sor, ennek a három módszernek vannak korlátai, ezért a hagyományos számviteli gyakorlatokon túl olyan rendszereket kell találnunk, amelyek nem csak a pénzügyi és a fizikai tőkét veszik figyelembe, hanem az emberi, társadalmi, kapcsolati és tudástőkét is. Olyan előre mutató riportokra van szükségünk, amelyek a vállalatok jövőbeli kilátásait is számba veszik, és nem csak a múltbeli teljesítményt ismertetik."[/i] - magyarázza Brough. Egy olyan új keretrendszer, amely jobban kifejezi az adatok értékét, erősebb makrogazdasági platformot biztosít majd a politikai döntéshozóknak Európa-szerte. Egy ilyen keretrendszer szükségességét számos más, a big data elemzésében rejlő lehetőségekről szóló európai kutatás is alátámasztja: - Az „Adattőke: a big data-ban rejlő értékek kiaknázása" című tanulmány alapján a big data 2017-re 216 milliárd fonttal (327 milliárd dollárral) és 58.000 munkahely megteremtésével járulhat hozzá az Egyesült Királyság gazdaságához. A Cebr-jelentés szerint a növekedés fő ösztönzői az újonnan alapított kis- és középvállalkozások, az ügyfélintelligencia jobb kihasználásából és az ellátási láncok fejlesztéséből származó hatékonysági előnyök, valamint az új termékek és piacok fejlesztésén keresztül megvalósuló innováció. - Egy idén júniusban megjelent, ír gazdaságról szóló hasonló Cebr-tanulmány rámutatott arra, hogy Írország 27 milliárd euróval (35 milliárd dollárral) és 6.000 mély elemzői munkahellyel bővíthetné a gazdaságát 2017-re, amennyiben teljes mértékben kiaknázná a big data-ban rejlő lehetőségeket. - A Markess International által meginterjúvolt 110 francia vállalat és állami hatósági szerv egyharmada törekszik arra, hogy menedzselje a „nagy adatot" a saját szervezetén belül, különös tekintettel az analitika által feltárt információkra. - A Potsdami Egyetem „Analitika mint versenyképességi tényező" című tanulmánya szerint a német állami szektor döntéshozóinak 90 százaléka érzi úgy, hogy az üzleti adatok stratégiai felhasználása hatással van a szervezetek sikerére. [i] „Gazdasága újraindításához Európának átfogó növekedésre van szüksége, amelyet három pillér tesz lehetővé: a digitális gazdaságon keresztül megvalósuló növekvő foglalkoztatás, a szolgáltató gazdaság kibontakoztatása, valamint a hagyományos gazdaságban megjelenő innováció."[/i] - mutatott rá Mikael Hagstrom, a SAS EMEA illetve ázsiai és csendes-óceáni térségéért felelős ügyvezető alelnöke. [i]„A big data és az analitika jobb felhasználása jelentős értéket teremt, és fontos szerepet játszhat mindhárom pillér megvalósításában. Ezek a pillérek biztosítanák a szükséges forrást Európának ahhoz, hogy a GDP-je 3%-át kutatás-fejlesztésre fordítsa - ez a stratégia várhatóan 3,25 millió új munkahelyet teremtene, és jelentős hatással lenne Európa gazdasági talpra állására."[/i] * Data on the Balance Sheet, Cebr, 2013. június http://www.sas.com/reg/gen/uk/big-data-on-balance-sheet [b] A SAS-ról és a PBLS-ről[/b] A SAS üzleti analitikai szoftverek és szolgáltatások piacvezető szállítója, valamint a legnagyobb független üzleti intelligencia fejlesztő. Innovatív megoldásai révén a SAS több mint 65.000 végponton nyújt támogatást ügyfelei számára a teljesítmény növeléséhez és a jobb döntések gyorsabb meghozatalából származó hozzáadott érték biztosításához. 1976 óta a SAS világszerte a THE POWER TO KNOW®-t, vagyis a tudás hatalmát nyújtja ügyfeleinek. A SAS The Premier Business Leadership Series (PBLS) olyan nemzetközi üzleti konferencia, amelyen több mint 700, magánszektorból és állami szférából érkező résztvevő osztja meg egymással a kritikus üzleti kérdésekkel kapcsolatos gondolatait.