Akár 20 százalékos profitnövekedés adatelemzési módszerekkel

Az üzleti döntések mintegy negyven százaléka becsléseken vagy véleményeken alapul. Pedig a cégek akár húsz százalékos profitnövekedést is elérhetnek a adatelemzési módszerek által kínált árképzési és profitoptimalizáló megoldásokkal. Az SPSS esettanulmánya szerint a ROI akár 403 százalékos is lehet - három hónapon belül. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó cégek hetven százaléka tartja fontosnak az elemzéseket, a gyengébbeknek kevesebb mint egynegyede (23%). Felmérések igazolják, hogy egy gondosan kidolgozott elemzési eszköztár és a mélyebb összefüggések feltárása segíti a gazdasági szereplőket teljesítményük fokozásában. Az elemzési megoldások és SOA-hoz (szolgáltatásorientált architektúra) hasonló technológiai koncepciók integrációja miatt alapjaiban változik a cégek működése. Erre válság idején a vállalatoknak még nagyobb hangsúlyt kell fektetniük. Az elemzési adatbányászati technológiák fejlődésének köszönhetően egyre több lehetőség kínálkozik. Az adatkezelő alkalmazásokat vezérlő szoftverek, mint az SPSS szolgáltatásai, egyre kifinomultabbak, egyre egyszerűbben használhatók és azonnal rendelkezésre állnak. Ráadásul a rátermett vezetők felismerik az adatelemzésben rejlő gazdasági előnyöket: az adatelemzés - a hagyományos üzleti intelligenciát (BI) a valósidejű vagy prediktív modellezéssel ötvözve - új lehetőségek kiaknázására teremt lehetőséget. A hatékony cégek az elemzések segítségével kezdik előrejelezni és befolyásolni az ügyfelek viselkedését - és ez a vállalati eredményre is nagy hatást gyakorol. Figyelik a termékfelhasználást, az értékesítési csatornákat és a piac magatartását is. Pontosabban fogalmazva módjukban áll: • Ügyfeleik véleményét mélyebben megismerni és befolyásolni. Ide tartozik az ügyfél viselkedés modellezése, a legnyereségesebb ügyfél-szegmensek azonosítása, a vásárlói hűség nyomon követése, valamint a kereszt-, és felfelé értékesítés (cross-sell, up-sell) stratégiáinak tökéletesítése. • Felgyorsítani a termék innovációt. A vállalat elvégezheti a piaci lehetőségek, az ügyféligények, a kutatás-fejlesztési és ügyfélszolgálati adatok egymáshoz rendelését, és ezáltal jóval sikeresebb termékeket fejleszthet ki, kihasználhatja a piaci réseket és maximalizálhatja az új ajánlatokhoz kapcsolódó keresztértékesítési lehetőségeket. • Optimalizálni az értékesítési csatornákat. Lehetővé válik a hatékony tervezést szolgáló kulcsfontosságú mérési eljárások meghatározása, amelyek segítségével pontos igény-előrejelzések készíthetők, optimalizálhatók a raktárkészletek és a raktári beszerzések, valamint tökéletesíthető az árképzés. • Értelmezni a pénzügyi teljesítményt. Ennek köszönhetően a vállalat rámutathat pénzügyi teljesítményt pozitívan befolyásoló valódi mozgatórugókra, és versenyképes tudását a bevételek maximalizálását célzó, végrehajtható stratégiákká konvertálhatja. A vállalatok meghatározhatnak olyan mérő-, vagy mutatószámokat, ilyen például az értékesítés és/vagy ügyfél-elégedettség, amelyeket stratégiai célkitűzéseik szempontjából kulcsfontosságúnak tekintenek, majd a vezetők ezeket a célokat az egyes részegységekre vonatkozó konkrét célokká alakíthatják, és ezekkel összehasonlítva figyelhetik és értékelhetik a ténylegesen beérkező adatokat. A vállalati eredményre gyakorolt pozitív hatások is kiemelkedőek lehetnek. Egy független technológiai kutató és tanácsadó cég, a Yankee Group becslése szerint a vállalatok akár 20 százalékos profitnövekedést is elérhetnek a gazdasági elemzési módszerek által kínált árképzési és profitoptimalizáló megoldások alkalmazása révén. A sikeresek többször támaszkodnak elemzési technikákra Bár a vezető beosztásban lévők tudatában vannak a gazdasági elemzések nyújtotta lehetőségeknek, közülük sokan éreznek szakadékot a jelenleg elért helyzetük és a jövőben elérni kívánt állapot között. Jelenleg az üzleti döntések 60 százaléka alapul elemzéseken és 40 százaléka becsléseken vagy véleményeken (amikor nem állnak rendelkezésre a megfelelő adatok, nincsenek múltbéli adatok, vagy amikor szubjektív/kvalitatív tényezők is szerepet játszanak). Az adatelemzés kínálta lehetőségek szélesítéséhez vezető utat, úgy tűnik a vállalaton belüli akadályok felismerése és leküzdése jelenti. A felmérés kimutatta, hogy a válaszadók 39 százaléka tekinti legnagyobb problémának és kihívásnak az IT infrastruktúra fejlesztését, és 27 százalék érzi nehezen kivitelezhetőnek az így tökéletesített lehetőségek egész vállalati szervezetre való kiterjesztését. Tény tehát, hogy mindössze 40 százalék igényli egy egész vállalatot átszövő elemzési eszköztár megteremtését. A fennálló problémákat kell tehát megoldani ahhoz, hogy számos vállalat kezdje hatékonyan kihasználni az elemzési háttér nyújtotta lehetőségeket. Ehhez mindenek előtt arra van szükség, hogy a vállalatok „ömlesztett adattárolás” típusú megközelítését az egész adatvagyont kezelő adatbányászati és prediktív megoldások - például SPSS megoldások - alkalmazása váltsa fel. És ez nem csupán infrastrukturális beruházás kérdése. Számos piaci szereplőnek a humán erőforrások területén is komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A felmérés adatai szerint a résztvevők 23 százaléka jelölte meg legfontosabb problémaként az "alkalmazottak nem megfelelő kvantitatív szakértelmét" és 36 százalék számolt be arról, hogy cégénél "kevés az elemzésben jártas, tehetséges munkaerő”. Jelentős különbség mutatkozik a nagy teljesítményt elérő cégek és a többi cég elemzés terén jellemző gyakorlatában. A kiemelkedő teljesítményt nyújtó cégek például: • Ötször hajlamosabbak elemzési technikákat használni, mint a gyengébben teljesítők. Ráadásul, míg a kiemelkedően teljesítő vállalatok 70 százaléka ítéli az elemzés szerepét a döntéstámogatás szempontjából fontosnak, a gyengébben teljesítők csupán 23 százaléka van hasonló véleményen. • Az elemzési módszereket a kulcsfontosságú lehetőségek kiaknázása érdekében használják fel; azonosítják legnyereségesebb ügyfeleiket és számukra a megfelelő árakat ajánlják, felgyorsítják a termék innovációt, optimalizálják az értékesítési csatornákat és meghatározzák a pénzügyi teljesítményre ténylegesen pozitívan ható tényezőket. • Bőségesen szánnak időt és energiát arra, hogy információ-központú szervezetet hozzanak létre, az elemzésekből nyert tudásukat tökéletesítsék, és azt mint üzletfejlesztési elképzeléseik és terveik mozgatórugóját használják fel. Az egész szervezeten átívelő üzleti elemző rendszerrel rendelkező vállalatok komoly versenyelőnyre tesznek szert azon cégekkel szemben, amelyek továbbra is csupán ösztönös megérzéseikre támaszkodnak a döntéshozatal során. A meglévő problémák és kihívások ellenére az üzleti és gazdasági élet vezetői ma már az elemzési háttérre mint olyan komoly megkülönböztető tényezőre tekintenek, amely a vállalati eredményt pozitívan befolyásoló gazdasági előnyök egész sorát kínálja a jelentőségét felismerő vállalatok számára. Az Accenture* felmérése szerint az 500 millió dollárt meghaladó éves bevételű amerikai cégek vezetőinek 68 százaléka úgy gondolja, hogy cégének fejlesztenie kell analitikai eszköztárát ahhoz, hogy versenyképes maradjon. Tízből heten úgy nyilatkoztak, hogy cégük folyamatosan dolgozik azon, hogy a jövőben egyre jobban támaszkodhasson a gazdasági és üzleti elemzések eredményeire. Ugyanakkor e vezetők közel háromnegyedének meggyőződése, hogy a cég elkötelezett az üzleti elemzések tekintetében, és erre épülően rendelkeznek a megfelelő vállalati stratégiával valamint speciális eszköztárral és lehetőségekkel