A jelenlegi 4G rendszereknél várhatóan 100-szor gyorsabb átviteli sebességre lesz képes akár 25-ször alacsonyabb késleltetés mellett, és egy négyzetkilométeres területen belül akár egymillió darab eszközt is ki tud majd szolgálni. Az 5G alapjai öt technológiában foglalhatók össze: milliméteres hullámok, kiscellás hálózatok, masszív MIMO (multiple in, multiple out), sugárformázás és teljes duplex kommunikáció.
A hálózatba csatlakoztatott eszközök számának és átviteli sebességének drámai mértékű növekedésével párhuzamosan természetesen a fenyegetések köre is kibővül, és súlyosságuk is fokozódik. Az 5G-n belüli számtalan rendszer fejlődése, fejlesztése és összekapcsolhatósága számos fenyegetés előtt nyitja meg az ajtót, amelyek a következők szerint foglalhatók össze:
A telekommunikációs szolgáltatások és az infrastruktúra sérülékenysége
Az 5G-s innovációk terjedésével párhuzamosan több hiányosságot és tökéletlenséget láthatunk majd az 5G-s eszközökben, az ügyfél-keretrendszerekben és a hatósági igazgatásban. Ezek lehetővé tehetik, hogy egy támadó kárt tegyen egy telekommunikációs infrastruktúrában vagy akár megsemmisítse azt, kémkedjen a szolgáltató ügyfelei után vagy eltérítse az adatforgalmát. A kormányoknak nemzeti szintű kapacitásokat kell kiépíteniük az olyan objektív és speciális megerősítési technikák alkalmazásához, amelyekkel az 5G technológiák használói és szállítói egyaránt kiértékelhetők a hibák felfedezése és a javítandók meghatározása érdekében.
A felhasználók biztonságával és az adataik védelmével kapcsolatos aggályok
Az adatvédelem már sokkal komplexebb kérdéseket vet fel. Az 5G technológia rövid hatótávolsága azt jelenti, hogy mindenképpen több mobilkommunikációs tornyot kell majd elhelyezni a kereskedelmi központokban és az épületekben, ezáltal pedig a megfelelő eszközökkel bárki begyűjtheti és nyomon követheti a felhasználók pontos tartózkodási helyét. A másik probléma az, hogy az 5G szolgáltatók széles körűen hozzáférnek majd a felhasználók eszközei által küldött hatalmas adatmennyiséghez, amelyből akár az is kiderülhet, hogy pontosan mi is történik éppen egy felhasználó otthonában, de ha más nem is, a lakókörnyezetükre, a házon belüli szenzorokra és paraméterekre vonatkozó információk mindenképpen megtudhatók a metaadatokból. Az ilyen adatok alapján napvilágra kerülhetnek a felhasználó személyes adatai, melyeket manipulálhatnak vagy visszaélhetnek velük. A szolgáltatók azt is fontolóra vehetik, hogy új bevételi források megnyitása céljából az említett adatokat eladják más szolgáltató cégeknek, például hirdetőknek. Bizonyos esetekben ezeken a támadási felületeket keresztül sérülést vagy egészségromlást okozhatnak, például akkor, ha az ügyfél terápiás készülékei nem csatlakoznak a hálózatra, vagy nem működnek. A potenciális fenyegetések pedig még ennél is súlyosabbak lehetnek, ha az infrastruktúra kritikus elemei, például a vízellátást biztosító vagy az energetikai berendezések kerülnek veszélybe.
A kritikus infrastruktúra bővülése és a kockázatok
Az 5G-nek köszönhetően a kommunikáció a jelenleginél sokkal több földrajzi területre terjed majd ki. A technológia a hálózatba nem köthető eszközök esetén is lehetővé teszi majd a távoli felügyeletet és vezérlést. Azonban egyre több ilyen hálózatba kapcsolt rendszer számít majd nem kritikus infrastruktúrának, és ezzel a nő a kockázatoknak való kitettségünk. Az embereket a folyamatos kommunikációt lehetővé tevő kényelmi eszközök használatára csábítják, de az ehhez kapcsolódó fenyegetések közbiztonsági kockázatokkal járhatnak.
Akcióterv
Az 5G forradalmasítani fogja a telekommunikációt, mivel a technológia önmagán túlmutatva más technológiák és találmányok alapjául szolgál majd, és számos technológiai vívmány előtt nyitja meg az utat, különösen az okos városok, az intelligens elektromos hálózatok és a védelmi eszközök területén. A következő generációs mobilhálózat a jelenlegi 4G LTE használata mellett a milliméteres hullámsávot is igénybe veszi. Az 5G több hálózatba kapcsolt eszközt fog tudni kiszolgálni, és a felhasználók jelentősen nagyobb átviteli sebességet élvezhetnek.
Azonban, mint minden jelentősebb technológia (különösen a fejlődési szakaszában), úgy valószínűleg az 5G is magára vonja majd a támadók figyelmét, akik keresni fogják a lehetőségeket a technológia megtámadására. Nagyszabású DDoS-támadásokra kerülhet például sor, vagy kihívások jelentkezhetnek az összekapcsolt eszközökből álló kifinomult hálózatok védelme terén, amelyek esetében egyetlen eszköz sérülése a teljes hálózat összeomlását okozhatja. Ráadásul az 5G a korábbi infrastruktúrára építve fejleszti a technológiát, ami azt jelenti, hogy örökölni fogja elődje minden sérülékenységét és hibás konfigurációját.
Továbbá, a kommunikációs megbízhatósági modell sem lesz olyan, mint a mobilhálózatok korábbi generációinál. Az IoT és az M2M eszközök várhatóan nagyobb részt foglalnak majd le a hálózati kapacitásból. Ezen eszközök 5G hálózaton belüli interakciója valószínűleg korábban még nem tapasztalt problémákat eredményez majd a termékdizájn és az eszközök viselkedése terén. Ezen félelmek és politikai kihívások fényében egy ún. nulla megbízhatóságú hálózati (zero-trust network) modell támogatása és a szigorú termékmegfelelőségi követelmények bevezetése segíthetne a technológiát használók és a technológiát biztosítók közötti bizalom kiépítésében.
A kormányzati és az iparági vezetőknek össze kellene fogniuk a biztonságos 5G-s technológiai projektek támogatása érdekében, hogy jobbá tegyék az okos városok lakói számára nyújtott szolgáltatásokat, és javítsák életminőségüket. Továbbá, a kommunikációs megbízhatósági modell is másmilyen lesz, mint a mobilhálózatok korábbi generációinál.
Az IoT és az M2M eszközök várhatóan lefoglalják majd az 5G sávszélességét, és ezen eszközök 5G hálózaton belüli összekapcsoltsága korábban még nem látott problémákat vet majd fel az 5G tervezése és viselkedése terén. Ezen aggályokat és a további politikai vitákat figyelembe véve a nulla megbízhatóságú hálózati modell, valamint a szigorú minőségi értékelési és megfelelőségi követelmények bevezetése segítséget nyújtana a technológiát használók és a technológiát biztosítók közötti kapcsolat formálásában.
A csúcstechnológiai gyártóknak és a kormányzati szerveknek össze kellene fogniuk annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az 5G technológia támadók általi kihasználása, és hogy megőrizhetőek legyenek a technikai fejlődést elősegítő és az életkörülmények javítását szolgáló innovatív jellemzői.
A Kasperskyről
A Kaspersky egy 1997-ben alapított globális kiberbiztonsági vállalat. A Kaspersky internetes fenyegetésekkel kapcsolatos tudását és biztonsági szakértelmét folyamatosan innovatív biztonsági megoldások és szolgáltatások fejlesztésére használja, hogy védelmet kínáljon vállalkozások, a kritikus infrastruktúra, a kormányok és a fogyasztók számára világszerte. A vállalat széleskörű biztonsági portfóliójába vezető végpont védelmi és számos speciális biztonsági megoldás és szolgáltatás tartozik, az összetett és fejlődő digitális veszélyekkel elleni küzdelem érdekében. Több mint 400 millió felhasználót védenek a Kaspersky technológiái, valamint 270.000 vállalati ügyfélnek segítenek megóvni azt, ami a legfontosabb számukra. További információ: www.kaspersky.com