Napjainkra az emberiség a világűrt a kritikus infrastruktúra részévé tette és az ott keringő eszközökre támaszkodó szolgáltatások ma már létezésünk alapját képezik. Többek között erről beszélgettünk Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztossal a Computerworld Caféban.
Mint kiderült, Magyarország űrtevékenysége igen is jelentős, amit egyébként jó lenne, ha a közvélemény is ismerne. Hazánkban több mint 70 évre nyúlik vissza, 1946-ban Bay Zoltán és Simonyi Károly, valamint a vezetésükkel működő kutatócsoport a világon másodszor, a kontinensen pedig először tudta radarral megmérni a Hold és a Föld távolságát.
"Ez egy olyan nemzetközi világ, mint az olimpia, ahol nem az a szempont az eredményességben, hogy milyen nagy mérete van, vagy mekkora a GDP-je egy országnak, hanem inkább az, hogy milyen tehetségei vannak és milyen innovatívak ezek az emberek" - fogalmazott Ferencz Orsolya.
Az űrkutatásnak pedig egyre több ága van: eszközfejlesztés, elektronika, dozimetria, űrélettani vizsgálatok, gyógyszerkutatás - hosszan lehetne sorolni. Interdiszciplináris terület, azaz nemcsak az alaptudományt, alapkutatásokat érinti, hanem az erre épülő alkalmazott kutatásokat és szolgáltatásokat egyaránt. Emiatt az orvosokra, mérnökökre, alapkutatókra, fizikusokra, csillagászokra, vagy éppen közgazdászokra és jogászokra is éppen ugyanúgy szükség van ezen a területen.
Egy biztos: rengeteg nyitott kérdéssel állunk szemben - további részletek, érdekességek a videóban: