A felhőbe költözéssel egy olyan nagy teljesítményű infrastruktúrához jutnak a cégek, amely igény szerint képes az erőforrásokat bővíteni, hogy kielégítse az összes forgalmi igényét. Az adatok felhőben történő tárolása és az alkalmazások felhőből történő futtatása a hatékonyság, a költségcsökkentés és az összességében javuló ügyfélélmény globális szabványává vált. De mi a helyzet a biztonsággal?
A válasz attól függ, hogy mennyi erőfeszítést tesz a vállalat a felhőkörnyezetének biztonságának megteremtésére és fenntartására. Ott, ahol nem ügyelnek aprólékosan a biztonságra és nem felügyelik folyamatosan a környezetet, a felhője ki van téve a biztonsági fenyegetéseknek. Íme négy gyakori tévhit vagy jellemző, amely veszélyes a vállalatok felhőkörnyezetére, és jelentős kockázatokhoz vezethet, ha nem korrigálják a rossz irányt.
1. Azt gondolják, hogy a felhőszolgáltatója gondoskodik a biztonságról
Tévhit, hogy a felhőszolgáltató viseli az összes felelősséget a felhőkörnyezet biztonságának megőrzéséért. A digitális biztonság mindig is a szolgáltató és az ügyfél csapatmunkája volt, és ez alól a modern felhőkörnyezetek sem kivételek.
Minden nagyobb felhőszolgáltató megosztott felelősséggel kezeli a biztonságot. Ezt az álláspontot a biztonsági szabályzatukban világosan kimondják. A felhőszolgáltatók vállalják a felelősséget a felhő biztonságáért, de az ügyfelek felelősek a felhőben lévő adatok és alkalmazások biztonságáért. Ott, ahol ez új információ, vagy nem volt szó ilyesmiről a felhőszolgáltatási fiók regisztrálásánál, a felhőszerver sebezhető lehet.
Ha nem gondoskodnak az adatok biztonságáról a felhőben, akkor ez az adatok sérülésének elsőszámú lehetősége, ami pusztító és költséges következményekkel járhat. Ezért érdemes a felhőszolgáltatóhoz fordulni annak tisztázására, hogy miként lehet biztonságba helyezni az eszközöket és adatokat. Sokszor a szolgáltató cég számos felhőszolgáltatást működtet, amelyek az igénybe vevő vállalat felhőkörnyezetéhez tartoznak, de az a vállalat felelőssége, hogy ezeket a szolgáltatásokat használva gondoskodjon eszközei és adatai biztonságáról.
2. Nincs a felhőbiztonság beállításáért felelős szakember
A hackerek mindig a nem megfelelően beállított szerverek után kutatnak, és keresik a hibás konfigurációkat. Aki nem felhőbiztonsági szakértő, annak alkalmaznia kell egy felhőkörnyezetben járatos szakembert, aki minden aspektust konfigurál. A Gartner adatai szerint a felhőalapú támadások akár 95 százaléka emberi hibák, például félrekonfigurálások miatt következik be.
Egy szerver beállítása és biztosítása bonyolult folyamat, és a felhőbiztonsággal kapcsolatban semmi sem egyszerű, különösen, ha valaki egyedül próbálja megoldani. A felhőszerverek beállítását és biztosítását a legjobb egy erre a célra létrehozott felhőbiztonsági csapatra bízni. Példaként, még az Amazonnak is hosszas dokumentációs forrásokat kellett létrehoznia az S3 szolgáltatásuk működtetéséhez és konfigurálásához.
Aki az alapértelmezett beállításokat biztonságosnak feltételezi a felhőszerver esetében, annak a felhőkörnyezete veszélyben van. Ezért a felhőkörnyezetet egy erre szakosodott IT-biztonsági szakemberrel érdemes rendbe tetetni, illetve érdemes kihasználja a mesterséges intelligenciával felszerelt eszközöket, amelyek képesek a felhőkörnyezetet annak változása közben is követni és modellezni.
3. A biztonsági fenyegetéseket nem figyelik a nap 24 órájában
Ahol nem figyelik a biztonsági fenyegetéseket a nap minden percében, ott a felhőkörnyezet veszélyben van. A fenyegetések gyors kiküszöbölésének egyetlen módja, ha még azelőtt elkapják őket, mielőtt a támadó áttörné a biztonság több rétegét is. Amikor a felhő olyan gyors és széttöredezett, és ennyi mindent kell felügyelni, az emberi léptékű probléma megoldása nem biztos, hogy praktikus vagy költséghatékony. Az automatizálás segít megoldani a felügyeleti problémát olyan házirendek beállításával, amelyek automatikusan orvosolják a problémát, vagy legalábbis figyelmeztetnek arra, hogy mi az, amit fontos kijavítani.
Ha nem telepítettek biztonsági szoftvert a felhőkörnyezet felügyeletére, akkor olyan adatszivárgást kockáztatnak, amely pusztító következményekkel járhat. Aktív, éjjel-nappali felügyelet nélkül a fenyegetések bejuthatnak a rendszerbe, és komoly károkat okozhatnak, mielőtt bárki észrevenné.
A biztonsági fenyegetések nyomon követésének legjobb módja, ha egy felügyeleti szolgáltatás dolgozik a nap 24 órájában. Az automatizált biztonsági felügyelet minden vállalkozás számára elengedhetetlen, de különösen fontos az érzékeny adatokat, például védett egészségügyi információkat és fizetési adatokat kezelő vállalkozások számára. A biztonsági fenyegetések 24/7-es aktív nyomon követésének elmulasztása költséges adatszegéshez és a hírnév romlásához vezethet.
4. Nincs informatikai biztonsági politika
A biztonsági funkciók csak akkor érnek valamit, ha a házirendeket betartják. Ezért van szükség informatikai biztonsági szabályzatra, amely meghatározza, hogy az alkalmazottak és a vállalkozók hogyan, mikor és hol jelentkezhetnek be a hálózatába. Egy biztonságos informatikai irányelv például általában megtiltja az alkalmazottaknak, hogy a nem biztonságos nyilvános Wi-Fi hálózatokat és a személyes eszközöket használják a vállalati hálózathoz való hozzáféréshez. Ezek alapvető biztonsági intézkedések, de szabályzat nélkül az alkalmazottak azt tesznek, amit akarnak.
Fontos az is, hogy a szabályzatoknak következményekkel is érvényt szerezzenek. Például, ha a bejelentkezési adatok megosztása nem megengedett, és kiderül, hogy valaki megosztotta a bejelentkezési adatait egy munkatársával, mindenképpen írásba kell foglalni a következményt, legyen az akár egy feljegyzés, akár felfüggesztés. Az alkalmazottaknak tudniuk kell, hogy a biztonság megsértése esetén nincs mozgástér.
Az informatikai biztonsági szabályzat kezelése és végrehajtása nehézkes. Az informatikai biztonsági szabályzat kezelésének optimális módja a folyamatos megfelelőségkövetés és végrehajtás megvalósítása. A felhőkörnyezetek szigorúbb megközelítést igényelnek ezen a területen. Az automatizálás egyszerűsíti a folyamatot azáltal, hogy az iparági szabványoknak való megfelelést tesztelik, miközben elősegítik a gyorsabb megfelelést.
