Új törvény lép életbe augusztus elsejétől, amely segíti a hatóságok fellépését az online bűnözőkkel szemben. Az Igazságügyi Minisztérium kezdeményezésére, közös együttműködésben a Nemzetgazdasági Minisztériummal, a jegybankkal és a Magyar Bankszövetséggel idén tavasszal terjesztették a parlament elé azt a törvénycsomagot, amellyel törvény adta lehetőségekkel, eszközökkel léphetnek fel a hatóságok az online elkövetőkkel szemben.
Az új törvénycsomaggal a kormány célja az volt, hogy felgyorsítsák a bűncselekmények felderítését, és az eljárás lefolytatását. A jogszabály lényeges elemei közé tartozik a bankok közötti információcsere felgyorsítása, amellyel követik az elcsalt összeget, és beavatkoznak a befagyasztása érdekében. A bűncselekmények felderítésében részt kell venniük az online piactereknek is, amelyek intézkednek a csalásokra használt felhasználói fiókok törléséről.
A büntetőeljárást érintő módosítások célja, hogy fokozzák azok eredményességét. Ebben fontos változás lesz az ügyteher elosztása, amelyben a bíroságok az általános illetékesség alapján járhatnak el, nincsen szükség speciális szakértelemre. Egy másik változás, hogy a nyomozó hatóság ügyészi engedély nélkül kérhet le bizonyos banki és telekommunikációs adatokat, így gyorsabb lesz a személyek azonosításához szükséges adatok gyűjtése.
Ősszel további olyan jogszabályok elfogadását tervezik, amelyek a nyomozóhatóságok és a bankok közötti együttműködés megerősítését célozzák.
Az áldozatsegítő központok száma jelenleg 15, és minden megyeszékhelyen terveznek létrehozni ilyeneket, ahol azonnali segítséget nyújtanak a bűncselekmények áldozatainak. A központokban dolgozó kollégák jogi, pszichológiai, és szakmai iránymutatást adnak, a rendszerből számos olyan visszajelzést kapnak, amelyet a törvényalkotásban is felhasználhatnak - fejtette ki a miniszter.
A Magyar Nemzeti Bank is részt vesz az Igazságügyi Minisztériumnak abban a munkacsoportjában, amely az online csalások elleni jogalkotással foglalkozik. Mérföldkőnek számít az új törvény életbe lépése, hiszen az ellopott ügyfélpénzek megállításával, visszaszerzésével kapcsolatos tevékenységet erősíti. Ebben kiemelt a bankok és a nyomozóhatóságok gyors, hatékony együttes munkája, hiszen ez biztosítja az ellopott összegek megállítását, visszaszerzését és az elkövetők felelősségre vonását.
Még fontosabb azonban, hogy az online csalások elkövetését ellehetetlenítsék. Ehhez egyrészt a mai és a leendő ügyfeleket edukálni szükséges, ebben a KiberPajzs kezdeményezés elévülhetetlen érdemeket szerzett, de tovább kell folytatni ezt a munkát.
Az MNB által elvárt, hogy a bankok a több milliárd tranzakció között valós idejű visszaélésszűrő rendszerrel azonnal, még a teljesítést megelőzően felismerjék azokat az ügyleteket, amelyeknél felmerülhet a visszaélés gyanúja.
A csalások elleni küzdelem folyamatos, változatos kihívás, az idei első negyedévben elsősorban a kártyás visszaélések száma nőtt ismét erőteljesen, míg az átutalásokhoz kapcsolódó esetek száma csak kis mértékben emelkedett. A csalók újabban egyre gyakrabban alkalmazzák a célzott adathalászat módszerét, amikor a támadók a többek között a közösségi médiában elérhető nyilvános információkat felhasználva, személyre szabott üzenetekkel próbálják tőrbe csalni a potenciális áldozatokat. Ezért is keresni kell a csalás elleni küzdelemben azokat a pontokat, amely esetekben erősíteni szükséges a védekezést.
Ennek keretében az MNB a napokban vezetői körlevelet adott ki, amely az online hitelcsalások kapcsán fogalmaz meg elvárásokat a hitelező pénzügyi intézményeknél. A kibercsalókat és módszereiket fel kell tudni ismerni, ebben a megelőző tájékoztatásnak lényeges szerepe van. A bankszektor dolgozik egy központi visszaéléseket kiszűrő rendszer létrehozásán, amely 2025-re készülhet el.
Az új visszaélés-szűrő rendszer mesterséges intelligencia segítségével felismeri és kiszűri a szokatlan fizetési mintázatokat, és azt jelzi a bankoknak, mindezt az átutalás 5 másodperces végrehajtásán belül.
