Ez a világ valamennyi térségében egyaránt tapasztalható, a mobilitás támogatásában leginkább az afrikai vállalatok tüntetik ki magukat, mivel a kontinens országaiban sok helyen a vezeték nélküli hálózatok képviselik az egyedüli kommunikációs infrastruktúrát – mondta Richard M. Marshall, a Gartner kutatási igazgatója az ITango budapesti üzleti reggelijén. – A késlekedés részben azzal magyarázható, hogy az ezredfordulót követően a vállalati informatika szerepe gyökeresen megváltozott. Míg az IT osztály korábban az újító szerepét töltötte be a szervezeten belül, addig a 2000-es évektől a rendszerek üzemeltetése, az adatok megőrzése vált fő feladatává, amit különösen napjainkban, szűkre szabott költségvetésből kell megoldania. Az innováció háttérbe szorult, miközben a mobilitás messze túlnőtt a helytől független levelezésen. A lakossági piacon széles körben elterjedt mobil eszközöket, alkalmazásokat és szolgáltatásokat az alkalmazottak munkavégzésre is használják, ami megfelelő szabályozás és felügyelet hiányában komolyan veszélyezteti az üzleti adatok biztonságát. A mobilitás ma már minden vállalatot érint, ezt egyetlen vezető sem hagyhatja figyelmen kívül.
A vállalatnak tehát mielőbb ki kell dolgoznia és gyakorlatba kell ültetnie azt a stratégiát, amely lehetővé teszi a mobil eszközök, alkalmazások és szolgáltatások biztonságos használatát, egyúttal új távlatokat nyitva az üzleti innováció előtt is. A stratégia megalkotásához mindenekelőtt azokat a trendeket szükséges feltérképezni, amelyek a gyorsan bővülő és változó piacot formálják, és meg kell határozni, hogy azok miként érintik az adott vállalatot.
Richard M. Marshall, kutatási igazgató, Gartner
– Jövőre az értékesített mobiltelefonok 65 százaléka okostelefon lesz, 2017-re arányuk a 82 százalékot is meghaladhatja – mondta Richard M. Marshall. – Ugyanebben az időszakban a tabletek és az ultrahordozható notebookok piaca is bővülni fog, míg a hagyományos mobil számítógépek iránti kereslet csökkenni kezd. A gyártók eközben új formátumokkal, hibrid eszközökkel is kísérleteznek, a mobil stratégia megalkotásakor ezért többféle eszköz támogatásával kell számolni. Ugyanez érvényes a mobil operációs rendszerek esetében is. Az Android részesedése továbbnő 2017-ig, amikor a jelenlegi 900 millióhoz képest már 1,25 milliárd mobil eszköz épül majd erre a platformra. Az Apple iOS és a RIM Blackberry várhatóan megőrzi majd jelenlegi részesedését, az említett időszakban a Microsoft Windows operációs rendszere számíthat még növekedésre, elsősorban az érintőkijelzős mobil PC-k elterjedésének köszönhetően: az év végére az eladott gépek fele, 2014 decemberében pedig már az értékesített notebookok 100 százaléka ilyen lesz.
De nem csupán személyekről és digitális eszközeikről beszélünk, hanem IP címmel ellátott dolgok tömegéről is. Az ipari internet már valóság, az internet csatlakozások több mint 50 százalékát 2008 óta a gépek adják, és 2015-től nagyobb adatforgalmat fognak bonyolítani, mint az emberi felhasználók. Az évtized végére 30 milliárd állandó és 200 milliárd alkalmi eléréssel bíró dolog fog kommunikálni az interneten.
Jogi kérdések
Tekintettel kell lenni arra is, hogy az alkalmazottak tulajdonában levő, magáncélra vásárolt, de munkavégzésre is használt mobil eszközökkel a hardvernél és az alapszoftvernél lényegesen több, egy teljes környezet érkezik a vállalathoz, a munkatársak teljes online személyisége, ami nemcsak informatikai, hanem jogi szempontból is összetett kérdések megválaszolását teszi szükségessé - mutatott rá a kutatási igazgató. – Melyik fél biztosítója fizet például abban az esetben, ha az alkalmazott tulajdonában levő eszköz munkavégzés közben sérül meg, vagy ellopják? A rugalmas foglalkoztatás keretei között egyáltalán hol húzható meg a határ munkavégzés és szabadidő között?
Nem lesz egyszerű feladat a mobilitás támogatásához szükséges menedzsment (MDM) megoldás kiválasztása sem. A felügyeleti eszközök kínálata széles, a piaci szereplők versenye kiélezett. A vezető szállítók azonban mind több MDM funkciót integrálnak az átfogó, nagyvállalati IT menedzsment megoldásokba, ami a továbbiakban könnyíthet a felhasználók helyzetén.
A Gartner mindenesetre azt tanácsolja, hogy a vállalat először értékelje ki a mobilitás támogatásával járó, konkrét kockázatokat, majd dolgozza ki a felhasználói profilokat. Az alkalmazottak különböző csoportjai ugyanis eltérő mértékű mobilitás és támogatás mellett végezhetik munkájukat. Ennek alapján már létrehozhatók a szabályok, amelyek meghatározzák, hogy ki milyen eszközöket, alkalmazásokat és szolgáltatásokat milyen feltételek mellett használhat. Ha mindez ismeretes, akkor a vállalat már megfelelő MDM megoldást választhat a szabályok betartatásához, de a történetnek ezzel még nincs vége. A mobilitás támogatásához szükséges környezet – a stratégiától kezdve a szabályozáson át az MDM megoldás bevezetéséig – akár három hónap átfutással kialakítható, de az eredményeket érdemes már az első év végén kiértékelni, az alkalmazásokat és a folyamatokat finomítani.
