Kim Yong-hyun dél-koreai nemzetvédelmi miniszter bejelentette, hogy vállalja a felelősséget az országban nemrég kihirdetett hadiállapotért, és benyújtja lemondását. Kedden a dél-koreai elnök, Jun Szuk Yeol váratlanul hadiállapotot hirdetett, az "Észak-Korea-párti erők" jelentette fenyegetésre hivatkozva, és azzal vádolta a parlamenti többséggel rendelkező ellenzéki Demokrata Pártot, hogy "államellenes tevékenységgel" bénítja meg a kormányt.
Néhány órával később azonban az elnök bejelentette, hogy a rendkívüli állapotot feloldják, miután a parlament egyhangúlag a döntés ellen szavazott. Kim védelmi miniszter szerdán a médiának küldött üzenetében azt mondta, hogy "felelősnek érzi magát a szükségállapot okozta zavargásokért", és bocsánatot kért, amiért zavart és aggodalmat keltett a lakosságban.
"Vállalom a felelősséget a hadiállapottal kapcsolatos minden ügyért, és benyújtottam lemondásomat az elnöknek."
A Yonhap hírügynökség szerint Kim volt az, aki Yoon Seok Yeol elnöknek a hadiállapot kihirdetését tanácsolta.
Üzenetében Kim azt is hangsúlyozta, hogy az intézkedések bevezetésében részt vevő összes katona teljesítette kötelességét és követte a miniszter utasításait, hozzátéve, hogy "minden felelősség engem terhel".
"A hadiállapotot feloldották, és az emberek visszatérnek a mindennapi életükhöz, de a belpolitikai és biztonsági helyzet nem könnyű" - jegyezte meg Kim, hozzátéve, hogy a nemzetvédelmi minisztérium »nagyon komolyan« veszi a helyzetet. Elmondta, hogy minden szükséges intézkedést megtesz a problémák megoldása érdekében anélkül, hogy megzavarná a nemzetvédelmi műveleteket vagy aláásná az ország "szilárd katonai készenléti helyzetét".
A Demokrata Párt vezetője, Lee Jae-myung korábban "alkotmányellenesnek" ítélte az elnök által elrendelt hadiállapotot, és felszólította a hadsereget és a rendőrséget, hogy folytassák normális feladataikat.
A dél-koreai ellenzéki pártok az incidens miatt Yoon elnök felelősségre vonására irányuló indítványt is benyújtottak. A lépéshez a parlament kétharmadának és az ország kilenctagú alkotmánybíróságának legalább hat bírójának támogatására lenne szükség. Az indítványról már pénteken szavazásra kerülhet sor.
Yoon elnök népszerűsége az elmúlt hónapokban folyamatosan csökkent, miközben a parlamenti ellenzék többször is kisiklatta a programját. A múlt héten a Demokrata Párt is elutasította Yoon 2025-ös költségvetési törvényjavaslatát, és vizsgálatot követelt az elnök felesége és magas rangú tisztviselők körüli több botrány ügyében.
A dél-koreai elnök elleni vádemelést meghiúsította a kormányzó párt
Dél-Koreában a kormányzó Népi Hatalom Párt (PPP) bojkottálta az elnök, Yoon Suk Yeol elleni vádemelési szavazást, amelyre azért került volna sor, mert Yoon a héten hadiállapotot vezetett be. A bojkott miatt a határozathozatal a határozatképesség hiánya miatt meghiúsult.
A szavazáson a PPP 108 képviselője közül mindössze három vett részt. Korábban a párt teljes létszámmal szavazott egy különleges ügyészségi vizsgálatot sürgető törvényjavaslatról, amely az elnök feleségét érintő korrupciós vádakat vizsgálta volna, de ez a javaslat végül elbukott.
Az elnök elleni szavazáskor a PPP képviselői szinte mindannyian kivonultak a parlamenti ülésteremből, dacára az ellenzéki Nemzetgyűlés elnökének felszólítására, hogy maradjanak és szavazzanak. A vádemeléshez legalább 200 képviselő támogatására lett volna szükség a 300 fős parlamentben, de a PPP távozása után csak 195-en maradtak.
A következő szavazásra december 11-én, szerdán kerülhet sor.
Yoon Suk Yeol aznap nyilvános bocsánatkérést tett, sajnálatát fejezve ki a hadiállapot bevezetése miatt, és megígérte, hogy ez nem fog megismétlődni. Hangsúlyozta, hogy nem kerüli el a jogi és politikai felelősséget, és a politikai helyzet stabilizálásának kérdését a pártja kezébe helyezi.
Yoon korábban egy televíziós beszédben meglepetésszerűen rendelte el a hadiállapotot, azzal vádolva az ellenzéket, hogy Észak-Korea-barát lázadást készítettek elő. Az intézkedés azonban hat órán belül visszavonásra került, miután a Nemzetgyűlés 190 képviselője egyhangúlag megszavazta a hadiállapot megszüntetését, és tömegek tüntettek az elnök lépése ellen.
