A mai vállalati működés több különböző digitális ökoszisztéma összehangolásával jár, de egyik sem annyira robbant be, mint a kiberbiztonsági ökoszisztéma. A technológia gyors ütemben fejlődik, és a támadók pedig fejlett taktikákat használnak az adatlopáshoz és a biztonságos információk felfedéséhez. Válaszul a kiberbiztonsági csapatok számos eszközt és megoldást alkalmaznak e támadások megelőzésére és visszaverésére.
A lankadatlan kiberbiztonság kritikusan fontos, de a biztonsági ökoszisztémák eszközök sokaságával való telepakolása nem hatékony. A szervezeteknek a biztonság pragmatikusabb megközelítésére kell összpontosítaniuk, illetve arra kell törekedniük, hogy megértsék, milyen eszközök csatlakoznak a hálózatukhoz, hogyan kommunikálnak, és milyen lehetséges kockázatokat jelenthetnek. A biztonsági folyamatokat integráló és automatizáló digitális eszközök elengedhetetlenek a termelékenység szempontjából.
Hamis biztonságérzet
A szervezetek köztudottan száz vagy annál is több biztonsági megoldást telepítenek a támadások megelőzésének reményében. De amikor kiberbiztonsági szolgáltatásokról van szó, a több valójában nem jobb. A vállalatok a piacon kapható összes biztonsági csomagot telepíthetik, és mégsem tudnak védekezni a kibertámadások első számú oka, az emberi hiba ellen. Az emberek az elsődleges gyenge pontok, rajtuk keresztül kezdődik számos támadás, amiben szerepe van például az adathalászattal kapcsolatos képzés hiányának. Egy jelentés szerint a brit gyártócégek 44 százaléka nem nyújt biztonsági képzést a munkatársainak - írja a The State of Security biztonsági blog.
A több eszköz jelenléte a szervezetek meglévő biztonsági folyamatait is megnehezítheti. Az IBM Security szerint az 50-nél kevesebb biztonsági megoldást használó szervezetek csaknem 10 százalékkal jobbak a támadások észlelésében, mint a több biztonsági megoldást használó Security Operations (SecOps) csapatok.
A szervezetek szerencséjére a back-end fejlesztők segíthetnek a biztonságos környezet kialakításában és a sebezhetőségek monitorozásában az eszközök és az egyéni kódok segítségével. Támogathatják a vállalatokat annak eldöntésében is, hogy hol van hiányosság a biztonságban, milyen kiberbiztonsági szoftverekre lesz szükség, és mely megoldások feleslegesek.
A korai felismerés időt, pénzt és fejfájást takaríthat meg a cégeknek. Egy back-end fejlesztő segíthet a vállalatoknak a gépi tanulási modelleket használó csalásfelismerő eszköz telepítésében is. Egy ilyen megoldás történetileg jobban felismeri a csalárd tevékenységeket, mint az emberek, mivel idővel megtanulja, hogyan legyen hatékonyabb. Ezek az alkalmazások hatalmas mennyiségű adatot képesek másodpercek alatt feldolgozni, ami csökkenti a támadás elindítása és észlelése közötti időt. A gépi tanulással működő csalásfelismerő szoftverek képesek arra is, hogy 24/7-ben működjenek, és az automatizációt kihasználva aktívan azonosítsák a sebezhetőségeket, észleljék a támadásokat, és protokollokat vezessenek be a támadás megfékezésére, ha az bekövetkezik.
A SOAR (Security Orchestration, Automation, and Response) technológiára épülő kiberbiztonsági megoldások a gépi tanulást használják fel egy robusztus és hatékony kiberbiztonsági válaszrendszer létrehozásához. A SOAR több forrásból, többek között fenyegetéselhárító platformokból, tűzfalakból és biztonsági információ- és eseménykezelő (SIEM) szoftverekből származó adatok elemzésével értékes információkat szolgáltat a SecOps-csapatok számára, hogy csökkentse a kiberbiztonság széttagoltságát, amely számos eszköz bevezetésekor jelentkezik.
Az integrációk javítják az agilitást és a termelékenységet
Mivel a felhőalapú környezetek fokozott sebezhetőséget jelentenek, az IoT-eszközökhöz több rendszer és kapcsolat tartozik, mint valaha. Az IoT bevezetésének növekedése csak növelni fogja a jövő kiberbiztonsági ökoszisztémáinak kihívásait. Bár kétségtelenül több biztonsági megoldás fog megjelenni, fontos lesz, hogy a csapatok maximalizálják a meglévő eszközeik értékét, mielőtt alternatív vagy további biztonsági megoldást fontolgatnának.
A nagy mennyiségű adat terjedésével pedig a rosszindulatú hackerek számára csak még nagyobb lesz az ösztönzés, hogy új módszereket találjanak a támadások végrehajtására. A jövő biztonsági ökoszisztémáinak kritikus eleme a helyreállítási protokoll végrehajtása, amely magában foglalja a károk felmérését, a folyamatos titkosított biztonsági mentések fenntartását és az online állapot helyreállítását anélkül, hogy a támadás a szállítókra és az ügyfelekre is kiterjedne.
Az egészséges kiberbiztonsági ökoszisztéma eszközei
Az egészséges kiberbiztonsági ökoszisztéma ápolása érdekében a vállalatoknak először az eszközállomány-kezelésre kell összpontosítaniuk. Végül is nem lehet megvédeni azt, amiről nem tudunk. Fedezze fel azokat a portokat, szolgáltatásokat és eszközöket, amelyek potenciálisan sebezhetőek lehetnek, valamint azt, hogy milyen eszközöket csatlakoztattak és futnak a hálózaton. A nem engedélyezett vagy elavult alkalmazások szintén hozzájárulhatnak a támadási felület növekedéséhez, és könnyű belépési pontot biztosíthatnak a rosszindulatú kódok számára.
Az is fontos, hogy a vállalat olyan kiberbiztonsági eszközöket használjon, amelyek a legkritikusabb eszközök alapján rangsorolják a hálózat biztonsági igényeit. A hálózati sebezhetőségek felmérésének folyamata állandó és fontos tényező mind a kiberbiztonsági problémák kezelésében, mind pedig a hiányosságok feltárásában.
A rendszeres és általános ellenőrzések, felülvizsgálatok mellett a változáskezelési eljárások alkalmazása segíthet az IT-szolgáltatások változásainak - például a stratégiai, taktikai és működési változások - életciklusának ellenőrzésében.
A mélyebb betekintés és a valós idejű intelligencia zökkenőmentesen integrálódik a változáskezelési eljárásokba, és egyidejűleg növeli a termelékenységet. Ha növekszik a változtatási kérelmek kezelésének agilitása, az segít minimalizálni a kockázatokat és a változtatások működésre gyakorolt negatív hatásait, csökkentve az állásidőt és növelve a változtatások végrehajtásának sebességét.
A vállalatok számára egy másik jó kiindulópont a kiberbiztonsági ökoszisztéma ellenőrzésének megkezdéséhez a Center for Internet Security által létrehozott szabványok vizsgálata. A CIS Controlsba olyan intézkedések tartoznak, amelyeket a szervezetek a digitális kockázatok elleni védekezés érdekében javasolnak. Biztonsági ajánlásaikat az iparág és a digitális eszközök fejlődésével párhuzamosan rendszeresen frissítik, hogy a legfrissebb iránymutatást nyújtsák.
Gary Stevens szakíró szerint a vállalatoknak a kiberbiztonsági védelem több rétegének megszerzése helyett olyan eszközök és integrációk használatára kell összpontosítaniuk, amelyek automatizált folyamatok révén növelik kiberbiztonsági ökoszisztémájuk képességeit. Ezek értékét a sebezhetőségek csökkentése, az agilitás növelése és az integrált eszközök használata adja, amelyek segítenek fenntartani az egészséges kiberbiztonsági ökoszisztémát.
