A bulvárújságírás csendes szabálya az, hogy minél nagyobb szenzáció valami, annál fontosabb hírként kell kezelni - és mintha valami ilyesmi lenne az informatikai biztonsággal kapcsolatban kiadott közlemények és szakértői vélemények mögötti vezérelv is. A kiberbiztonsági cégek által publikált legtöbb jelentés divatos témákról, így a csúcsszintű ipari kémkedésről és az államilag támogatott hakkertevékenységekről szól. A civil felhasználókat érintő érintő kérdésekről alig esik szó bennük, és ezáltal teljesen hamis képet festenek a valós fenyegetésekről.
Mindezt a Journal of Information Technology and Politics folyóiratban közzétett tanulmány állapította meg, amely 700, 2009 és 2019 között megjelent kiberbiztonsági jelentés elemzésén alapul. A feldolgozott anyagból 629 jelentés olyan fejlesztő cégektől származik, amelyek szaktudásukat a piacon értékesítik, 71-et pedig kutatóközpontok készítettek. A 700 jelentés mellett a tanulmány készítő elemezték az AccessNow digitális jogsegítő csoport segítőszolgálatának adatait is, hogy tisztába kerüljenek a végfelhasználóra leselkedő tényleges digitális fenyegetésekkel.
Kiderült, hogy a 629 kereskedelmi jelentésből csupán 82 (13 százalék) foglalkozott a civil társadalmat érintő veszélyekkel. De ebből a 82-ből is csupán 22-nek volt ez a központi témája, a maradék 607 kiberbűnöző bandákkal és országszerte tevékenykedő csoportokkal foglalkozott. A független kutatóközpontok anyagai viszont legtöbbször a civil társadalomra leselkedő veszélyeket elemezték.
A kutatók szerint mindez azért van, mert a kiberbiztonsági cégek jelentései elsősorban önreklámként szolgálnak, és nem igazán arra, hogy valódi tudást adjanak át. Alkotóikat üzleti érdekek vezérlik, és ezek dönti el, mi kerül bele az anyagba, és mi nem. Ez az oka annak, hogy a kereskedelmi jelentések fő témáját a csúcsszintű áldozatokat fenyegető legsúlyosabb fenyegetések képezik - aki nem tud fizetni a fejlett kibervédelemért, annak a problémái háttérbe szorulnak.
