A koronavírussal járó távmunkával és karantén-intézkedésekkel egyre nagyobb a kitettségünk annak, hogy valamilyen módon rossz kezekbe kerülnek az adataink, hiszen gyakrabban dolgozunk a felhőben, vagy többször rendelünk az interneten keresztül, így sokszor adunk meg magunkról érzékeny információkat. Noha a legtöbb esetben egy online rendelés elég biztonságos, azért nem árt az óvatosság, hiszen egy kis odafigyeléssel rengeteg fejfájástól kímélhetjük meg magunkat.
Az adathalász és a malware
Ahhoz, hogy kivédhessük a veszélyt, tisztában kell lennünk azzal, hogy hogyan lophatják el az adatainkat. A leggyakoribb mód egyben a legbanálisabb is, hiszen ekkor nem történik más, minthogy egy pincér, egy eladó, vagy egyéb kereskedő egész egyszerűen lemásolja a bankkártyaadatainkat, amikor azzal fizetünk. Ezek a visszaélések legtöbbször külföldön, nyaralások és utazások alkalmával, nagyvárosokban történnek, ritkább esetben közvetlen környezetünkben és sűrűn látogatott helyeinken. Fontos,hogy bankkártyánkat ne adjuk ki a kezünkből, erre egyre több lehetőségünk van az érintéses fizetéssel, és ha gyanús pénzmozgásokat tapasztalunk, azonnal járjunk utána a dolognak bankunknál. Érdemes például azonnali értesítéseket beállítani, és ahol lehetséged, kettős azonosítást használni.
A személyes információink egy adatszivárgáskor is napvilágra kerülhetnek, ez ellen azonban nem nagyon tudunk védekezni, hiszen ilyenkor egy olyan cégnél üt be valamilyen fiaskó, akire korábban rábíztuk az adatainkat. Persze akadnak olyan oldalak, melyek figyelik, hogy éppen hol történt szivárgás - ilyen például a Privacy Bee is -, érdemes lehet ezeket igénybe venni.
Az illegális adatszerzés harmadik módja az adathalászat: ekkor az adattolvajok egy üzenetben - ez lehet e-mail, SMS vagy bármilyen egyéb platformon érkező üzenet - próbálnak meg minket megtéveszteni, és átirányítanak minket egy olyan oldalra, melyen meg kell adnunk személyes adatainkat, ezekkel pedig később képesek visszaélni. Ugyanezt elvégezhetik, kártevők (malware-ek) telepítésével a számítógépünkre. Ezért nagyon fontos, hogy soha ne nyissunk meg gyanús forrásból érkező, vagy furcsa nyelvezetű üzenetet.
Gyarlóság, Dark Web a neved!
De pontosan mi történik a megszerzett adatainkkal? Ha nem egy piti kis lopásról van szó, akkor nem használják fel azonnal a rólunk megszerzett információt, hanem pénzzé teszik azt. Persze ilyen oldalakat nem találunk egyetlen Google kereséssel - ezeket a Tor böngészőben elérhető Dark Weben keresztül bocsátják áruba, ahol jó pár illegális dolog talál gazdára.
Ezen keresztül különböző online piacokon találnak vásárlókat az eltérő adatoknak. A banki számlaadatok nagyjából 200 és 500 dollár körül kelnek el, míg a bankkártya-adatokért 10 és 100 dollár közötti összeget kérnek - nyilván mindkét esetben függ attól az ár, hogy azon milyen összeg található, és milyen gyakori a pénzmozgás. Egy gyakran használt PayPal vagy eBay felhasználói profil akár 300 dollárért is "új" gazdára találhat. A hivatalos igazolványokról készült másolatok nagyjából 40 dollárt kóstálnak, viszont az orvosi és egészségügyi adatok akár 1000 dollárt is érhetnek.
Az adataink általában a tolvajok adatbázisába kerülnek, hogy utána onnan árulják őket. Sokszor olyan vevőnek adják el azokat, akik közeli helyen élnek, hiszen ha a számlánkra egyszerre érkezik terhelés a világ több pontjáról, akkor az könnyedén feltűnhet a bankoknak is. Alapvetően elmondható, hogy a kiberbűnözők a könnyű prédára utaznak, tehát próbáljuk meg minél nehezebben elérhetővé tenni adatainkat, melyre rengeteg szolgáltatást és szoftveres megoldást találunk.
