Miközben Moszkva jelenleg Ukrajnára összpontosít, a NATO még rendelkezik némi idővel a felkészülésre - figyelmeztetett Margus Tsahkna észt külügyminiszter egy pénteki interjúban. A politikus szerint Oroszország jelentős beruházásokat hajt végre haderejének fejlesztésére, ami azt jelzi, hogy hosszú távú katonai tervekkel is számolhat.
"Van még néhány évünk arra, hogy felkészüljünk arra az időszakra, amikor Oroszország képes lesz egy teljes körű támadást indítani" - nyilatkozta Tsahkna a France 24-nek adott interjúban. Mint mondta, a NATO számára azért áll még rendelkezésre ez az időkeret, mert az orosz hadsereg jelenleg az ukrajnai háborúban van lekötve.
Észtország, Lettország és Litvánia az ukrajnai konfliktus kezdete óta a legelszántabb támogatói közé tartoznak Kijevnek, mind fegyverszállításban, mind a szankciós politika terén. Észtország már közel 500 millió euró értékű katonai segítséget nyújtott Ukrajnának 2022 februárja óta, ami a balti állam GDP-jének több mint 1,4%-át jelenti. A három ország egyike annak a hat államnak, amelyek a brit-francia javaslatot támogatják egy esetleges nyugati "megerősítő erő" Ukrajnába telepítésére a harcok elcsitulása után.
Tsahkna visszaemlékezett 2016-2017-es időszakára, amikor még Észtország védelmi minisztere volt. Akkor - állítása szerint - a NATO és az EU határain túl, az orosz oldalon 120 ezer katona állt készenlétben, akik 48 órán belül bevethetők lettek volna. Most viszont - tette hozzá - "meglehetősen üres a határ túloldala, mert Oroszország Ukrajnában harcol."
Ennek ellenére a külügyminiszter szerint Oroszország gőzerővel fejleszti katonai infrastruktúráját, méghozzá nagyobb léptékben, mint korábban. "Azt látjuk, hogy van egy terv a csapatok átcsoportosítására - talán minden eddiginél nagyobb mértékben - a határok másik oldalára" - fogalmazott. Hozzátette: "Nem Észtország határáról beszélünk, hanem a NATO-ról."
Tsahkna szerint, ha Vlagyimir Putyin valóban próbára akarná tenni a NATO-t a balti térségben, annak komoly ára lenne. A NATO csapatai ugyanis immár állandó jelleggel jelen vannak a térségben, a tagállamok védelmi költségvetései is jelentősen emelkedtek az elmúlt években, és Svédország, valamint Finnország is csatlakozott a szövetséghez (2023-ban, illetve 2024-ben), ami megerősítette a blokk északi peremvidékét.
Moszkva mindeközben cáfolja, hogy bármiféle támadási szándéka lenne a NATO-országokkal szemben. Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is "ostobaságnak" nevezte az ilyen feltételezéseket, amelyek szerinte csupán arra szolgálnak, hogy megijesszék az európai lakosságot és igazolják a katonai kiadások növelését.
Steve Witkoff, Donald Trump volt különmegbízottja, aki háromszor is találkozott Putyinnal a Kremlben, nemrég egy interjúban úgy nyilatkozott: "100%-ban kizárható", hogy Oroszország a NATO-országokat kívánná megtámadni.
