Tavaly tavasszal a Costa Rica-i kormányt zsarolóprogram-támadások sorozata érte, amelyek országszerte megbénították a kritikus fontosságú rendszereket. Mivel az import és export, az egészségügyi ellátás és más közszolgáltatások megszakadtak, Rodrigo Chaves Robles Costa Rica-i elnök szükségállapotot hirdetett, és a helyreállítás hónapokig tartó megpróbáltatás volt. Majdnem egy évvel a válság kezdete után a Fehér Ház egyik magas rangú tisztviselője közölte, hogy az Egyesült Államok 25 millió dolláros kiberbiztonsági támogatást tervez nyújtani Costa Rica digitális infrastruktúrájának megerősítésére - írta a Wired.
A támogatás magában foglalja egy biztonsági műveleti központ létrehozását Costa Rica Tudományos, Innovációs, Technológiai és Kommunikációs Minisztériumán belül. Ezáltal bővül az ország képessége a kritikus infrastruktúrák védelmének szisztematikus javítására, a behatolások észlelésére és az incidensekre való reagálás kormányzati szintű koordinálására. A finanszírozás kiberbiztonsági képzéseket, valamint biztonságos berendezéseket, többek között hardvert és szoftverlicenceket is tartalmaz.
A Biden-kormányzat magas rangú tisztviselője, aki a nevének elhallgatása mellett beszélt az újságíróknak, Costa Ricában tartózkodik, hogy találkozzon Chavesszel a támogatásról, amely az amerikai külügyminisztériumtól érkezik. Costa Rica ezen a héten a külügyminisztérium 2023-as demokrácia-csúcstalálkozójának a házigazdája.
A tisztviselő azt is elmondta az újságíróknak, hogy februárban az amerikai kormány hasonló, 25 millió dolláros támogatást nyújtott Albániának az ország kormányát tavaly nyáron ért pusztító támadás nyomán, amelyet iráni hackereknek tulajdonítottak.
"A zsarolóvírus-támadások idején azonnal egy amerikai szakértőkből álló csapatot küldtünk Costa Rica helyreállításának támogatására, és azóta is szorosan együttműködünk az országgal. Felismertük, hogy erre a további stabilitásra, a további segítségre van szükség" - mondta az amerikai tisztviselő.
A tisztviselő elmondta, hogy a Biden-kormányzat a kiberbiztonsági támogatások kedvezményezettjeit "a bekövetkezett támadások jelentősége alapján választotta ki". Az Albánia elleni iráni kibertámadás azért volt figyelemre méltó, mert egy NATO-tagországot vett célba. Eközben Chaves és a Costa Rica-i kormány más tagjai azt sugallták, hogy a hálózataikat ért támadások, amelyeket hírhedt oroszországi kiberbűnözői bandák követtek el, válaszul történhettek arra, hogy Costa Rica nyíltan kiállt Ukrajna mellett.
A Costa Rica elleni támadásokat a Conti nevű, mára már feloszlott kiberbűnözői banda és társai vezették. A csoport 20 millió dolláros váltságdíjat követelt, és több száz gigabájtnyi, a támadások során ellopott adatot töltött fel a darkwebre. A csoport egyértelműen kifejezte pusztító szándékait. "Eltökélt szándékunk, hogy kibertámadással megdöntsük a kormányt" - írták Costa Ricának és "az amerikai terroristáknak (Bidennek és kormányának)" címzett bejegyzésében. A támadások idején az amerikai külügyminisztérium összesen 15 millió dolláros jutalmat ajánlott fel a Contira vonatkozó, letartóztatáshoz vezető információkért.
Az elmúlt években a digitális fenyegetések eszkalálódásával az Egyesült Államok arra összpontosított, hogy kezdeményezéseket indítson a globális közösség összefogására a zsarolóvírusok és más kiberbűncselekmények ellen. "A jelenlegi helyzetben felismerjük, hogy fontos szövetségeseink és partnereink biztonságának támogatása" - mondta ma a magas rangú tisztviselő, aki az európai szövetségesekkel való együttműködést, az orosz kibertámadásokat és a Kínával folytatott "szélesebb körű versenyt" nevezte meg a lépés általános geopolitikai háttereként.
