A kutatók szerint az ólommal való folyamatos érintkezés miatt az ókori rómaiak átlagos intelligenciahányadosa (IQ) 2,5-3 ponttal csökkenhetett. Az erről szóló tanulmányt a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikálták.
A tudósok a grönlandi jégmintákban talált vegyi anyagokat elemezve kimutatták, hogy a Római Birodalomban az ólomszennyezés i. e. 15 után meredeken emelkedett, és magas maradt a Pax Romana hanyatlásáig, a béke és jólét időszakáig, amely i. sz. 180-ban ért véget.
Joseph McConnell, a tanulmány vezető szerzője és a Desert Research Institute klíma- és környezettudományi szakembere elmondta: lenyűgöző eredménynek tartják, hogy képesek voltak kvantifikálni a szennyezés mértékét Európában több mint 2000 évvel ezelőttről, és annak egészségügyi hatásait is felmérni az ókori rómaiakra vonatkozóan.
"A tanulmány eredményei mélyrehatóak, mivel rámutatnak arra, hogy az emberi tevékenységből eredő ipari kibocsátások több mint két évezreden keresztül súlyos károkat okoztak az emberi egészségben" - hangsúlyozta McConnell.
A kutatás szerint a rómaiak nagy mennyiségű ólmot és ezüstöt bányásztak és olvasztottak érmék előállítása, valamint gazdasági céljaik érdekében. Ez a tevékenység jelentős mennyiségű toxikus ólommal szennyezte a légkört, amely porszemcsékre tapadva terjedt el.
"Az átlagosan 2,5-3 pontos IQ-csökkenés talán nem tűnik soknak, de ha az egész lakosságot érintette, és közel 180 évig tartott, az jelentős hatással lehetett a társadalom egészére" - jegyezte meg McConnell.
A kutatók rámutattak arra is, hogy a levegő szennyezése csak az egyik forrás volt: a rómaiak ólommal érintkeztek a vízvezetékek, konyhai eszközök és edények használatakor is.
Az ólom hozzájárulhatott a birodalom bukásához?
A tudósok évtizedek óta vitatják, hogy az ólom széles körű használata hozzájárulhatott-e a Római Birodalom bukásához.
McConnell ezzel kapcsolatban óvatosan fogalmazott: "Az, hogy a háttérben fennálló légköri ólomszennyezés és annak egészségügyi hatásai elegendők voltak-e ahhoz, hogy történelmi változásokat idézzenek elő, azt az epidemiológusokra, történészekre és régészekre bízom."
A tanulmány fontos emlékeztetőként szolgál arra, hogy az emberi tevékenység által okozott környezetszennyezés nemcsak az aktuális generációkat érinti, hanem évszázadokra kiható következményekkel járhat.
