Az Európai Unió 8 millió eurót (8,1 millió dollár) költ egy biztonságos bunker építésére Brüsszelben, ahol a vezetők titokban ülésezhetnek - jelentette az EUobserver. A helyiséget szigetelni fogják az elektronikus zavarások ellen, és mindenféle kütyüt kitiltanak, a hírportál szerint az ilyen intézkedésekre "az orosz vagy más lehallgatások" miatt van szükség.
Az EUobserver egy, a projektet ismertető uniós feljegyzésre hivatkozva arról számolt be, hogy a létesítményt mintegy 100 ember befogadására tervezik, amely legfeljebb 34 vezetőből és a kapcsolódó személyzetből áll majd. A bunker a tervek szerint 2024-re épül meg, és valahol az Európai Tanács belga fővárosban található komplexumában lesz elhelyezve.
Az ülésterem offline lesz, de tartalmazni fog mikrofonokat, amelyek a tolmácsok számára a fülkékhez lesznek bekötve biztonságos csatornán. Mind a helyiséget, mind a fülkéket "NATO által tanúsított szigetelő ketrec" fogja körülvenni, hogy a benti elektromágneses és rádióhullámok ne terjedjenek ki a külvilágba, és bárki, aki be akar lépni, még a takarítók is, "TITKOS EU" biztonsági engedélyt kell majd kapjon - ez a blokk második legmagasabb minősítési szintje.
Az állítólagos uniós feljegyzés szerint a létesítményt "az ülések előtt és után átvizsgálják, hogy felderítsenek, lokalizáljanak és semlegesítsenek minden lehallgató eszközt", és a belépőknek a telefonokat, laptopokat, okosórákat, elektronikus kulcstartókat és hallókészülékeket hangszigetelt szekrényekben kell majd hagyniuk.
A biztonságra való fokozott odafigyelés célja, hogy kizárják az "orosz vagy más lehallgatókat" - írja az EUobserver. Azt azonban nem tudni, hogy az EU konkrét biztonsági fenyegetésre válaszul vagy általános óvatosságból építi-e a bunkert. Az EU-tagok egyenként már jóval azelőtt kémkedéssel vádolták Oroszországot, hogy Moszkva Ukrajnába küldte volna csapatait, és a nemzetközi kapcsolatokban a diplomaták kiutasítása állítólagos kémkedés miatt már megszokott dolog, Belgium azt állítja, hogy az év elején tucatnyi orosz kémet küldött haza.
A kémkedés azonban a szövetségesek között ugyanolyan gyakran fordul elő, mint az ellenfelek között: az Egyesült Államok hírhedt módon 2014 körül a világ 122 vezetőjét hallgatta le. A WikiLeaks által közzétett dokumentumok szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség kiterjedt megfigyeléseket folytatott magas rangú tisztviselők ellen Franciaországban és Németországban egyaránt.
Izraelt és Kínát is azzal vádolják, hogy megfigyelési műveleteket hajtottak végre Brüsszelben, és az EU évek óta sürgeti Belgiumot, hogy szigorítsa kémkedési törvényeit, amelyek sok esetben büntetlenül hagyják az ilyen irányú tevékenységeket.
