A Veeam Software adatvédelmi trendekről szóló jelentésének eredményei azt is mutatják, hogy a válaszadók 76 százaléka elismerte, az elmúlt évben legalább egy zsarolóvírus-támadás áldozatává vált. A 65 százalékuk már felhőszolgáltatásokat használ az adatvédelmi stratégia részeként a rugalmasság növelése érdekében.
Emellett minden harmadik szervezet azt állítja, hogy a legtöbb vagy az összes biztonsági mentési adattárát érintette már zsarolóvírus-támadás. Miközben a vállalatok arról számolnak be, hogy az adatközpontok szervereinek 47 százalékát, a távoli irodák 50 százalékát és a felhőpéldányok 44 százalékát érintette támadás, a váltságdíj kifizetése nem jó helyreállítási stratégia. A váltságdíjat fizető szervezetek közül csaknem minden harmadik (29 százalék) még mindig nem tudta helyreállítani az adatait. A szervezetek 22 százaléka azonban a megfelelő adatvédelemnek köszönhetően váltságdíj fizetése nélkül is helyre tudta állítani az adatokat.
Csak 16 százalékuk végez rutinszerű tesztelést a helyreállítással és a funkciók tesztelésével, ami azt jelenti, hogy 84 százalékuk a biztonsági mentési naplókra vagy az adathordozók olvashatóságára hagyatkozik a helyreállíthatóság biztosítása érdekében. A szervezetek valamivel több mint fele (52 százalék) először egy elszigetelt sandboxba állította vissza az adatokat, mielőtt az éles helyreállítás megtörtént volna egy zsarolóvírus-támadás után.
Dan Middleton, a Veeam brit és írországi alelnöke szerint bár egyre gyakoribb, hogy a "termelés" megelőzi a "védelmet", aggasztó a növekvő szakadék a szervezetek elvárásai és az informatikai háttér között. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a zsarolóvírus szinte garantált fenyegetés, amelyre minden szervezetnek fel kell készülnie, akkor egyértelműen adatvédelmi vészhelyzet felé tartunk.
Ami azonban még ennél is aggasztóbb, az a támadók hatékonysága az áldozataik adatmentési tárházainak proaktív megsemmisítésében. Az adatok védelme érdekében az utolsó védelmi vonalként biztonságos, megváltoztathatatlan biztonsági mentésre van szükség, és bár az informatikai részlegek költségcsökkentési kényszer alatt állnak, az adatvédelmi költségvetést soha nem szabad csökkenteni. Hamis gazdaságossági megfontolás, hogy az adatvédelmi stratégiákon spórolni lehet. Ehelyett bölcs befektetéssel és az adatvédelem modern megközelítésével nemcsak a támadókkal szemben szerezhető előny, hanem növelni lehet az üzleti rugalmasságot is, ami piaci előnnyé válhat a versenytársakkal szemben - írja a Beta News.
