Az EU trösztellenes szabályozói azzal vádolják a Facebook anyavállalatát, a Metát, hogy a Facebook új, reklámokkal támogatott közösségi hálózati szolgáltatása nem felel meg a blokk mérföldkőnek számító technológiai szabályainak.
A közösségi médiavállalat nemrég bevezetett "fizess vagy egyezz bele!" hirdetési modellje sérti az EU digitális piacokról szóló szabályozását (DMA) - közölte az Európai Bizottság (EB). A techcég politikája lehetőséget ad a felhasználóknak, hogy vagy előfizetési díjat fizessenek, vagy engedélyezzék, hogy a cég célzott reklámozásra használja az adataikat.
"A Bizottság előzetes véleménye szerint ez a vagy-vagy választás arra kényszeríti a felhasználókat, hogy hozzájáruljanak személyes adataik összegyűjtéséhez, és nem biztosítja számukra a Meta közösségi hálózatok kevésbé személyre szabott, de egyenértékű változatát" - áll a szabályozók közleményében.
A Meta szóvivője a CNBC-nek elmondta, hogy a hirdetésekkel támogatott előfizetési modellje "követi a legfelsőbb európai bíróság irányvonalát és megfelel a DMA-nak". "Várjuk a további konstruktív párbeszédet az Európai Bizottsággal, hogy lezárjuk ezt a vizsgálatot" - mondta a szóvivő.
A Meta tavaly novemberben vezette be az új modellt a Facebook és az Instagram számára Európában, miután az EU döntése értelmében beleegyezést kell kérnie, mielőtt hirdetéseket mutatna a felhasználóknak, és szolgáltatásának "alternatív" változatát kell kínálnia, amely nem támaszkodik a hirdetésekhez szükséges adatgyűjtésre.
Az amerikai vállalat korábban azt mondta, hogy az uniós döntésre válaszul vezette be az előfizetési ajánlatot. Az EB szerint azonban a Meta hirdetésekkel támogatott modellje nem felelt meg a DMA-nak, mivel nem teszi lehetővé a felhasználók számára, hogy egy kevésbé személyre szabott, de azzal egyenértékű élményt válasszanak.
"Lehetővé akarjuk tenni a polgárok számára, hogy maguk rendelkezhessenek saját adataik felett, és választhassák a kevésbé személyre szabott hirdetési élményt" - mondta Margrethe Vestager, az EU trösztellenes főnöke.
Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A Meta esetében ez a büntetés a CNBC szerint akár 13,4 milliárd dollár is lehet, a vállalat 2023-as éves bevételi számai alapján. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár a 20 százalékot is elérhetik. Folytatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.
A DMA szerint az "alapvető platformszolgáltatásokat" nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállalatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeik vagy szolgáltatásaik használata felé terelik.
Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft cégeket.
A Meta elleni vádak a legutóbbiak a Big Tech-et célzó intézkedések sorában, amióta a DMA márciusban hatályba lépett. A múlt héten a felügyeleti hatóság először emelt DMA-vádat egy másik amerikai technológiai óriás, az Apple ellen.
