A magyaroknak elegük van a COVID-19-járványból és következményeiből, és szeretnének végre túllenni ezen az egészen. Ez az oka, hogy a járvány feltartóztatásához szükséges viselkedést már kevésbé fegyelmezetten követik, de az összeesküvés-elméletekben egyre jobban hisznek. Ennél azonban sokkal több derült ki a Policy Solutions politikai elemző intézet minap bemutatott felmérésből.
Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint belefáradtunk az elmúlt másfél év járványkezelésébe. Az első két oltás felvétele és a járvány nyári visszahúzódása azt a hamis képet alakította ki a többségben, hogy a legrosszabbon már túl vagyunk. Emiatt a magyarok elkezdték lazábban kezelni az olyan óvintézkedéseket, mint a maszkviselés például a tömegközlekedési járműveken, vagy a távolságtartás és a bolti kézfertőtlenítés.
Míg az első két oltás felvételére elég széles körű volt a hajlandóság, hiszen az emberek a probléma megoldását várták tőle, a harmadikat a többség már nem szándékozik beadatni. A járvány persze hozhat még olyan fordulatokat, ami sok embert kerget az oltópontokra (például a napokban megjelent igen veszélyesnek minősített omikron variáns megjelenése kiválthat ilyen hatást). Bíró-Nagy András azonban arról számolt be, hogy miközben az első két oltást hatmillió ember vette fel, a harmadik vakcina beadása az oltási akcióhét eredményeivel együtt is csak 2,4 milliónál jár.
A felmérés éppen ezt az arányt tükrözi vissza, azaz még azokat is győzködni kell a vakcinák fontosságáról, akik már beoltatták magukat korábban. Az oltatlanok száma pedig változatlanul több millió. Érdekes megfigyelés volt, hogy az oltásokat leginkább elutasítók olyan emberek, akik politikailag is bizonytalanok, és se a kormányban, se az ellenzékben nem bíznak. Valószínű, hogy náluk a bizalmatlanság általános szintje igen magas, és kiterjed mindenre, az oltásokra is.
Habár a magyarok többsége nem számít saját anyagi helyzetének további romlására, ez nem jelenti, hogy az anyagiak ne érdekelnék őket. Sőt kifejezetten a megélhetés magas költségei állnak a problémalistájuk első helyén. Sokan a nehézségekre (éppen a különféle szervezetekkel, hivatalokkal szembeni bizalmatlanságuk folytán) összeesküvéselméletekben keresnek magyarázatot.
Bíró-Nagy András a Computerworldnek elmondta:
A konteók terjedésében kitüntetett szerepe van a közösségi médiának. A felmérésük szerint a járvánnyal kapcsolatos mindenféle összeesküvés elmélet elterjedtebbé vált Magyarországon.
A felmérésük kiterjedt néhány gyorsan terjedő konteóra külön is. A legnépszerűbb feltételezés az, hogy a gyógyszercégek szabadították rá a vírust a világra, hogy utána eladhassák a vakcináikat és gyógyszereiket. De vizsgálták a következőket is: a járvány vagy az oltás meddőséget okoz és ez csak egy népességszabályozási eszköz; jelen van az a klasszikus összeesküvés-elmélet, amely szerint mikrochipet ültetnek belénk az oltással; illetve a legszélsőségesebb konteó szerint a koronavírus valójában nem is létezik és járvány sincs, mindez csak megtévesztés.
A kutató szerint minden egyes a méréseik alapján az elmúlt hat hónapban minden egyes konteó elterjedtsége nőtt. Mindeközben nem találtak egyetlen olyan összeesküvés-elméletet sem, amelynél a bele vetett hit mértéke csökkent volna.
A kutatás összefoglalója itt olvasható, a teljes kutatás leírása pedig itt érhető el.
